Völner Pál a Karc FM Álláspont című műsorának a vendége volt 2017. február 12-én. Az államtitkár szólt az OLAF-vizsgálatról, a polgári és közigazgatási perrendtartás szabályainak változásáról, valamint az állatvédelem ügyéről. Leirat.

Mv: Az Álláspont mai vendége Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, országgyűlési képviselő. És hát eddig arról beszélgettünk, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény miben, hogyan változik. De most térjünk rá egy kicsit egy másik fontos ügyre, ami felborzolta a kedélyeket, az OLAF-jelentésre. Ugye a 4-es metróval kapcsolatos korrupciós ügyekről vagy vesztegetési ügyekről szól ez a jelentés. Hát egyrészt megkérdezem a véleményét, nemcsak úgy, mint a kormány képviselője, hanem a magánvéleményét is. Másrészt pedig azért ennek is a jogi következményeire is szeretnék rátérni. Tehát hogyan lehetséges az, hogy közel hatvanmilliárd forintot kellene visszafizetni az Európai Uniónak olyan események miatt, amiről mondjuk az egyszerű állampolgárok, akiknek az adójából kell ezt visszafizetni, nem tehetnek.

Völner Pál: Továbbmegyek, azt is megjegyezném, hogy a jelenlegi kormány sem tehet róla, hiszen 2010 előtti eseményekről van szó. De ilyen esetekben ugye Magyarországnak az uniós forrás felhasználását említjük, ez kormányoktól függetlenül Magyarországot terheli, amennyiben szabálytalanságok történtek. Tehát az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala a metróberuházást, mint az elmúlt ciklus, uniós pénzügyi ciklus legnagyobb magyarországi beruházását vizsgálta. És a most zárult, mintegy négyéves nyomozás után tette le ezt a jelentést, januárban. Megjegyzem, a kormány már megtette a szükséges feljelentéseket, amelyek ez alapján nyilvánvalóvá váltak. És a jelentésből kiderül, hogy az akkor lefolytatott beszerzések, most közbeszerzésre gondolok, eljárások vagy nem voltak az uniós eljárási rend szerint megtartva, vagy úgy irányítottak kerültek kiválasztásra a kivitelezők. És ebből születtek olyan jelentős túlárazások, amelyek miatt ezt a nyomozást megindították, illetve arra az eredményre jutottak, hogy Magyarországnak vissza kell fizetnie ezeket az igénybe vett támogatásokat a 4-es metró beruházásai kapcsán. Tehát Tarlós István főpolgármester úr is megjegyezte, hogy nekik egy esetük volt, amikor a valamelyik szerződő céget kellett beszorítani és visszavenni tőlük pénzeket. Ebben az egy esetben is állapítottak meg olyanfajta szabálytalanságot, hogy az eljárásrend sérült. De miután eleve egy sérült eljárásrendről beszéltünk, ezért bármilyen cselekmény ebben formailag valóban hibát eredményezhetett. De ez éppen egy megtakarítást jelentő intézkedés volt, ezt próbálják persze egyesek összemosni. Ugyanakkor nagyon súlyos megállapítások vannak a 2010 előtti időszakot illetően, hogy akár az összeg egyharmada is túlárazásból származhatott, ami teljesen elfogadhatatlan. Nyilvánvaló, hogy emiatt volt szükségük a szabálytalan eljárásokra, hogy ezeket a túlárazott kivitelezőket ki tudják választani, és ez veti fel azoknak a fajta visszaéléseknek, korrupcióknak a gyanúját, amelyet ön is említett. Hogy most ebben az akkori kormányzat részéről, fővárosi vezetés részéről kik, hogyan, milyen formában vettek részt, hogy egy tanácsadói díj, amit egy volt miniszterelnök kapott több százmillió forint értékben, amit a feleségének ajándékként rögtön továbbutalt, az vajon ebbe a körbe utalható-e. Nyilvánvaló, hogyha azoktól a cégektől származtak az összegek, most hogyha ezek tanácsadói díjak voltak vagy szerzői jogdíjak vagy tudományos vagy bármilyen jogcímmel jöttek, de ezek is mondjuk a produktumhoz képest jelentős túlárazásokat mutatnak ki, akkor nyilvánvalóan összefüggésbe hozhatók ezek az ügyletek.

Mv: Ezt nyilván mondjuk a nyomozóhatóságnak kell eldöntenie majd az igazságszolgáltatásnak később. De elviekben kérdezem, hogyha ekkora kár keletkezik, akkor nem lehet ezt valahogy az elkövetőkön számon kérni? Tehát miért nem felelnek ők a vagyonukkal? Vagy mennyire felelnek a vagyonukkal az elkövetők egy-egy ilyen bűncselekmény feltárása és ítélethozatal után?

Völner Pál: A büntetőeljárásnál kimutatott kár, az az elkövetőkkel szemben érvényesíthető. Most, hogy a kárnak az a része, amelyet ők haszonként ki tudtak venni a dologból, vagy pedig az a része, amely nehezebben kimutatható, hogy mennyi volt a túlárazás, mennyi volt a jogos profit a kivitelezők részéről?  Ezen túlmenően milyen kár érte a fővárost, vagy a magyar államot, a magyar adófizetőket? Itt ez egy bonyodalmas és hosszadalmas szakértői kérdéseknek a sorát veti fel. De tény és való, hogy kártérítési igények is kapcsolódnak a büntetőeljárásokhoz.  Amit én magam látok itt akár a bűnügyi költségeknél, vagy a kártérítéseknél elém kerülő iratoknál, általában az elkövetők ezeket nem tudják teljesíteni. De akinek van vagyona, nyilvánvalóan a vagyonra vonatkozóan, ha van jogerős ítélete, akkor végrehajtás útján ezek érvényesíthető követelések.

Mv: Épp ezt akartam kérdezni, hogy mondjuk milyen mértékben felel az állam ilyenkor, hogyha csődöt mond egy vállalkozó és korrupciós ügybe keveredik, el is ítélik, de nem tudja megfizetni a kárt?

Völner Pál: Hát a kárnak az a része, amit nem tud az állam érvényesíteni az elkövetőkön, az az állam terhén marad, illetve hát az adófizetők terhén, bármennyire is bosszantó és nem tudjuk ezt a helyzetet javítani.

Mv: Elképzelhető, hogy itt is ilyen történhet? Hiszen nagyon sok pénzről van szó. Mondtam már, hogy közel hatvanmilliárd forintról.

Völner Pál: Nyilvánvaló, hogy a lefolytatott eljárás... Az állam részéről hatvanmilliárd forint egyértelműen veszteségként jelentkezik, mert lehet mondani, hogy megépült a 4-es metró, tehát volt, amit ténylegesen arra a célra használtak. De ez a pénz gyakorlatilag, ha uniós forrás volt, ami nem a magyar költségvetést terhelte, és most egy az egybe a magyar költségvetésnek az unió felé vissza kell utalnia, akkor egy az egyben kárként jelentkezik. Tehát, de ekkora mértékű fedezetet, akár most beszéljünk bárhány emberről, akit ebben elő tudunk szedni, valószínűleg, hogy nem lehet találni.

Mv: Kicsit térjünk rá arra, hogy most beszéltünk arról, hogy mi a helyzet azokkal, akik bűncselekményt követtek el, vagy gyanúsítottak, vádlottak, de mi van azokkal, akik áldozatokká váltak egy-egy bűncselekménynél? Ugye Strasbourgban egymás után ítélik meg a kártérítést a bűnözőknek, mert ők azt állítják, hogy szerintük nem jó az elhelyezésük a börtönben. Na de az áldozatoknak nem jár semmi?

Völner Pál: Hát a börtönökben levőket azért áldozatoknak nem nevezném. Tehát nyilvánvalóan el kell...

Mv: Éppen a...

Völner Pál: Értem, a kontraszt miatt említette ön is...

Mv: ...kontraszt miatt említettem, igen.

Völner Pál: ...csak szeretném tisztázni, hogy mi sem így tekintünk ezekre a dolgokra. Viszont a magyar Alaptörvény az mindenkinek felsorolja a jogait, és ugye az áldozatoknál egyértelmű, hogy ezek a jogok sérülnek. Ezért az állam egy külön intézményi rendszert működtet az áldozatok megsegítésére. A mostani átalakulásoknál egyébként még inkább elérhetővé válnak, hiszen a kormányhivatalok keretén belül is működnek az áldozatvédelmi munkával foglalkozó munkatársak, akiket ilyen módon még könnyebb megszólítani. És mindazoknál a károknál, amelyek felmerülhetnek, gondoljunk itt arra, hogy jogi segítségnyújtást... Kezdjük innen, tehát hogy egyáltalán hogy hol tart az áldozat, milyen jogai vannak, mit tehet, mire van lehetősége, első lépcsőben ezt megkapja, akár pénzbeli segítségnyújtásra is számíthat ezekben az ügyekben, amiknél forrásokkal is rendelkezik a szervezet. De gondolhatunk olyan extrém esetekre is, amikor mondjuk egy tanúvédelemre van szükség, hiszen lehetnek olyan ügyek, ahol a tanúk is veszélyben lehetnek, vagy pedig pontosan az igazságszolgáltatáshoz nyújtott segítségük miatt retorzióra számíthatnak, vagy a legextrémebb, emberrablási esetekben akár védett szálláshelyeket is tudunk kialakítani. A másik, hogy most készül egy új stratégia, koncepció ennek a területnek a fejlesztésére. Ezzel a közeljövőben fogja majd Vízkelety Mariann államtitkár asszony ismertetni az itt tervezett lépéseket, tehát az idei év az jelentős előremozdulást hozhat. Természetesen alkotmányon túlmenően az uniós jog mellől is léteznek az áldozatvédelemre vonatkozó előírások, ezeket Magyarország természetesen maradéktalanul átveszi és folyamatosan fejleszti, de azt hiszem, hogy maga a szemléletváltás, és azért is mondtam, hogy ez egy külön koncepció lesz, hogy ez a neveléstől kezdve az ismeretterjesztésen át, a tényleges cselekedetek, mi mindenben fog megnyilvánulni, ezt külön le fogjuk tenni az asztalra.

Mv: Megváltoztak a polgári perrendtartás szabályai és a közigazgatási perrendtartási szabályok is. Milyen jelentősebb változások vannak?

Völner Pál: Hát miniszter úrnak egyik erős elhatározása volt 2014-ben, amikor elvállalta a miniszterséget, hogy a nagy kódexeket, az eljárási kódexeket megreformálja. Látható, hogy a polgári perrendtartáson már túl vagyunk, a büntetőeljárás előtt és valóban az általános közigazgatási rend, a közigazgatási perrendtartás is ebbe a körbe tartozik, amelyek már átmentek a parlamenten. Gyakorlatilag a polgári perrendtartás egy 1950-es években született kódex volt, számtalanszor módosították, és most sikerült egy olyan perrendtartást letennünk az asztalra, ami reményeink szerint megint csak a bíróságok munkáját meg fogja könnyíteni, az ügyfelek érdekeinek az érvényesítését hatékonyabbá teszi. A lényege az, hogy kialakult egy úgynevezett osztott perszerkezet, ez így önmagában a hallgatóknak szerintem...

Mv: Nem biztos, hogy tudják.

Völner Pál: ...ha nem jogászok, ez ijesztően hangzik, vagy éppen érthetetlenül. A lényege az, hogy a pert két részre bontottuk, gyakorlatilag van a perelőkészítő szakasz, amikor mindenki záros határidőn belül elmondja mindazt, amit tud az ügyről, s a második rész, ami az érdemi tárgyalási szakasz, ahol szintén megadott keretek, idő- és témakeretek között gyakorlatilag a bíróság eljut odáig, hogy dönt.

Mv: Mért jó ez? A bírónak több ideje van, vagy lehetősége fölkészülni, vagy...?

Völner Pál: Nem. Gyakorlatilag a mostani pereknél nagyon sok problémát jelent az, amikor a felek egyike mondjuk perelhúzó magatartást tanúsít, újabb és újabb kereseteket, igényeket, viszontkereseteket, bizonyítási indítványokat terjeszt elő. Míg ez a perelőkészítő szakasz ez gyakorlatilag azt biztosítja, hogy megvan, hogy mennyi időn belül megvan, hogy mit kell megtennie, ha ezt elmulasztotta, az az ő baja, és gyakorlatilag az alapján meg fog születni az ítélet. Tehát a különböző manőverekre nem nagyon nyílik lehetőség, kivételesen, hogyha valami új tény merül fel, vagy olyan indítvány jön be, amit a bíró is jogosnak lát, akkor a bíróságnak természetesen megvan ez a mérlegelési jogköre, de önmagában erre hivatkozva például nem lehet fellebbezni. Vagy mondjuk a fél nem tartotta be a polgári perrendtartásban foglalt kötelezettségeit.

Mv: Nagyon fontos dolog, hogy az emberekről szóló ügyekben mindent megtegyünk, működjön az igazságszolgáltatás, illetve az áldozatok védelme is. De mi a helyzet, amikor állatkínzókról van szó? Tehát az állatokat kellene megvédenünk. Ugye a büntető törvénykönyv úgy változott, hogy két év börtönre büntethető egy állatkínzó, minősített esetben három évre is akár. De szerintem két kezünkön meg tudjuk számolni, hogy hány állatkínzó kapott letöltendő börtönbüntetést.

Völner Pál: Valóban, a bírói gyakorlat lassan áll át, de azért emelkedő tendenciát mutat a büntetések alkalmazásának a száma. Tavaly, most lesz egyéves évfordulója, volt egy tüntetés Budapesten, ahol az állatvédő szervezetek demonstráltak. Mi akkor úgy döntöttünk, hogy meghívjuk őket egy érdemi munkára, beszélgetésre, hogy milyen kifogásaik vannak, mi működik rosszul Magyarországon itt az állatvédelem területén. Sikerült is három munkacsoportot alakítanunk, az egyik a hatóságokkal való kapcsolattartással foglalkozott, a másik gyakorlatilag az oktatás-nevelés, megelőzés kérdéskörét vetette fel, és a harmadik munkacsoport, az pedig azzal a részével foglalkozott, hogy hogyan lehetne a jogszabályi változásokon keresztül eljutni odáig, hogy kialakuljon egy olyan környezet, ami az állatok helyzetét javítja. Gondolok itt az állategészségügyön, a sintértelepeken keresztül számtalan olyan kérdés merült föl, ami bebizonyította, hogy nagyon szerteágazó problémával találkozunk. És hát ha csak azt vesszük, hogy a haszonállatoktól a kedvenc állatokon át a vadállatokig mi mindent ölel fel, hihetetlenül gazdag téma. És pont a mai napon nyújtotta be a harmadik munkacsoport a záródokumentumot, hogy milyen javaslatai vannak. Most megkeressük a már korábban bevont minisztériumi illetékes osztályokat, letesszük nekik ezeket a javaslatokat.

Mv: Egy-két sarkalatos javaslatot megtudhatunk ebből?

Völner Pál: Hát ez is nagyon szerteágazó. Tehát mondjuk az állatmentők bizonyos esetekben, mikor életmentésről is szó van, mondjuk, hogy kék villogót használjanak, vagy azon keresztül, hogy az iskolai oktatásban hogyan lehet megjeleníteni, vagy hogyan lehet akár a munkahelyeken, akár a médiában felvonultatni. Hogyan tartsák azokat az állatokat, amelyeket mondjuk lefoglal a hatóság? Hogy lehet elérni azt, hogy ezek nagyon hamar gazdát találjanak, ne évekig így letétben őrizve legyenek mondjuk kutyák, akik különböző bűncselekmények miatt elkobzásra kerültek.

Mv: Tehát lehet jogi eszközökkel élni?

Völner Pál: Ezt meg kell keresnünk, hogy a tulajdonjogot hogyan lehet áttörni ezekben az ügyekben, amikor látható, hogy... Nyilvánvalóan a tartás költségeit eleve azoknak az elkövetőknek kellene viselniük, akik miatt a lefoglalás szükségessé vált. Nyilván ezeket a költségeket, ha nem akarják vállalni, akkor az egy jó megoldás lehet, hogy lemondanak a tulajdonjogról, amikor aztán örökbe lehet adni ezeket az állatokat, vagy ivartalanítani lehet. Tehát hogy megnyíljon az a fajta mozgástér, ami jelenleg nincs meg.

Mv: Mondta, hogy állatvédő szervezetekkel is beszélgettek ezek a szekciók.

Völner Pál: Ők voltak ott, tehát gyakorlatilag ők...

Mv: Ők voltak? Mit javasoltak az állatvédő szervezetek?

Völner Pál: Volt, aki letett egy harmincoldalas jogszabály-módosítási javaslatot, hogy hogyan lenne jobb működtetni ezeket a sintértelepeket, ugye akik kóbor állatok befogásával foglalkoznak. Hogyan lehetne finanszírozni ezt a rendszert, ahova a befogott állatokat viszik? Hogyan lehetne, mint említettem, bevonni a tananyagokba? Vannak egyébként rá pozitív példák is, tehát hogy óvodákkal van kapcsolatuk, csak rendszerszinten ez a dolog nincs megjelenítve.

Mv: Elképzelhető, hogy az iskolákban környezetórán, természetismeret órán lesz az állatvédelemmel kapcsolatos tananyag is?

Völner Pál: Az EMMI-vel ezt le fogjuk egyeztetni, hogy hogyan lehetne beépíteni, de hát nyilván, hogy a környezethez az állatok is hozzátartoznak. Hogy viszonyulunk a vadállatokhoz, a háziállatokhoz, milyen felelősséggel jár az állattartás, hiszen a húsvéti nyuszit behozzák a gyereknek húsvétkor, de utána mi történik két hét múlva? Tehát...

Mv: Mai, azt hiszem mai hír, hogy...

Völner Pál: ...a sajtó tele van ezekkel az ügyekkel.

Mv:... hüllőket találtak egy játszótéren, pitonokat, és valakik valószínűleg a karácsonyi ajándékaiktól szabadultak meg úgy, hogy szabadjára engedték őket a városban. Tehát egészen elképesztő történetek vannak.

Völner Pál: Mondom, hogy magam is meglepődtem, tehát, hogy a lakott területre keveredő vaddisznókkal mit lehet tenni? Mert levadászni nem lehet őket, tehát lakott területen tilos a vadászat. Ki jogosult arra esetleg, hogy elkábítsa őket? Hova lehet utána őket szállítani? Tehát vannak ilyen feltáratlan és ilyen joghézagos területek, de a szervezetek dicséretére legyen mondva, meg az elkötelezett aktivistákéra, hogy szerintem valamennyi rést látják, és ezeket mind behozták hozzánk.

Mv: Maradt még egy pici időnk Komárom-Esztergom megyére. Évek óta egy eléggé neuralgikus pont, hogy Esztergomban mi történik a politikában, de hogyha úgy kérdezem, hogy mondjuk a Tétényi Éva-féle csődközeli állapothoz képest mennyire sikerült rámozdulni, akkor mit tud mondani erről?

Völner Pál: Hát, ha a csődről beszélünk, akkor azt hiszem, hogy azt mondhatjuk, hogy ragyogó helyzetben van a város, hiszen 24,6 milliárd forint adósságot átvállalt tőle az állam, és az adottságok abban a pillanatban felszínre bukkantak, hogy a Suzuki és az ott levő cégek révén nagyon jó adóbevételei vannak. Tehát az elmúlt több mint két évben sikerült olyan problémákat megoldani, ami nem is lehetne probléma, hogy közvilágítás van, vannak buszjáratok, javítják a járdákat, utakat, parkolókat.

Mv: Hát igen, volt egy olyan időszak, amikor elsötétült a város gyakorlatilag.

Völner Pál: Valóban, tehát azért mondom, hogy ilyen értelemben jelentős előrelépés volt, de ami még előttünk áll, például a területi operatív programok forrásainak a lehívása, ami szintén egy kettő, kettő és fél milliárdos forrásbevonást jelent Esztergomnak. A kormánnyal akarunk megállapodást kötni, ugyanúgy, mint a nagyvárosok, hogy a fejlesztési programokba hogyan tud a kormányzat bekapcsolódni. Sportcsarnok, uszoda és egyéb olyan jelentős kiadások, amelyek viszont a város méreteinél fogva úgy érzem, hogy az ott élőket, a diákokat megilletik. Hogy, hogyan tudunk előre lepni. Tehát ezekben azért vannak pozitív fejlemények.  Az tény, hogy egy hátrány, hogy egy olyan időszak után van a város, amikor valahol a konfliktuskezeléssel voltak problémák. Szerintem ez lehet, hogy ez súlyosabb volt, mint a tényleges problémák, és ebből az örökségből kicsit nehezebb kilépni, de azért én látok pozitív jeleket, meg hát ottani országgyűlési képviselőként azért próbálom mindig kisimítani az ellentéteket.

Mv: Sőt, fejlesztési biztos is ebben a térségben. Ezzel kapcsolatosan két dolgot említenék meg, az egyik, hogy egy dolog, hogy mi van a nagy fejlesztésekkel? Egy másik, hogy mi van a kis- és középvállalkozásokkal? Talán ezek a legfontosabbak. Ismerek egy helyi vállalkozót, aki a megyében vállalkozó, és azt mondja, hogy jól is mennének neki a dolgok, hogyha nem vinne el az önkormányzat annyit iparűzési adóba, ingatlanadóba és egyéb adókra, ami miatt mindig ilyen mérlegelés alatt áll a vállalkozás, hogy most bezárjanak, vagy ne zárjanak be. Hogyan tudnak segíteni a kkv-szektornak a megyében?

Völner Pál: Én azt hiszem, hogy egyrészt vannak a területi operatív programok, ezek elsősorban, tehát a megyei programok az önkormányzatokat segítik, itt egy pozitív hír, hogy talán minden település a mi megyénkben tud majd sikeresen pályázni. Van egy olyan indikatív lista, ami alapján látjuk, hogy jó dolgokra, meglévő forrásokra pályázva sikeresek lesznek. A kis- és középvállalkozásoknak a helyzete az különböző, tehát a gazdasági innovatív, operatív programon keresztül tudjuk ezeknek a fejlődését segíteni. Én a kamarával is erősen tartom a kapcsolatot. Éppen tegnap írtunk alá egy Tatabánya–Esztergom járműipari térségfejlesztésről szóló nonprofit kft.-nek az Alapító okiratát. Ahol a kamara az érintett önkormányzatok, az Edutus Főiskola részvételével éppen az egyik fő feladat, hogy a kis- és középvállalkozásokat, például beszállítóként minél többet be tudjuk vonni az itt működő multinacionális cégeknek a működésébe.  De emellett természetesen a Nemzetgazdasági Minisztériumnál külön pályázatok vannak, amelyek akár a foglalkoztatási oldalról, ami most már inkább másik oldalról probléma, hogyan tudunk forrásokat biztosítani a kis- és középvállalkozásoknak a munkahelyek megtartásához, teremtéséhez. Most a megtartás most már inkább úgy értendő, hogy hogyan tud olyan feltételeket biztosítani, hogy ne csábítsák el a munkaerőt. És ezeknek a fejlesztésére is vannak források.

Mv: Mi a helyzet a nagyobb fejlesztésekkel? Negyvenmilliárd forint jut megyei fejlesztésekre, ha jól olvastam, 2020-ig.

Völner Pál: Ez két részből tevődik össze, ennek a körülbelül 13 milliárd forint, ami Tatabánya megyei jogú várost illeti meg, és hogy 26 milliárdnyi az, ami a megyén belül oszlik el.

Mv: Mire lesz ez elég?

Völner Pál: Én azt hiszem, hogy mindenki léphet egyet előre. Vagy Esztergomnál, ahogy említettem, ez egy két és fél milliárdos tétel, amiben számtalan, az új piac építésétől kezdve intézménykorszerűsítésen keresztül, akár az energetikai beruházásokig, számtalan olyan tétel vagy ha éppen a belvárosnak egyfajta revitalizációjára kaptak 550 millió forintot, a belvárosi séta az már egy sikeres pályázatuk volt ebből a csomagból. És kistelepüléseken orvosi rendelőn keresztül az iskola-felújításig, számtalan olyan sikeres projektlehetőség van, ami reményeink szerint az idei évben valamennyi pályázatot el is tudjuk majd bírálni és ezek a beruházások el is tudnak indulni.

Mv: Közlekedésfejlesztésre mennyi fog jutni? Ugye itt szó volt arról, hogy az M1-es autópályát el kéne érni, illetve az Esztergom–Budapest vasútfejlesztésről.

Völner Pál: A vasútvonal rekonstrukciója nagyrészt megvalósult. Ennek a villamosítása van hátra és utána olyan modern FLIRT vonatok érkeznek majd a térségbe, ezek a legmodernebb vonatok.

Mv: Tehát a kis pirost leváltják a FLIRT-ök?

Völner Pál: Hát már DESIRO-k vannak nálunk, tehát az már egy... De már azokat is nagyon várják más vonalakon, amelyek nem villamosított vonalak, tehát igazából a MÁV-nak egy csereberével, hogy úgy mondjam, ha ez a fejlesztés megvalósul, máshol is tud fejlesztés színvonalat majd emelni. Maga az összekötő útnak a kérdése az pedig, a kormányhatározat megvan, a nyomvonal az nagyjából eldőlt és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az előkészítő tervezést, azt már elkezdte. Reményeink szerint ilyen 2022-23, ha már ezen a gyorsforgalmi úton lehet akkor eljutni az Esztergomból az M1-es autópályára, ami távolinak tűnik, de az útfejlesztéseknek az átfutását tekintve, akkor meg a, miután költségvetési forrásból épül meg, a pénzügyi ütemezés a fejlesztett útépítések mellett vagy a fejlesztendő utak mellett ez az a belátható távolság, ami biztonsággal vállalható.

Mv: Hát, kíváncsian várom, hogy mikor ülhetünk a FLIRT vonatra a Nyugati pályaudvaron és...

Völner Pál: Talán jövőre már.

Mv: ...utazhatunk Esztergomig. Köszönjük szépen, hogy befáradt hozzánk. Önök Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, fideszes országgyűlési képviselőt hallották.

(Igazságügyi Minisztérium)