Völner Pál államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának adott interjút 2018. január 5-én. Leirat.

Mv: És akkor nézzük, hogy milyen jogi érvek mentén próbálja Magyarország megvédeni az álláspontját, immár tehát az Európai Bíróság előtt kell, hogy ezt megtegye a kötelezettségszegési eljárás következő fázisába léptetett eljárás miatt. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó reggel kívánok önnek is!

Völner Pál: Jó reggelt kívánok!

Mv: Változtak-e az érveink ahhoz képest, amelyet már előadtunk ebben a folyamatban?

Völner Pál: Hát alapvetően a helyzet nem változott, talán annyiban, hogy az előző kvótaperben a luxemburgi bíróság kimondta, hogy 2017. szeptember 26-án az a bizonyos ideiglenes határidő, ami szokatlanul hosszú, két év volt, az lejárt. Azt követően kötelezettséget abban a tekintetben, hogy migránsokat kelljen befogadni a tagállamoknak, nem lehet megállapítani, tehát ezt mindenképpen az érveink első sorában fogjuk szerepeltetni. Tehát olyan kimenetele álláspontunk szerint nem lehet a pernek, hogy ebből az ideiglenes kvótából, amit kötelezővé tették, akár egyetlen darab migránst be kellene fogadnia Magyarországnak. Tulajdonképpen egy megállapítási pert akar valószínűleg elérni a bizottság, ahol azt kívánják elérni, hogy megszegte a kötelezettségét ez a három állam azzal, hogy nem fogadja be a migránsokat. Erre ilyen értelemben van esélye, hiszen fennállt ennek a határozatnak a meghozatalának a lehetősége, ezt is kimondta előző ítéletében a bíróság. Ugyanakkor a kettős mércének az alkalmazása, az ordítóan látszik ebben az ügyben, tehát erre mindenképpen szerintem hivatkozni fognak a megtámadott államok, ugyanis mi a különbség abban, ha valaki bejelentette, hogy 15-öt majd be fog fogadni ezek közül a migránsok közül, és aközött, aki azt mondta, hogy 0-t fogad be, hogyha mondjuk egy 1000 fölötti létszámról beszélünk. Ez olyan, minthogyha a sebességhatár túllépésénél mondjuk a rendőrség csak azokat büntetné, aki az első három helyezett, aki a leggyorsabban hajtott, és nem azt néznék, hogy a hatvanas sebességhatárt túllépték, vagy nem a többiek. Tehát, hogy tulajdonképpen nem fogadták be a vállalt, kirótt létszámot, és hát az is egy érdekes kérdés, hogy senki nem vizsgálta eddig, hogy volt egy 40 ezres önkéntes kontingens, ami, akik vállalták, ezzel kötelezővé vált, és tulajdonképpen összességében 42 ezer migránsról beszélünk, akik ebbe a körbe tartoztak, tehát önkéntes alapon is szét kellett volna hordani a többi tagállamnak. Ehhez képest van ez a további 98 ezer, amire meg esély sincs, hogy befogadják, mert nincs ennyi.

Mv: Államtitkár úr, a...

Völner Pál: Összességében harminc százalékon áll a...

Mv. ...az Európai Bizottság, amely ugye tehát felperes ebben az ügyben, pontosan mit szeretne elérni? Érvényesíteni szeretné ezt a befogadást, amely Magyarország esetében meghatározott számú menedékkérő menedékkérelmének elbírálását jelenti, tehát ezt érvényesíteni szeretné, vagy valóban csak annyi a célja, hogy megállapítsa az Európai Bíróság, hogy nem működött együtt Magyarország, Lengyelország, Csehország, stb.?

Völner Pál: Egyelőre az értesítést kaptuk meg a luxemburgi bíróságról, hogy ott van a kereset és átvehető. Tehát erre van egy hétnapos határidőnk, utána tudjuk részleteiben ismertetni, hogy pontosan milyen jogi érvekre és milyen tartalommal adta be a bizottság ezt a keresetlevelet. Majd pedig több mint két hónapos határidőnk lesz az ellenkérelemnek a benyújtására, de álláspontunk szerint itt példát akar statuálni a bizottság, egyfajta megfélemlítése a többi államnak, illetve hát a renitenseknek a megregulázása. Hiszen ott van a bizottság asztalán juszt is az állandó és felső határ nélküli betelepítési kvótának a tervezete, ami ráadásul még az NGO-knak is különböző szerepet szánna ebben az elosztási mechanizmusban, gondolom megfelelő finanszírozás mellett, ami megint csak azt támasztja alá, hogy az a bizonyos Soros-terv, ami nem létezik, aminek viszont része volt ez, hogy az NGO-knak szerepet kell nyújtani, tehát hogy mintegy kottából, úgy dolgozik a bizottság.

Mv: Varsó, Prága, Budapest, az nyilvánvaló, hogy ez ügyben egy cipőben jár, de együtt fog érvelni, összehangolja a mondandóját?

Völner Pál: Szerintem valószínűleg a perben biztosan egyeztetünk az érintett államokkal. Viszont az is látszik, hogy külön-külön is előadhatjuk az érveinket, hiszen nem teljesen ugyanaz az aspektus volt a határozat meghozatalánál. Gondoljunk arra, hogy Lengyelország annak idején még megszavazta, ugye Magyarország szavazott a három állam közül egyedül ez ellen a döntés ellen, és Magyarország annak a napnak a reggelén még kedvezményezettje lett volna ennek a döntésnek, amikor ezt a döntést hozták, csak a délutáni határozat folyamán már a kötelezettek sorába keveredett, tehát az eredeti érvelésből is, ami az első kvótaperben, amit mi indítottunk a bizottság ellen, azért vannak olyan érvek, amelyeket ebben a perben is fel kívánunk használni.

Mv: Következmény? Tehát mi forog kockán? Pénzbüntetés? A dolog végét tekintve.

Völner Pál: Valószínűleg a legkedvezőtlenebb forgatókönyv az lenne, hogyha pénzbüntetést szabnának ki Magyarországra. Bár itt megint fel lehet vetni, mondom, a kettős mérce kérdését, hogy aki 1%-ot teljesített, az semmit nem fizet, aki 0%-ot, az pedig egy teljes büntetést fizet, holott, ha nem lenne kettős mérce, akkor az lenne, hogy 99%-ot fizet, aki 1%-ot teljesített, 100-at, aki 1-et sem. Mondjuk Franciaország, aki 24-et teljesített, akkor fizessen 76-ot, tehát azért illene egy olyan mércét alkalmazni, ami minden államra vonatkozik.

Mv: Bármilyen más jogi kérdésben számít-e előrelépésre a kormány, amely megpróbálja érvényesíteni a szeptemberi luxemburgi döntést, amely ugye egy másik ügy, csak tartalmában hasonlít ehhez, de az egy másik ügy, amely egy jogerős bírósági döntés, amely hát elsősorban az említett 2015. szeptemberi kvótadöntés megszületésének körülményeire mondta azt, hogy azt lehetséges volt úgy, abban a formában meghozni. Csak kérdés az, hogy az Európai Bizottság például abban megpróbálja-e ezt a döntést valahogy jogi úton kikényszeríteni Magyarország ellen.

Völner Pál: Említettem, hogy a bíróság abban az esetben megállapította, hogy az akkori körülmények között visszamenőleg úgy látszik, hogy akkor szerinte hozható volt egy ilyen ideiglenes intézkedés, ahol tulajdonképpen eltértek a meglévő jogszabályoktól, tehát hogy gyakorlatilag nem módosítottak jogszabályt itt a kötelezettségek terén, csak egy ilyen kivételes eljárásban azt állapították meg, hogy a tagállamoknak van egy befogadási kötelezettsége, viszont az a határidő, szerencsére benne van az ítéletben, az lejárt. Ezt követően nem alkalmazható. Tehát ez az egyik legfontosabb eleme volt talán az akkori döntésnek. Ezek után kicsit okafogyottá is vált volna egyébként az egész vita, de a bizottság ezt politikai ügyként kezeli, akárcsak a külföldről finanszírozott szervezeteknek az ügyét, vagy akár a CEU-nak az ügyét, ahol látszik, hogy nagyon rapid eljárásokban, nagyon rövid határidőkkel jutottak el odáig, hogy beadhassák a keresetet, és gyakorlatilag ezeket kimondottan Magyarország ellen, egyfajta politikai retorzióként, nyomásgyakorlásként használja a jog eszközeit.

Mv: És ugye mindeközben a kötelező kvóták ügye, az életben van, tehát hogy az Európai Parlament szavazott a dublini rendszer reformjáról, amely tartalmazza ezt a bizonyos felső határ nélküli kötelező elosztási mechanizmust.

Völner Pál: Természetesen mind a LIBE-bizottság, mind az ezt megerősítő parlamenti határozat arról szólt, hogy ezeket be kell vezetni, ezt a bizottság is még nem mondta ki, hogy nem kell bevezetni. Ami pozitív változás talán, hogy decemberben Tusk elnök úr, tehát az Európai Tanácsnak az elnöke 180 fokos fordulatot tett a dologban és kijelentette, hogy a kötelező kvóták alkalmazása nem megfelelő eszköz a migráció kezelésére, és szerintem valószínűleg ez az ügy majd csak 2019-ben, az új európai parlamenti választások után fog nyugvópontra jutni, ahol az európai választópolgárok végre először majd, eltérően Magyarországtól, véleményt nyilváníthatnak ebben a kérdésben, hogy milyen pártokat küldenek be az Európai Parlamentbe, és azok a migrációhoz hogyan fognak viszonyulni.

Mv: Köszönjük, hogy mindezt elmondta! Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

(Igazságügyi Minisztérium)