Hogyha ütközés van az uniós jogi aktusok és Magyarországnak az Alaptörvénye között, akkor egyértelműen látszik az a határvonal, hogy meddig mehetnek el az uniós jogalkotók – fogalmazott Völner Pál államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában 2018. június 7-én.

Mv: Így van, ha már említetted a Stop Soros törvényjavaslatot, akkor ezzel folytatjuk. Meg kell védeni Magyarországot, ez a kormány kiindulópontja a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban. Magyarországot több irányból is fenyegeti az a veszély, amit az illegális bevándorlás jelent, a törvénycsomag célja, hogy leverje azokat a cölöpöket, amelyből Magyarország nem tud engedni. Máris jön a folytatás, Titanilla. Így van, Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a vendégünk, jó reggelt kívánok!

Völner Pál: Jó reggelt kívánok!

Mv: Ugye a parlament előtt van az a jogszabálytervezet, jóval szigorúbb verzióban, mint ahogy az előbb is említettem, mint a korábbi. Mi indokolta azt, hogy még keményebb legyen a jogszabály?

Völner Pál: Talán a legfontosabb eleme az volt, hogy a fokozott nyomás mellett, fokozott védelemre van szükség. A másik pedig, hogy meg tudjuk jeleníteni a büntetőtörvénykönyv módosításában az egyén felelősségét, tehát azoknak a személyeknek a személyes felelősségét, akik a bevándorlás szervezéssel foglalkoznak. Ennek talán még erősebb visszatartó ereje lehet, mint a korábbi szabályozásnak, ahol a szervezetek voltak elsősorban a célzottjai a korlátozásoknak, és csak közvetve azoknak a vezetői lettek volna felelősek ezekért a tevékenységekért.

Mv: Hogyan segíti... Ugye itt a cél az, hogy az ország szuverenitását megvédje a kormány, hogy mi, tehát Magyarország dönthesse el, hogy kit enged be és kit nem, ahogy az alkotmánymódosítás tartalmazni fogja, Magyarországra nem lehet embereket betelepíteni. Hogyan segít, hogy segíti megvédeni, vagy kivédeni például mondjuk az európai uniós elképzeléseket ez?

Völner Pál: Világosan és tisztán megfogalmazásra kerül az Alaptörvényben az önazonosságnak a kérdésköre. Tehát hogyha ütközés van az uniós jogi aktusok és Magyarországnak az Alaptörvénye között, akkor egyértelműen látszik az a határvonal, hogy meddig mehetnek el az uniós jogalkotók. Szerintem ezt ideje volt kimondani, tudjuk, korábban is, már 2016-ban volt egy hetedik Alaptörvény-módosítási tervezet, ami ott ismert okok miatt a kétharmad hiányában nem tudott elfogadásra kerülni, ez a mostani tulajdonképpen ennek a megismétlése fő témáját tekintve, hiszen a szuverenitás-védelem, ahogy ön is említette a fő kérdéskör. És ezen belül pedig a bevándorlás kérdésében teljesen fenntartja a magyar parlamentnek a szuverén döntési jogköreit.

Mv: Ugye itt a külföldről finanszírozott szervezetek esetében az átláthatóság, az a fő szempont, ami a kormány szeme előtt lebegett. Milyen kötelezettségeket ró a jogszabály rájuk annak érdekében, hogy átlátható legyen ez a tevékenység?

Völner Pál: Gyakorlatilag a tavaly elfogadott jogszabály megköveteli, hogy regisztráljanak a bíróságon, nyilatkozzanak erről megfelelő értékhatár fölött, ugye ez a 7,2 millió forint éves szinten. És szerintem azért is fontos volt és jó volt, hogy elfogadtuk a törvényt, egyrészt nem igazolódtak be a vádak, tehát ezek a szervezetek ma is működnek, sőt, talán aktívabbak, mint korábban. És nagyon jól látszik, hogy miért azt az álláspontot képviselik például ebben a vitában, tehát látható, hogy nem belföldi motivációk mozgatják őket, hanem egyfajta gazdai elvárásnak felelnek meg ezekben a kérdésekben.

Mv: Elemzők szerint a Stop Soros törvénycsomaggal és mondjuk az alkotmánymódosítással is Magyarország ismét tabukat dönt le és olyan lépéseket tesz, amelyeket eddig mondjuk más országok nem mertek megtenni, bár mondjuk Románia alaptörvénye szintén tartalmazza a betelepítési tilalmat. Mi a véleménye, valóban elképzelhető, hogy mintául szolgálhat majd ez a jogszabály? Ahogy korábban is láttuk, amikor Magyarország külön véleményt fogalmazott meg, hogy eleinte mindig bírálatok érkeztek, aztán egyre több lett a követő példa, ha most csak a bankadót említjük máris.

Völner Pál: Igen, 2010-ben elsősorban a gazdasági kérdésekben voltak ezek az ütközések, amelyek aztán azóta kisimultak, sőt, számtalan ország átvette ezeket a kezdeményezéseket. Utána 2015-ben jelentkezett a migrációs válság, mint frontország, mi ebben érintettek voltunk. Szerintem mi reagáltunk legelőször, az is látszik, hogy helyesen, hiszen egyre több tagállam követi a példánkat. Most legutóbb éppen Olaszországban hallatszódnak olyan hangok, hogy a magyar mintára kívánják a jogszabályaikat módosítani.

Mv: Ugye itt az Alaptörvénnyel kapcsolatban arra visszatérve, ez egy nagyon komoly fegyver lehet mondjuk az európai uniós csúcson, ami június 28-án lesz, és ugye itt a kötelező kvótát, bár sokan ellenzik az unió vezetése továbbra is úgy tűnik, hogy ragaszkodik ehhez, és nyilván Orbán Viktor kormányfőnek fel kell készülnie arra, hogy újabb viták várhatóak. Itt...

Völner Pál: Természetesen a parlamentben is elhangzott ellenzéki párt frakcióvezetője részéről, hogy tulajdonképpen nincs kvótaügy. Javasoltam neki, hogy akkor a luxemburgi bíróság honlapját nézze meg, ahol jelenleg is a bíróság perli Magyarországot, bizottság, bocsánat, perli Magyarországot, amiatt, mert azt a bizonyos ideiglenes intézkedésként hozott kvótahatározatot nem hajtotta végre. Tehát a vita, az fennáll, ugyanakkor a bolgár elnökségnek a beterjesztett javaslatában szintén benne van, hogy a nemzeti hatáskör, meg nem kell befogadni, kivéve, hogy ha a kivételes helyzet fordul elő, ami ugye elég gyakran előfordul, főleg, hogy ha megvan ez a felhívás keringőre. Erre mi egy határozott nemet mondtunk, most az Alaptörvénybe is befoglaljuk ezt a fajta véleményünket. És hát tegnap, amikor az osztrák kancellár nyilatkozott az uniós elnökségi célkitűzéseiket illetően, Juncker elnök úr is azzal reagált, mikor a migrációs kérdésre vonatkozó szigorú szabályozásokat emlegette a kancellár úr, hogy ez részben nemzeti hatáskör, szerintünk a bevándorlás kérdése, az nemzeti hatáskör, a menekültkérdést nem szabad belekeverni, mert kezdetektől egy ilyen csúnya játék zajlik, ami gyakorlatilag menekültkérdésként akarja kezelni a migráció kérdését, holott a kettő élesen különválasztható.

Mv: És ugye ez egy nagyon komoly szuverenitási kérdés, hogy mi az erősebb, a magyar alkotmány, a magyar Alaptörvény, tehát az ország szuverenitása, vagy pedig az, amit az unió mond?

Völner Pál: A lisszaboni szerződésben benne van, tehát az Európai Unió alapokmányában, hogy mi az, ami uniós hatáskör. Eleve az unió, az egy gazdasági integrációra létrejött szervezet, itt az áruk, szolgáltatások, személyek szabad áramlásáról van szó, ezt kell elősegítenie, és az, hogy egy országnak milyen a népessége, tehát, hogy milyen a nemzeti önazonossága, kultúrája, ezt maga az alapokmány is garantálja, hogy ezeket védi maga az unió is. Itt egy ütközés van értelmezési kérdések vannak, remélem, hogy itt a viták során aztán sikerül ezt tisztázni és mindenki megnyugszik ebben a kérdéskörben. Most ugyanúgy, ahogy a korábbi gazdasági ütközések esetén ez történt.

Mv: Államtitkár úr, köszönjük, hogy a vendégünk volt.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)