Völner Pál államtitkár Magyar Hírlapnak adott interjúja az újság 2015. november 14-i számában jelent meg. Baranya Róbert interjúja.

Olcsóbb és eredményesebb eljárásokat tesz lehetővé az államnak a Kincstári Jogügyi Igazgatóság felállítása – véli Völner Pál.

Nem született olyan jogszerű határozat, amely a kötelező bevándorlási kvótát előírná, ezért támadjuk meg a döntést az Európai Bíróság előtt – mondta el a lapunknak adott interjúban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium új parlamenti államtitkára. Völner szólt arról is, nem tartja kudarcnak a családi magáncsőd intézményét, hiszen nem azon kell lemérni egy jogszabály hatékonyságát, hogy mennyien veszik igénybe.

– Trócsányi László miniszter a kinevezése kapcsán azt mondta, hogy másféle munkavégzésre lesz szükség a politikai munkában. Ez mit jelent és hogyan fog megfelelni az elvárásnak?

– Ezeket az elvárásokat nyilván a miniszter úr fogalmazza meg. Én korábban nem parlamenti államtitkár voltam, az Országgyűlés viszont egy politikai ütközőterep, ahol éles viták is kibontakozhatnak. Ez egy kicsit más műfaj, mint amikor csak szakmai kérdésekről vitatkozunk. Nálunk a tárca többi államtitkára foglalkozik a jogalkotással. Ezeket az ügyeket természetesen nekem is át kell látnom ahhoz, hogy ismerjem az adott álláspontot minden szemszögből. A minisztérium hatáskörébe tartozó ügyeknek az összefogott, külső megjelenítését kell megvalósítanom.

– Legutóbb például az igazságügyi vezetők beszámolóinak tárgyalása kapcsán alakult ki éles vita a parlamentben, az ellenzék a bíróságok és az ügyészség függetlenségét is megkérdőjelezte. Erről mi a véleménye?

– Az ellenzéknek érdemes lenne elolvasni az Alaptörvényt, és a magyar jogi berendezkedést összehasonlítani más nyugati államok gyakorlatával, amelyekben például az ügyészség a kormánynak alárendelten működik. Nálunk a parlamentnek van alárendelve. A bíróságok függetlensége pedig már a hatalmi ágak szétválasztásának több évszázados követelménye, amelynek teljes mértékben megfelelünk. Nekem úgy tűnt, hogy a tartalmi résszel nem tudott mit kezdeni az ellenzék, ezért pusztán vádaskodtak. Ha konkrét ügyeket tudtak volna mondani, az komoly vitatéma lehetett volna, viszont a bírálatok mögött mást, személyeskedést és egyfajta szereplési vágyat éreztem. Néha a hangnem méltatlan is volt.

– Mennyire elégedettek a migránsválság során meghozott törvényi módosításokkal?

– A magyar szabályrendszer mindenben megfelel a dublini egyezménynek. A baj az, hogy a dublini egy „halott jog” – nem alkalmazza és nem tartja be senki. A schengeni határ szélén lévő államok sem tartják be, Németország pedig meg sem követeli a betartását. Ráadásul összekeverik a menekültjogot a bevándorlással. Mi a magyar jogrendszerben vontunk egy cezúrát, és tisztáztuk, hogy mi a menedékkérés és mi a bevándorlás. A menedékjogi konvenciónak most is teljes mértékben megfelelünk: ha valaki menedékkérelmet nyújt be, azt elbíráljuk. Ugyanakkor minősített bűncselekménnyé nyilvánítottuk a Btk.-ban az illegális határátlépés bizonyos formáit. A kormánynak számos olyan javaslata van, amely azt támogatja, hogy a konfliktusokat helyi szinten kezeljék, a migráció kiváltó okát szüntetve meg ezzel. Ugyanis nem feltétlenül maguk a háborúk okozzák ezt a jelenséget, hiszen azok egyes térségekben sajnos már évek óta tartanak. Ez egy nagymértékben az embercsempészek által generált folyamat, amelyhez hozzáadódik nyugati államok bátorító hozzáállása is.

– Igaz az a hír, hogy nincs hova kitoloncolni az illegális határátlépés miatt kiutasított személyeket, mert Szerbia nem veszi át őket?

– Az ilyen személyek esetében rögzített, hogy Szerbiából jöttek át illegálisan. Ebből még nem alakult ki jogvita a két ország között. Egyébként, akiket kiutasítunk, azok sem maradnak Szerbiában, hanem másik útvonalon próbálnak meg Németországba eljutni.

– Nagy vita alakult ki a kötelező kvótáról. A magyar kormány álláspontja ismert, ugyanakkor úgy néz ki, hogy az Európai Bírósághoz fordulunk a rendelkezés ellen. Mikor léphetünk erre az útra?

– Az Európai Tanács kétszer is úgy nyilatkozott, hogy önkéntes kvóták lehetnek. Ezek után szeptemberben a belügyminiszterek tanácsa hozott egy olyan döntést, amely egy százhúszezres kontingens elhelyezéséről döntött. Az előterjesztő bizottság ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ez nem jogalkotási aktus. Az a jogszabályhely pedig, amelyre hivatkozva ezt a döntést meghozták, nem tartalmaz ilyen jogosultságot a belügyminiszterek részére. Vagyis elmaradt egy jogalkotási folyamat, kihagyták a nemzeti parlamenteket. Olyan jogszerű határozat tehát nem született, amely a kötelező bevándorlási kvótát előírná. Ezért támadjuk meg a döntést az Európai Bíróság előtt.

– Mikor adjuk be a keresetet?

– Decemberben, ahogyan Szlovákia is. Remélem, mások is csatlakoznak majd hozzánk beavatkozóként. A parlament nemsokára szavaz arról a jogszabályról, amely kötelezi a kormányt a kereset beadására.

– Szintén jelentős, ám más jellegű fejlemény, hogy módosították a polgári perrendtartást, ugyanakkor készül az új törvény, ahogy a büntetőeljárási kódex is megújul. Hol tart a folyamat?

– Az Igazságügyi Minisztérium kiemelt célja, hogy az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett közbizalom erősödjön. Ennek érdekében széles körű kodifikáció zajlik a jogalkalmazás területén is. A Btk. átfogó rendezése megtörtént, az új Ptk. is megszületett. Ezekhez igazodóan zajlik a további munka. A büntetőjoggal kapcsolatban az az egyik társadalmi elvárás, hogy minél gyorsabban záruljanak le az eljárások. De a gyorsaság nem mehet a jogi garanciák rovására. A polgári perrendtartásban pedig osztott pervitel lenne, egy bizonyítási és egy perdöntő szakasszal. Ez jelentősen lerövidíthetné az eljárást. Jövő tavaszra elkészülnek a tervezetek, amelyeken most szakmai munkacsoportok dolgoznak.

– Hol tart a szakértői rendszer megreformálása?

– Ez is az igazságügyi rendszer megújításának a része. A perek határidejének lerövidítésében egy hatékony szakértői szervezet nagy segítséget nyújthat. Át kell gondolni, hogyan lehet ezt elérni, hogy lehet motiválni és számon kérni a szakértőket.

– A magáncsőd határidejét kitolták, a kritikusok pedig ennek nyomán azt hangsúlyozzák, alig él valaki ezzel a lehetőséggel. Valóban sikertelen a jogintézmény?

– Nem azon kell lemérni egy jogszabály hatékonyságát, hogy menynyien veszik igénybe. Csak négy uniós államban nincs ilyen jogintézmény, tehát akkor is célszerű lett volna létrehoznunk, ha nincs rá tömeges igény. A 2010-es gazdasági állapotokhoz képest ma lényegesen jobb az ország és az állampolgárok helyzete. Annak a lépéssornak a végére értünk, amit jogállami keretek között a bankokkal és az elszámolásokkal kapcsolatban megtehettünk. Ha most oda jut valaki, hogy a lakóingatlanáról, megélhetéséről van szó, és nem tudja továbbvinni a terheket, van olyan lehetősége, amellyel stabilizálni tudja a helyzetét. Ez súlyos döntés, hiszen öt évig gyakorlatilag beleszólnak abba, hogy mire költheti a pénzét, viszont garanciát nyújt egy elfogadható életszínvonalra.

– Trócsányi László miniszter nemrég beszélt a Kincstári Jogügyi Igazgatóság felállításáról, ahol összefognák azon perek vitelét, amelyekben az állam érintett. Mennyiben lehet ez hatékonyabb?

– Jelenleg rendkívüli módon szétaprózott a rendszer, mindenki maga oldja meg a jogi vitákat, pereket. Az egységesítés, szakmaiság irányába kell haladni, hogy ne egy ad hoc megbízás alapján járjon el egy jogász. Egy ilyen rendszer garanciát nyújthat arra, hogy az államnál azok a jogászok koncentrálódjanak, akik az adott ügycsoportban a legjobbak. Költséghatékonyabban, gyorsabban és eredményesebben tud az állam így a perekben szerepelni.

Eredeti cikk: http://magyarhirlap.hu/cikk/40335/Decemberben_pereljuk_a_kvotadontest

(Igazságügyi Minisztérium)