Szükség van arra, hogy olyan jogi környezetet teremtsünk, amelyben az illegális bevándorlás megfékezhető – hangsúlyozta Répássy Róbert a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2015. augusztus 25-én.

Mv: Hét perccel múlt fél nyolc. Sokat beszéltünk ma reggel már erről a migrációs helyzetről. Arról a hullámról, amely több ezer újabb bevándorlót érint, több ezer újabb bevándorlót jelent. Magyarkanizsa polgármestere elmondta már, hogy ez a bizonyos áttörés, amely a görög–macedón határon megtörtént a hétvégén, a hullám első része elérte Magyarkanizsát és ezzel a magyar határokat is. Mi lehet a jó megoldás? Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a stúdióban, jó reggelt kívánok.

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok.

Mv: Van Önnek jolly joker javaslata?

Répássy Róbert: Természetesen komplex megoldásra van szükség. Én úgy fogalmaznék, legalábbis most a mi szempontunkból, az igazságügyi tárca szempontjából, hogy azt a megoldást, vagy azokat a megoldásokat keressük, amivel a műszaki határzár, tehát a fizikai határzár mellé egy jogi határzárat tudunk képezni. Tehát szükség van arra, hogy nem csak az ideiglenes kerítéssel, a drótakadállyal vagy más módon, például a rendészeti eszközökkel akadályozzuk meg az illegális bevándorlást, hanem olyan jogi környezetet teremtsünk, részben elrettentés céljából is, amely környezetben az illegális bevándorlás megfékezhető.

Mv: Biztos van erre egy jogi kifejezés. Nekem nincsen jogász végzettségem, de érdemes olyan jogszabályokat hozni, amelyek a gyakorlatban nehezen kivitelezhetők? Szóval tényleg el lehet fogni azokat az embereket a bevándorlók közül, akik az első vágást ejtették ezen a kerítésen és tényleg be lehet őket zárni börtönbe?

Répássy Róbert: Hát maga a büntető igazságszolgáltatás olyan, amiben a jogalkotó csak meg tudja határozni azt, hogy a jogalkotónak mi az értékelése erről a bűncselekményről. De nyilván az igazságszolgáltatás, a bíróság fogja minden konkrét esetben mérlegelni azt, hogy ebben az esetben milyen súlyú büntetésre van szükség, egyáltalán szükséges-e büntetést kiszabni vagy nem szükséges. Tehát az igazságszolgáltatást nem lehet kiiktatni abból a folyamatból, amit az illegális migráció jogi megfékezésére egyáltalán el lehet képzelni.

Mv: Mondjuk ebben igaza van. Tehát a jogi hátteret is arra a habitusra kell szabni, amely megvédheti ezeket a határokat.

Répássy Róbert: Hát én nagyon bízom benne, hogy az igazságszolgáltatás, főleg, hogy most már szembesül az embercsempészek tevékenységével, szembesül akár az illegális migráció, az illegális bevándorlás óriási méreteivel, az igazságszolgáltatás is tisztában van azzal, hogy itt a jog szigorára van szükség. Tehát én bízom a bíróságokban, látják ők is, hogy milyen folyamatok indultak el Magyarország irányába.

Mv: Az ehhez szükséges háttéranyagokat, jogszabályok előkészítették a minisztériumban? Készen áll minden a rendkívüli parlamenti ülésre?

Répássy Róbert: Folyamatosan azt kell, hogy mondjam, a hosszú hétvégén is éjt nappallá téve ezen dolgoztak a kollégák a rendkívüli parlamenti ülés kezdeményezését még egy-két napon belül meg kell tennie a kezdeményezőnek és ezzel együtt be kell nyújtani a törvényjavaslatokat. Tehát látni fogjuk már a héten, hogy milyen javaslatokat tesznek a kormányerők a helyzet megoldására.

Mv: Ha jól értem, Ön a hétvégén Tallinnban járt, ahol van egy bizonyos tallinni nyilatkozat, amely azt mondja, hogy legyenek a totalitárius diktatúrák által elkövetett bűnök azonos értékűek bármilyen színezetű és bármilyen földrajzi területen követték el őket, bárkik ellen. Lényeg a totalitárius rendszereken van. És ugye azt mondhatja erre az átlaghallgató, hogy hát még mindig nincs ez így, még mindig nyilatkozatokat kell arról tenni, hogy ez azonos súllyal essen latba?

Répássy Róbert: Hát nagyon jól mutatja ennek a konferenciának a témájával kapcsolatos érzékenységet, hogy a balti országok igazságügy-miniszterei és a visegrádi országok igazságügy-miniszterei vettek részt, holott ez egy európai uniós emléknap. Tehát a jogi megoldásban elsősorban azok az országok gondolkodnak, akiket érintett a kommunizmus, hiszen a náci bűnösök felelősségre vonása egy nemzetközi törvényszék formájában megtörtént. Ezért elhangzott az észt igazságügy-miniszter szájából, hogy azt javasolja, hogy a kommunizmus bűneinek feltárására és a felelősök megbüntetésére egy nemzetközi büntetőtörvényszéket kellene felállítani. Ennek a lehetőségét fogja megvizsgálni egy munkacsoport az elkövetkezendő időkben.

Mv: Ugye azért is szükség van erre, és itt aztán tényleg ez egy közérthető dolog, ehhez nem kell történésznek, nem kell jogásznak lenni, hogy az ember értse, hogy micsoda felháborító helyzet, hogy a nemzetek feletti bíróságok manapság nem rendelkeznek hatáskörrel a kommunista rendszerek által elkövetett bűncselekmények megítélésére. Hát, ettől tényleg a tarkóig húzza az ember a szemöldökét.

Répássy Róbert: Hát, egyes bűncselekmények megítélése természetesen a nemzeti bíróságok, nemzeti jogokban már büntetendő. A mi magyar megoldásainkat ismerjük, de vannak olyan országok, ahol például nem számít bűncselekménynek a kommunizmus bűneinek a tagadása, mint ahogyan Magyarországon ez bűncselekmény. Vagy nem számít bűncselekménynek a kommunista szimbólumok valamilyen módon, valamilyen büntetendő módon való viselése. Tehát ez nincs egységes megítélése, az európai uniós országokban sincs egységes megítélése a kommunizmus bűneinek. Ebből a felismerésből javasolja az észt igazságügyi miniszter, és ez a konferencia most már azt javasolja, hogy meg kell vizsgálni ezt a kérdést egyrészt. Másrészt pedig hát, nyilván van egy jövőbeni visszatartó, elrettentő hatása, hogy a totalitárius diktatúrák bűnei ne ismétlődhessenek meg. Úgy, ahogyan egyébként mondjuk a háborús bűncselekményekre, Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményekre nemzetközi büntetőbíróság jött létre nyilván azzal a céllal, hogy ilyen bűncselekmények ne ismétlődhessenek meg, ezért tartják szükségesnek a konferencia résztvevői egy nemzetközi megoldás, egy nemzetek feletti intézmény létrehozásának a megfontolását.

Mv: Hát, igen, csak ugye ezeket a kifejezéseket használja itt most ebben a beszélgetésben is, hogy tartják szükségesnek, nyilatkozatokat írnak alá, és közben azon gondolkodik az ember, hogy milyen nyelven kellene a kommunizmus bűneiről beszélni ahhoz, hogy ezt Nyugat-Európában is értsék és hallják, hogy ez ne egy cseh, egy grúz, egy lengyel, egy magyar ügy legyen.

Répássy Róbert: Hát, a magyar alaptörvény elég világosan fogalmaz, elég nagy visszhangja is volt Európában. Talán emlékeznek rá, hogy azok, akiket ez érint, az biztos nem vették jó néven, hogy a kommunizmust egy bűnöző szervezetként, a kommunista államot egy bűnöző szervezetként definiálja a magyar alaptörvény. Egyébként ebben a konferenciának a zárónyilatkozatában is megjelenik, hogy maga a kommunista állam egy bűnöző szervezet volt, és ezt így kellene az államoknak tekinteniük. Tehát egy olyan államilag szervezett bűncselekményeket követtek el, ami egészen más megítélés alá esik, mint az idézőjelben a magánszemélyeknek a bűncselekménye. Tehát azért nem lehet teljesen összehasonlítani mondjuk a háborús bűncselekményekkel, például egy katonának a felelősségével nem lehet összehasonlítani ezeket a bűncselekményeket, mert itt maga az állam hajtotta végre a bűncselekményeket például azzal, hogy nem üldözött bizonyos bűnöket, nem üldözött, elnézett bizonyos bűnöket. A magyar alaptörvény ezt világossá teszi, hogyha nem üldözték ezeket a bűncselekményeket, akkor nem is évülnek el például.

Mv: Hát, a magyar alaptörvény által vetett hullámok ebből a szempontból valóban nagyon pozitívak voltak egész Európában. És van itt még valami, amelyre esetleg a tanácskozás résztvevői szintén kíváncsiak lehettek, vagy fölkaphatták a fejüket, és hát ez a Biszku-ügy. Ez elhangzott ez a kérdés?

Répássy Róbert: Igen, a Biszku-ügyet nemcsak... magyar részről nemcsak mi vettünk részt, hanem a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a tagjai és szakértő kollégái is részt vettek. És nyilván ők jobban bemutathatták ezt az ügyet, hiszen a Nemzeti Emlékezet Bizottsága még javaslatokat is tett az ügynek a kezelésére. És hát, meg kell, hogy állapítsuk, hogy nagyon késői felelősségre vonás ez, ami történik, de úgy, ahogyan a náci bűnök sem évültek el, úgy a kommunizmus bűnei is a bűnösök megbüntetéséig üldözendő bűncselekmények.

Mv: Mondjuk ez lenne egy minimum kiindulópont.

Répássy Róbert: Igen, igen. Tehát azt hiszem, hogy azt ki lehet mondani, hogy a nácizmus és a kommunizmus bűneinek jogi megítélése között nincs különbség.

Mv: Répássy Róbertet, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát hallottuk az előző percekben.

(Igazságügyi Minisztérium)