Völner Pál államtitkár a civiltörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásra december 5-én küldendő magyar válasszal kapcsolatban nyilatkozott a Karc FM Hangoló című műsorának 2017. november 7-én. Az interjú leirata.
Mv: Negyed kilenc múlt öt perccel. Határidő, vita, erről lesz szó a most következő percekben a magyar kormány és Brüsszel, az Európai Bizottság között. A vonalban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Jó reggelt kívánok!
Völner Pál: Jó reggelt kívánok!
Mv: A Magyar Távirati Iroda legfrissebb híre szerint a kötelezettségszegési eljárás miatt határidő vita van a magyar kormány, illetve az Európai Bizottság között. Mi ennek a lényege államtitkár úr?
Völner Pál: A legfontosabb talán, hogy kötelezettségszegési eljárások esetén két hónap a kialakult gyakorlat szerint a válaszadásra megadott határidő. Ettől a bizottság az utóbbi öt hónapban hét esetben eltért, és három olyan ügyben, a kvótaügyben, a CEU, tehát a felsőoktatási törvény ügyében, illetve a külföldről finanszírozott szervezetekről szóló törvény ügyében, amely mind a három Soros Györgyhöz köthető, illetve az ő érdekeltségeihez. Ezekben az esetekben csak egy-egy hónapot adott a bizottság a választ megadására. Mi minden esetben kértük a szokásos kéthónapos határidő biztosítását, de indoklás nélkül elutasították. Sőt CEU-ügyben kértek még egy úgynevezett kiegészítő választ is, amelyre csak kéthetes határidőt adtak. És most ennél a legutóbbi ügynél, ami éppen a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szól, és már másodszor egyhónapos határidőt biztosítottak csak a szokásos kettő helyett. Itt a védekezéshez való jognak a csorbulására fel akarjuk hívni a figyelmet azzal, hogy november 5-én nem válaszoljuk meg ezt az indokolt véleménnyel ellátott levelet, hanem december 5-én, a szokásos kéthónapos határidő lejártakor fogjuk csak elküldeni. Fel akarjuk hívni rá a figyelmet, hogy nem alkalmazhatnak kettős mércét, tehát az eddigi évtizedes gyakorlatnak megfelelően továbbra is biztosítsák a szokásos kéthónapos határidőt. És ugyanakkor szerintünk a nyugati régi tagállamokkal szemben ezt soha nem engedték volna meg maguknak. Tehát ezt a fajta megkülönböztetést, főleg, ha egy ilyen nyitott elme támogatja őket, a Nyitott Társadalom és egyéb ilyen kezdeményezéseivel, és a szabadságjogokkal, mint Soros György, akkor talán hívja fel a figyelmüket arra, hogy ezekben az esetekben is, Magyarországra vonatkozóan is érvényesítsék ezeket a nézeteiket.
Mv: Vagyis nem arról van szó, hogy önöknek nincs meg a válaszuk, és ezért nem küldik el november 5-ig, ameddig az Európai Bizottság ezt kérte. Hanem önök a sok évtizedes gyakorlathoz ragaszkodnak, ami minden esetben két hónapot ad az adott országnak, hogy válaszoljon.
Völner Pál: Valóban így van, a szokásos gyakorlathoz ragaszkodunk, eddig meg tudtunk felelni ezeknek az elvárásoknak, de arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy kötelezettségszegési eljárás, az nem pusztán, hogy leülök egy asztalhoz, és jogi érveimet leírom. Ilyenkor tanulmányozni kell az Európai Unió Bíróságának a joggyakorlatát, a született ítéleteket, hasonló ügyben született döntéseket. Tehát ezek érvként mind-mind felsorakoztathatóak ebben a vitában. Vagy éppenséggel, amikor van elegendő idő, le lehet ültetni a szakembereket, ne elbeszéljenek egymás mellett, küldözhessék oda-vissza a leveleket, hanem lehet, hogy egy-egy tárgyaláson sokkal konstruktívabban és hamarabb lehet előrevinni az ügyeket. De ha végletesen lerövidítjük ezeket a határidőket, akkor se elkészülni, se egyeztetni nincs elegendő idő.
Mv: Ha már ez a kötelezettségszegési eljárás szóba került, ugye az ellenzék 2010 óta ezt ilyen korbácsként gyakorolja a kormány felett, hogy bezzeg majd akkor Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít. Tulajdonképpen mi ennek a lényege? Most általánosságban kérdezem. Ez egy jogi procedúra vagy van valamiféle gyakorlati hátránya az adott ország számára, hogyha a végén elmarasztalja azt az országot Brüsszel? Tudom, hogy rengeteg ilyen eljárás van nagyon sok ellen folyamatban.
Völner Pál: Ez egy szükséges eljárás, ugyanis az uniós jog is folyamatosan változik, ehhez kell alakítani a belső jogot. A belső jogban is vannak fejlődések, vannak új jogszabályok, például, mint a felsőoktatási, tehát a CEU-törvényként emlegetett Soros-egyetemre vonatkozó szabályozás esetén, ami egyébként huszonegynéhány egyetemet vagy felsőoktatási intézményt érint. Itt egy belső, nemzeti hatáskörbe tartozó kérdést szabályoztunk. Az uniónak van egy olyan meglátása, hogy ez az uniós jogba is belekapcsolódik a szolgáltatások szabad áramlása miatt, vagy éppenséggel a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságán, a tőke szabad áramlásának a korlátozását vizionálják, tehát ezek ilyen egyeztetési eljárásokat igényelnek, amelyek megoldhatók, de van olyan is, amikor az uniós jogfejlődéshez kell alkalmazkodnunk, ez egy szükséges és bevált, egy jó gyakorlat. Amikor túlterjeszkedik a bizottság, vagy éppen politikai ügyekben kreál ilyen történeteket, akkor pedig szükségtelen, káros és nem hasznos, de ha lenne elegendő idő, akkor talán ezt lehetne nagyobb vita nélkül is megvitatni. Amikor nem egyezik meg a tagállam és a bizottság, akkor pedig a bizottság az unió bíróságához fordulhat, mely megállapíthatja, hogy a bizottságnak van igaza, vagy a tagállamnak van igaza. Ha a bizottságnak van igaza, akkor pedig a tagállammal szemben felléphet és alkalmazhat kényszerítő eszközöket, bizonyos pénzösszegeknek a kifizetését jelentheti mindaddig, míg nem alakítja át a jogrendszerét ennek megfelelően. Ennek van egy bevált és kialakult gyakorlata, ezek ellen nekünk semmilyen kifogásunk nincs, nekünk a fő problémánk az, hogy egyrészt politikai ügyekbe ne használják fel a jogi eszközöket, a másik pedig az, hogy ha fel is használják, akkor pedig a normális menetrend, és a normális eljárásrend szerint történjen ez, vagy forduljanak bírósághoz, ahol majd megállapítják, hogy ez a fajta gyakorlat, amit kialakítottak, ez vajon összefér-e az eddigi uniós joggyakorlattal, vagy a bíróság is támogatja-e ezeket? Tehát ezt szeretnénk elérni ezzel a demonstrációval, amit tulajdonképpen ez a bejelentésünk jelent.
Mv: Ha már említette a Közép-európai Egyetemet, igazak azok a hírek, hogy a kormányzat húzza az időt, és nem is akar igazából megállapodni New York állammal?
Völner Pál: Ez egy ködösítés. Tehát egyrészt a Közép-európai Egyetemre nem is vonatkozik egyrészt az a szabályozás, mert ez egy Magyarországon bejegyzett, Magyarországon akkreditált egyetem. Létezik a Central European University, amely egy Amerikában akkreditált felsőoktatási intézmény, aminek viszont nincs amerikai anyaintézménye. Most bejelentették, hogy állítólag megállapodtak egy ottani college-dzsal, hogy gyakorlatilag ők szolgáltatják ezt a hátteret, de ennek az igazolása, a dokumentációja, a New York államnál való regisztrációja, az némi utánajárást igényel, és csak utána lehet megkötni ezt a bizonyos nemzetközi szerződést is, ami szintén feltétele annak, hogy ők itt, Magyarországon jogszerűen működhessenek. Ez körültekintést igényel, gyakorlatilag a meghosszabbított határidő a feleknek most bőven nyújt arra lehetőséget, hogy igazolják az álláspontjukat, a feltételeknek a teljesítését, és gyakorlatilag arra vizionáltak, hogy a beiskolázásokat ez megakasztja, ez gyakorlatilag nem igaz, mert további egy évvel eltoltuk ezt a határidőt, és a régi feltételek mentén tudnak még működni, noha ezeket továbbra se tartjuk hogy úgy mondjam, a normális eljárásba illeszkedőnek, hiszen privilégiumokat kapott ez az intézmény a többi magyarországi intézményhez képest.
Mv: Még egy dologról kérdezném. Említette, hogy például a kvótaügyben is ez a válaszolási határidő kapcsán, ugye rövidebb határidőt írtak elő a magyar kormánynak, mint a több évtizedes gyakorlat, ez is szóba került. Ha már a kvóta, és itt vannak a legújabb elképzelések a műsorunkban korábban itt, a Hangolóban sokat foglalkoztunk ezzel, hogy az Európai Parlament egyik bizottsága támogatja ezt a felső határok, korlátok nélküli kvótát, de hát úgy is az Európa Tanács fog, vagyis az államfők és miniszterelnökök tanácsa ebben dönteni. Mekkora az esély arra, hogy ez átmegy az Európa Tanácson? Mert ez azért jelentős veszélyekkel jár.
Völner Pál: Az államfők és kormányfők tanácsáról beszélünk, akkor az eddigi ott folyó egyeztetések alapján, tudjuk, ott csak önkéntes kvótákat támogattak a korábbiakban is, én bizakodó vagyok, de gyakorlatilag nem szabad elaludnunk ebben a témában, hiszen ez a LIBE bizottság is, ahol 43 tag megszavazta ezt a bizonyos döntést, abból 23 a korábbi kiszivárgott adatok alapján erősen Soros Györgyhöz kötődő bizottsági tag volt, ami messze meghaladja azt az arányt egyébként, ahogy ugye az Európa Parlamenten belül a Soros Györgynek a táborát jelenti. Tudjuk a saját adataik szerint mintegy olyan hétszáz-egynéhány képviselőből 230 csaknem az, akiket éppen Soros Györgyék megbíznak, és akiket használható embereknek tartanak. Ez viszont szerintem megengedhetetlen, hogy egy nemzetközi spekuláns választott képviselőkkel manipulálva befolyásolja az unió jövőjét.
Mv: Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk! Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával beszélgettem. Viszonthallásra!
Völner Pál: Köszönöm, viszonthallásra!
(Igazságügyi Minisztérium)