Völner Pál államtitkár Baranya Róbertnek adott interjúja 2018. június 29-én jelent meg a Magyar Hírlapban.
A július 1-jén hatályba lépő új Büntetőeljárási törvény egyik legfontosabb célja az, hogy erősebb védelmet kapjanak az áldozatok és a sértettek – mondta Völner Pál igazságügyi államtitkár, aki a kódex lényeges elemeiről beszélt lapunknak, és riogatásnak minősítette Magyar György ügyvéd állításait.
Egy agyonmódosított jogszabály volt a korábbi büntetőeljárási törvény: nyolcvan törvény és tizennégy alkotmánybírósági határozat módosította, így csaknem ezernyolcszáz helyen változott, azaz az eredeti mintegy kétharmada cserélődött ki az évek során. Most egy koherens kódex lép életbe helyette – hangsúlyozta lapunknak a július elsejével hatályba lépő törvény kapcsán Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Kifejtette: a büntetőeljárásoknak két feltételnek kell megfelelniük: egyrészt, hogy gyorsak, hatékonyak legyenek, másrészt, hogy az alapjogok és a garanciák érvényesüljenek. Ez a kettő alapvetően egymás ellen hat, és a törvény megalkotása során fontos szempont az volt, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki. Az új szabá-lyozás legfontosabb célja, hogy erősebb védelmet kapjanak az áldozatok és a sértettek.
Völner az új törvény kapcsán a hangsúlyosabb funkciómegosztásra is felhívta a figyelmet, az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis egyértelműen az ügyészség, a vádló feladata lesz a vád bizonyítása, ezt a szerepet nem veheti át a bíróság. Új elem az előzetes felderítési szakasz bevezetése, a bizonyítékok feltérképezése érdekében. Ezt a rendőrség végzi, de ha a gyanú elér egy szintet, akkor belép az ügyészség, és az ő felügyelete alatt folyik tovább a nyomozás. Ezzel kivédhető, hogy tulajdonképpen kétszer folytassanak le egy nyomozást, s így is gyorsulhatnak az eljárások.
Az ezzel kapcsolatos kritikák kapcsán az államtitkár elmondta, a rendőrség nyilván olyan ese-tekben kezd el vizsgálódni, amikor felbukkan valamilyen bizonyíték. Elég az internetre felmennünk, hogy valamit találjunk. Például meghirdet valaki egy lopott festményt. Ebben az esetben a felderítési szakaszban választ lehet keresni arra a kérdésre, ki adta fel a hirdetést. Az minimálisan elvárható a rendőrségtől, hogyha belebotlik valamibe, akkor tegyen lépéseket – érvelt Völner. Hozzátette: ha viszont ez már rögtön büntetőeljárásba fordul át, akkor lehet, hogy egy ártatlan embert hurcolnak meg. Például, ha nem is a hirdető lopta el a festményt, és nem is volt tudomása a bűntényről.
Az úgynevezett leplezett eszközök használata kapcsán közölte, ez korábban több törvényben elszórtan volt szabályozva, de most a büntetőügyekre vonatkozó tételeket beemelték a kódexbe. Fontos garanciális elem, hogy ezek csak bírói engedéllyel végezhetők. Korábban problémát jelentett a bizonyítékok értékelésekor, hogy milyen engedélyekkel gyűjtöttek be ilyen információkat, ez a helyzet most tisztázódik.
A választáson nagyot bukó, nyíltan baloldali Magyar György ügyvéd felvetésére, miszerint egy mentelmi joggal védett politikus ellen is be lehet akkor vetni ilyen eszközöket és elindítani az előkészítő eljárást, leszögezte, ez egészen egyszerűen valótlan állítás, riogatás, parlamenti képviselőnél szóba sem jöhet például a lehallgatás. Esetükben még erősebbek a garanciák. Arról, hogy esetleg érzékenynek számító egészségügyi adatokhoz is hozzájuthat a nyomozóhatóság, az államtitkár kijelentette, ha nyomozati szempontból bárminek jelentősége van, akkor azt a hatóság lekérheti, ha nincs, akkor ezt nem teszi meg.
További változás a törvényben, hogy a kiskorúakkal szemben elkövetett és a katonai bűncse-lekményeket kivéve megszűnik az ülnöki rendszer, egyes bíró jár el első fokon, de ha az ügy megkívánja, a bíró kérheti, hogy háromszemélyes tanácsban bírálhassa el az ügyet. Völner kiemelte, az új kódex fokozottan védi a bűncselekmények sértettjeit, áldozatait, akik közé már odatartozhatnak majd azok is, akik közvetettebb módon voltak elszenvedői a bűnténynek. Az anyagi kártérítések érvényesítése során pedig a sértettek például megelőzik az államot.
Szlovén mintára bekerült a törvénybe az egyezség intézménye: ha az elkövető és az ügyész is nagyjából ugyanúgy látja az ügyet, megegyezhetnek egy – a jogszabályoknak természetesen megfelelő – büntetési mértékben. Ebben az esetben nincs bonyolult tárgyalási szakasz, a bíró jóváhagyhatja az egyezséget, és ezzel le is zárul az ügy. Ha nem fogadja el, akkor tárgyalásra kerül sor. Természetesen ez csak kisebb súlyú, vétségnek számító bűncselekményeknél alkalmazható. Gyorsító elem lehet, hogy a vádlott lemondhat a tárgyaláson való részvételről, valamint nyilvánvaló tényeket nem kell bizonyítás tárgyává tenni.
Az új törvény egyébként az ügyvédek felelősségét is növeli, hiszen a perelhúzódás jelentősen korlátozva lesz – mutatott rá az államtitkár. Hozzáfűzte, hogy a rövidebb idő alatt lezajló eljárások szolgálják a sértettek, áldozatok érdekeit, hiszen így kevesebbet, illetve kevesebbszer kell újra foglalkozniuk az esettel, amely valószínűleg egyébként is traumatizálta őket korábban.
(Magyar Hírlap)