Az Európai Bíróságra óriási nyomás nehezedik a kvótaperben, a befolyásolás szándékával fellépő szereplők azt szeretnék elérni, hogy a testület ne a magyar és szlovák érveket fogadja el – nyilatkozta lapunknak az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Völner Pál beszélt arról is: a migrációs hullám miatt már-már polgárháborút idéző helyzetek alakulnak ki Európában. Ilyen viszonyok között elszabadulhatnak az árfolyamok, és egyes üzletemberek nagy haszonra tehetnek szert.

– Az utóbbi hetekben több témában is éles bírálatot kapott a magyar kormányzat. A civilekkel kapcsolatos törvény, a CEU-ügy, valamint a migráció kérdése miatt külföldről és belföldről, politikai résztvevők és magukat civilnek nevező megszólalók a legkülönfélébb érvekkel emelték fel a szavukat. Ennyi elhibázott intézkedést hozott volna a kormány?

– Látszólag önálló szereplők önálló véleményéről van szó, a helyzet azonban nem ez. Valójában alaposan megkonstruált, összehangolt akció zajlik már régóta a kormány politikája ellen, így messze nem a véletlen műve, hogy ki és mikor fejti ki kritikus álláspontját. Megjegyzem, a három téma is összekapcsolódik egymással: a civil szféra új szabályai, a felsőoktatási törvény módosítása és a migránsok kötelező betelepítése elleni magyar fellépés egyaránt azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon a magyar érdekek érvényesülhessenek, a legfontosabb kérdésekben idehaza mondhassuk ki a végső szót.

– Az elmúlt időszak történéseinek közös pontjaként akár Soros Györgyöt is megemlíthetnénk. Adódik a kérdés: miért lehet fontos bármely milliárdosnak, hogy Európát ázsiai és afrikai személyek millió árasszák el, mégpedig jórészt ellenőrizetlenül?

– A felvetésre általánosságban annyit mondhatok: minden érdeklődő jobban teszi, ha a tényekből indul ki. Tény, hogy kiszámítható gazdasági viszonyok között csak kiszámítható hasznot remélhetnek a befektetők, az pedig nem kiugró. Ezzel párhuzamosan tény az is, hogy forrongó, polgárháborút idéző időszakban hatalmas pénzeket lehet keresni rövid idő leforgása alatt. Bizonytalan viszonyok közepette könnyen elszabadulhatnak az árfolyamok, nagyot veszíthetnek értékükből a különböző fizető eszközök. A korábbi évtizedek történései alapján pedig majdhogynem ténynek nevezhető, hogy Soros György nagy ismerője az árfolyamoknak. Azt is mondhatnánk, ez a szakterülete.

– A kérdés csak az, hogy forrongó, polgárháborúra emlékeztető időszakot élünk-e mostanság.

– Annyi bizonyos, hogy Európa ma nem az, ami volt néhány évvel ezelőtt, Európa ma nem a béke és a biztonság térsége. Az elmúlt idők merényletei alapján felsejlik a lehetősége annak, hogy a lakosság különböző csoportjai – vélt vagy valós sérelmek miatt – egymás ellen fordulnak. A londoni furgonos támadások ez ügyben nyilvánvaló jelzésként értékelhetők. Tartani lehet attól, hogy végleg háttérbe szorulnak azok a normák, amelyek mentén az európai társadalmak az elmúlt évtizedekben működtek. A migrációs hullám erősen kikezdte ezeket a szabályokat, így voltaképpen az európai kultúra alapját is.

A magyar kormány ezért határolódik el attól, hogy olyan személyeket fogadjon be, akik korábban ellenőrzés nélkül, illegális úton érkeztek a kontinensre.

– Lassacskán a végére ér az a kvótaper, amelyet Szlovákiával együtt Magyarország kezdeményezett az EU bíróságán a kötelező betelepítés ellen. Ha hazánk alulmarad a jogi vitában, felül kell vizsgálni a migránsok befogadását elutasító kormányzati álláspontot?

– Ha a bíróság kizárólag a jogi érvek alapján dönt, úgy a beadványunk helyzete igen kedvező. Az uniós bírákra ugyanakkor hatalmas nyomás nehezedik, a befolyásolás szándékát az utóbbi időben többször is érzékelni lehetett.

Mondanom sem kell, ezek a kísérletek nem a magyar érveket, a visegrádi négyek álláspontját támogatták. Akárhogyan is alakul az eljárás, nem nyithatjuk meg kapuinkat az illegális migránsok előtt. Persze ma szélesítené Magyarország mozgásterét, ha annak idején az Országgyűlés megszavazza azt az alaptörvény-módosítást, amely kizárta volna bármilyen személyek kötelező betelepítését. Az előterjesztés akkor a Jobbikon bukott el, a párt – ki tudja, milyen taktika alapján vagy remélt előnyért cserébe – nem támogatta a javaslatot. Ha az Európai Bíróság előtt nem járna sikerrel a beadványunk, úgy a kérdéssel újra foglalkoznunk kell.

(Magyar Idők)