Völner Pál államtitkár az Ahmed H. ügyének folytatása kapcsán adott interjút az M1 Ma reggel című műsorában. Leirat.

Mv: Kőzápor, üvegdobálás, kiabálás, így emlékeznek a röszkei zavargásra a rendőrök. Ahmed H. a kulcsszereplő viszont máshogy. Folytatódik a per Szegeden, a zavargás 2015-ben volt és ez a megismételt eljárás most. A vád szerint a szír férfi terrorcselekményt követett el. Vendégem Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó reggelt kívánok!

Völner Pál: Jó reggelt kívánok!

Mv: Ugye egy picit visszamegyünk az előzményekre. Ugye korábban tíz évet kapott Ahmed H. terrorcselekmény elkövetése miatt, de ezt hatályon kívül helyezték és ugye most megismétlik az eljárást. Erre miért volt szükség, miért döntött így a bíróság?

Völner Pál: A másodfokú bíróság úgy látta, hogy bizonyos körülményeket még feltárhatott volna az első fokon eljáró bíróság. Megjegyzem egyébként, hogy a legfőbb ügyész úr a Kúriához fordult pont ennek a döntésnek a kapcsán, és a Kúria kimondta, hogy nem lett volna szükség erre a hatályon kívül helyezésre és az új eljárásra, miután a másodfok is tudta volna orvosolni, ki tudta volna egészíteni ezeket a bizonyítási részeket, amelyeket szükségesnek látott. Tehát emiatt van ez a megismételt eljárás. Többek között olyanokat kívánt az ítélőtábla, hogy nem tárták fel kellően, hogy milyen okból dobálta például a köveket az elkövető Ahmed H., vagy az általa előadottaknak a valóságtartalma, az mennyire került felderítésre. Az ok-okozati összefüggés a cselekménye és a szándékai között hogyan álltak fenn. Miután elég jól dokumentált ez a cselekménysorozat, videofelvételek készültek, szerintem valóban a Kúriának van igaza ebben a kérdésben. Megjegyzem, egyébként a Kúria véleményét jogilag nem is kérdőjelezheti meg az alsóbb fokú bíróság. illetve hát a bíróságon kívüli tényezők sem. Tehát mindenképpen valószínűleg ez a jól dokumentált cselekménysorozat lesz az, ami alapján majd az ítéletet meg lehet hozni. Egyébként megjegyzem, hogy a terrorizmus, vagy maga a tényállás igazából sokan mondják, hogy például senki nem sérült meg olyan súlyosan, vagy nem voltak halálos áldozatok, mint az a fő hírekben szereplő terrorcselekményeknél fordul elő.

Mv: Ugye, hogy jogilag a terrorcselekmény teljesen más. Tehát mondjuk jogilag például a franciaországi merényletek nem számítanak terrorcselekménynek, ugye ott a szándékot nézik, hogy a fennálló rend megdöntése, vagy az állami szerv kényszerítése a kritérium, például.

Völner Pál: Igen, de önmagában már az előkészülete is büntethető ezeknek a tényállásoknak nagyon helyesen, hiszen minél inkább vissza kell szorítani akárcsak a szándékát is az ilyen típusú cselekményeknek. Tehát ez alapján fog majd az új eljárás zajlani és ennek megfelelően fog, véleményem szerint körülbelül hasonló döntés születni, hiszen nagy változások nem következtek be azóta, sem a tényállásban, sem pedig a történésekben, sem a bizonyításnak a menetében nem lehet olyan nagy újdonságokat behozni.

Mv: Ugye Ahmed H. a tegnapi tárgyaláson természetesen ártatlannak vallotta magát, azt mondta, hogy ő csak a családját szerette volna biztonságban tudni. És hát a tudósítások szerint ellentmondásokba keveredett tulajdonképpen saját magával.

Völner Pál: Hát ez nem csoda. Ha arra gondolunk, hogy amikor Ahmed H-t úgymond a hatóságok feltartóztatták, akkor hét darab érvényes útlevél volt nála, érvényes schengeni vízumokkal. Tehát, ha a családtagjairól akart volna gondoskodni, lehet, hogy nem a saját nevére kellett volna ezeket az okmányokat kiállíttatni, hanem a családtagokéra, és a környékére se kellett volna menni ennek a zavargásnak. Egyébként megjegyzem, tíz éve Cipruson él ez a férfi, tehát szabadon utazhatott az unión belül, semmiféle ésszerű keresni valója nem volt itt a zavargásnál, ahol megafonon vezényelte a tömeget, illetve ő is dobálta a rendőröket a dokumentumok szerint.

Mv: Ugye itt ez az ügy azért elég komoly visszhangot váltott ki, ugye emberjogi szervezetek is megszólaltak. És hát volt, aki nagyon komoly szavakkal bírálta a bíróságot, a Kúriát és a vádat is kétségbe vonta, a vádlottat egyébként ugye Bárándy Péter a Medgyessy-kormány volt igazságügyi minisztere védi. Mit gondol erről?

Völner Pál: Hát ugye két része van a dolognak. Egyrészt ezek a bizonyos emberjogi szervezetek, amelyekről beszélünk, leginkább a Soros György holdudvarához tartozó NGO-k azok, akik ezen a területen aktívak. És hogyha megnézzük az elmúlt évekbe kifejtett tevékenységüket, például az úgynevezett bírósági érzékenyítő kurzusokba való benyomulásukat, ott konkrétan megfogalmazták, hogy az a céljuk, hogy a bíróságok minél enyhébb ítéleteket hozzanak és gyakorlatilag negligálni akarják a fennálló jogrendszert. Tehát a befolyásolásuk révén, akkor ez egy nagyon káros folyamat, hiszen a bíróságok integritása, az minden államban, jogállamban, ez egy elsődleges cél, és ezért a magyar állam meg is tesz mindent, hogy a bíróságoknak ezt a különállását megőrizze. A másik része a dolognak, hogy természetesen egy volt igazságügy miniszter ügyvédi tevékenységet folytat, ez egy tiszteletre méltó cselekedet, hiszen vissza tud illeszkedni a polgári létbe. De a másik része a dolognak, hogy emellett, hogy terroristát véd egy perben, tovább folytatja a politikai tevékenységét. És például most legutóbb ez a V18 című formáció, ami konkrétan kormányellenes kampánypropagandát fejt ki, akkor óhatatlan, hogy a kormányellenes erőket és a terrorizmust védő erőket kicsit úgy saját személyében összpontosítja, tehát így még az ellenzéki mozgalmaknak is árt ezzel a tevékenységével.

Mv: Ugye említette, hogy hét útlevél volt ugye a vádlottnál, mind érvényes schengeni vízummal. Ez azért így az európai uniós szűrőrendszerről is elmond egy kritikát.

Völner Pál: Szerintem is az uniónak elsősorban ezeknél a cselekményeknél azt kellene megvizsgálnia, hogy hogyan védi a határait, hogy az okmányoknak a kiadása, az megfelelő kontrollal rendelkezik-e, és nem azokat az államokat, vagy tagállamokat kellene kötelezettségszegési eljárásokkal sújtani, amelyek éppen a schengeni egyezmény alapján védik a külső határokat. Gondoljunk arra, hogy a határvédelemmel kapcsolatos jogszabályi csomag, ami 2015-ben született, ami alapján a határzárat meg tudtuk valósítani, hiszen nem csak műszaki és élőerős határzárat jelent, hanem egy jogi védelmet is nyújt, mint ez a per is igazolja. Például ennek is bizonyos elemeit jelenleg is kötelezettségszegési eljárásban vizsgálja az unió. Sőt, amikor ez a csomag indult, gyakorlatilag bemondásra, megint csak az említett emberjogi szervezeteknek az előadása alapján kritika nélkül vették át az összes állítást, és nekünk kellett pontról-pontra cáfolni azoknak a valóságtartalmát.

Mv: Völner Pálnak köszönjük, hogy a vendégünk volt.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)