Völner Pál államtitkár az M1 Ma reggel című műsorának vendége volt 2015. december 1-jén. Az interjú leirata.
Mv: Uniós kvóták. A szünet előtt már mutattuk a kvótaverziókat. Még mindig láthatják, háromféle kvótáról beszélünk. Az első, az egy úgynevezett Törökországból átvett kvóta, de ez csak önkéntes lenne, ez most vasárnap derült ki Brüsszelben. És például a németek vagy a Benelux államok fogadnának be ilyen embereket Törökországból. A második, az a kötelező kvóta. Ez alapján Magyarország is kapna bevándorlókat, és ez az, ami ellen a kormány fellép, ezt a kvótát ráadásul folyamatosan bővíteni akarja, ez a harmadik verzió, Brüsszel Innen folytatjuk tehát. Barna.
Mv: Köszönöm szépen. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó reggelt, államtitkár úr!
Völner Pál: Jó reggelt kívánok!
Mv: Most én már a harmadik kvótát hallom. Hány kvóta lehet még?
Völner Pál: Reméljük, hogy a végén kötelező kvóta egy sem lesz. Az önkéntes kvóták, azok korábban is fönnálltak és a jövőben is nyugodtan folytatódhatnak a mi álláspontunk szerint.
Mv: De hát az minden uniós országnak, uniós tagállamnak a szuverén joga, hogy kit fogad be. Tehát ez önkéntesség alapján mehet.
Völner Pál: Igen. Erről kár lenne vitatkozni.
Mv: Így van. Mi a menete ennek? Az előbb Tuzson államtitkár úr itt volt, és mondta, hogy a magyar kormány napokon belül beadja a keresetet az Európai Bíróságra. Na, innen hogy mennek a folyamatok?
Völner Pál: Hát gyakorlatilag szeptember 22-én hozott a Belügyminiszterek Tanácsa egy olyan döntést, ami az úgynevezett kötelező kvótáról szólna. Ezt követően két hónapon belül lehet megtámadni az ilyen döntéseket. De ez meghosszabbodik a közléstől számított tíznapos átalány határidővel. De ha nem közléssel jut a tudomásunkra, akkor további 14 nappal, amikor a hivatalos hírlapban megjelenik. Most ez az a határidő, és ez december 18-a a számítások szerint. Mi körülbelül néhány nappal korábban, tehát valószínűleg ilyen december 14-e lesz az a bizonyos nap, amikor be fogjuk nyújtani ezt a keresetlevelet az unió bíróságánál.
Mv: És akkor ott mi történik?
Völner Pál: Szerintem kivárják a 18-i határidőt, hogy a többi tagállam hogy reagálta le ezt a történetet, adnak-e be keresetlevelet, jelzik-e, hogy beavatkozóként részt kívánnak venni a perben. Valószínűleg egy eljárásban fogják elbírálni, és döntenie kell a bíróságnak arról is, hogy gyorsított eljárásban vagy pedig normál menetrend szerint tárgyalja majd az ügyet.
Mv: A kettő között mi a különbség?
Völner Pál: A gyorsított eljárás esetén elvileg hat hónapon belül megszülethet a döntés. Hogyha egy normál menetrendben gondolkodunk, az másfél-két évet is igénybe vehet.
Mv: Hú, addig még hányan jöhetnek be az Európai Unióba?
Völner Pál: Hát, ha a mostani ütemet vesszük alapul, akkor az évi egymillió, az garantált. Bár az utóbbi napokban, Németországban is talán visszaesett a macedón határzár és egyéb szigorítások miatt a beáramlóknak a száma.
Mv: Vegyük azt a formulát, hogy az európai bíróság nem gyorsított eljárással dönt, akkor is, ahogy említette államtitkár úr, két év. Közben, ha hoznak egy kvótáról egy döntést az Európai Bizottságban, nekünk azt el kell fogadni? Közben van egy bírósági eljárás, de mégis behoznának hozzánk menekülteket.
Völner Pál: Maga a döntés, az kötelező érvényű, tehát jelenleg is érvényben van. Viszont az az érdekesség áll fent, hogy azok az államok, amelyek megszavazták, azok sem tartják be, tehát nem fogadják a kvóta alapján nekik kirendelt kontingensben meghatározott számú személyeket. Száz emberről beszélnek, akiket megkíséreltek Olaszországból így betelepíteni más államokba, de ez is nagyon vontatottan halad, tehát még ezt a számot sem sikerült elérni. És ha 120 ezer embert veszünk alapul, akkor látható, hogy ez egy teljesen hamvába dőlt kísérlet.
Mv: Vegyünk egy köztes időpontot! Egy év alatt dönt a bíróság, és azt mondja, hogy megsemmisíti ezt a döntését az Európai Bizottságnak, de közben idehoznak Magyarországra is vagy az unió más államaiból is, bár tiltakozunk, menekülteket. És akkor eredeti állapot helyreállítása, ez az in integrum restitutio? Hova, akkor hova visszük őket?
Völner Pál: Hát az egyik, hogy melyik állam és hogyan fogadja be ezeket a bevándorlókat. Gyakorlatilag a fogadó fél közreműködése is kell, ezért nem működik a gyakorlatban azoknál az államoknál sem, amelyek megszavazták, mert a fogadókészség sincs meg.
Mv: Hát ugye le szokták tagadni a saját állampolgárukat, mert nincs náluk irat. És mondta, hogy ez az ember sose volt az én állampolgárom, és nem is lesz.
Völner Pál: Nem, de Olaszországban, ha ott van abban a menedékes helyen adott esetben egy bizonyos létszámú bevándorló, és át akarják adni mondjuk Szlovákiának, de Szlovákia nem fogadja őket, akkor nagyon nehéz beküldeni Szlovákiába ezeket az embereket. Attól függetlenül, hogy jogi kötelezettsége fennáll a tagállamnak, hogy fogadja őket.
Mv: Ilyenkor mit tehet egy tagállam?
Völner Pál: Hát a tagállam azt, hogy nem fogadja. Mit tehet a bizottság? Kötelezettségszegési eljárást indíthat a tagállam ellen.
Mv: Ez is el szokott húzódni másfél-két-három évig.
Völner Pál: Igen, igen, tehát akkor ugyanez a jogi procedúra kezdődik.
Mv: Államtitkár úr, tisztelettel köszönöm, hogy befáradt hozzánk.
Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.
(Igazságügyi Minisztérium)