Völner Pál államtitkár Demeter Márta és Schmuck Erzsébet (LMP) interpellációjára felelt az Országgyűlés 2018. június 4-i ülésnapján. Leirat.
Képviselő asszony konkrétan a Bihari utcai lakók ügyében érdeklődött, de nyilvánvalóan a kilakoltatások, amiről beszélnek, a végrehajtási eljárások egészének fogalomkörébe tartoznak. Gyakorlatilag az ön által is említett módon sikerült április 30-ig meghosszabbítanunk azt a korábban rövidebb ideig érvényes kilakoltatási moratóriumot, végrehajtási moratóriumot, ami fennállt.
Ugyanakkor szeretném azt is tájékoztatásul elmondani, hogy önök nagyon azonos módon használják a végrehajtás és a kilakoltatás fogalmakat, holott gyakorlatilag a végrehajtási esetek száma és a kilakoltatások száma nincs közvetlen összefüggésben egymással. A kilakoltatások száma elenyésző a végrehajtási ügyek egészéhez képest. Hiszen van, amikor az adós önként teljesít, van, amikor más ingatlana is van, és csak kivételes esetekben kerül sor arra, hogy hatósági közreműködést igénybe véve kelljen kiüríteni egy-egy ingatlant.
Amit el tudunk mondani a 2010 óta eltelt időszakról, az mindenképpen kiemelendő, hogy egyrészt a devizahitelesek tekintetében emberek százezreit sikerült ebből a helyzetből kihoznunk, ami veszélyeztette a lakhatásukat. Sikerült a Nemzeti Eszközkezelőt létrehoznunk, amely már 35 ezer lakást mentett meg az adósok számára úgy, hogy a lakhatásuk továbbra is megoldottnak tekinthető. A végrehajtási eljárásoknál 100 százalékban határoztuk meg azt az értéket, amelyen végrehajtható egy-egy ingatlan.
De visszatérve azokra az ingatlanokra, amelyek önkormányzati tulajdonban állnak és szociális bérlakások, a kőbányai Bihari utcai lakások kapcsán is tájékoztatom, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, az úgynevezett lakástörvény a határozott és a határozatlan időre kötött bérleti szerződések felmondásának jogkövetkezményeit eltérően szabályozza. Az új Ptk. hatálybalépésével a rendes és a rendkívüli felmondás szabályai közeledtek egymáshoz, azonban ezeket a szabályokat kizárólag 2014. március 15-én vagy az ezt követően létrejövő bérleti jogviszonyokban lehet alkalmazni.
Az épület lebontása miatti felmondás az önkormányzat lakásgazdálkodása, illetve életveszély miatt építésügyi hatóság döntése alapján is felmerülhet, mindkettő a rendes felmondás esetkörébe tartozik. A bérlők lakhatásának védelme érdekében a lakástörvény 26. § (7) bekezdése szerint a határozatlan időre szóló, szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés felmondása még megfelelő cserelakás felajánlása esetén is korlátozott. Felmondás jogszerűségének megállapítását, illetve az önkéntes teljesítés hiányában a felmondás jogkövetkezményei foganatosításának elrendelését a felek a bíróságtól kérhetik.
Esetünkben az önkormányzat lakásügyben hozott határozatának végrehajtását kezdeményezi, akkor figyelemmel kell lenni a kilakoltatási moratóriumra, kivéve abban az esetben, ha önkényesen elfoglalt lakás kiürítését kezdeményezi. Az érintett adósoknak van lehetőségük jogi tanácsadásért a területileg illetékes jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulni, amennyiben a törvényben foglalt feltételeknek megfelelnek. Az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresése is indokolt lehet, hiszen segítséget nyújthatnak akár az ellátás, akár az étkezés tekintetében.
Remélem, sikerült képviselő asszonynak a jogszabályi környezetet feltárnom ebben az ügyben, és remélem, hogy tudnak élni a felkínált segítséggel ezeknél a szolgálatoknál az érintettek.
Köszönöm figyelmét.
(Igazságügyi Minisztérium)
