Répássy Róbert az M1 Ma reggel című műsorának volt a vendége 2015. augusztus 11-én. Az államtitkár szólt a többszörös bűnelkövetőkre vonatkozó szigorúbb szabályokról és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről. Leirat.

Mv: És most már élőben megyünk tovább itt a stúdióban. Csaknem ötszáz személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetője kapott kétszeres, közülük hatan tényleges életfogytig tartó büntetést a három csapás törvény alapján a jogszabály 2010. júliusi bevezetése óta. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a jogintézmény segítségével a legveszélyesebb visszaeső bűnözőkkel szemben a bíróságok ma már olyan ítéleteket is hozhatnak, amelyeknek kellő visszatartó erejük van. A szaktárca államtitkára a Ma reggel vendége.

Mv: Így van, Répássy Róbert, jó reggelt kívánok.

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok.

Mv: Eltelt öt év körülbelül a bevezetés óta. Mi a három csapás lényege? Kezdjük itt.

Répássy Róbert: A három csapás néven nevezett szabály legfontosabb jellemzője az, hogy duplázódik a büntetése a harmadik alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményeket elkövető személyeknek. Tehát kifejezetten egy bűnismétlői csoportra, egy visszaeső bűnözői csoportra csapott le a három csapás. Azokra, akik erőszakos bűncselekményeket követnek el, ráadásul sorozatban követnek el. Hogyha duplázás után meghaladja a húsz évet ez a büntetési tétel, akkor a bíróságnak életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia. Ráadásul ki kell zárnia a feltételes szabadságra bocsátásból, tehát ténylegesen életfogytiglanra ítélik. Mint ahogyan a bejátszásban is volt szó, öt év alatt hat ilyen tényleges életfogytiglant szabott már ki a bíróság a három csapás szabály alkalmazásával.

Mv: Majd erről is beszélünk, a tényleges életfogytiglanról. De a három csapásnál akkor csak és kizárólag a személy elleni bűncselekmények számítanak?

Répássy Róbert: Igen, tehát ugye a visszaesők között vannak olyanok, akik hasonló bűncselekményeket követnek ez, ezt hívják különös visszaesőnek. De az egy, hogy mondjam, egy súlyosabb kategória, és a három csapás szabály bevezetésének ez volt az egyik legfontosabb oka, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények, mint például a rablások, az természetesen az emberölés, rablás, súlyos testi sértések, az emberrablás vagy zsarolás, ezek a bűncselekmények egy kategóriát alkotnak. Nyilván azok az elkövetők, akik rendszeresen követnek el ilyen bűncselekményeket, azok a legveszélyesebb bűnözők. Ezért van annak jelentősége, hogy 473 ilyen bűnözővel szemben alkalmazott a bíróság szigorú büntetést. Ezeknek a többsége, tehát a 473-nak a többsége jelenleg is börtönbüntetését tölti. Így a mi értékelésünk szerint az elsődleges célját mindenképpen elérte ez a büntetőjogi intézkedés, hiszen a legveszélyesebb bűnözők börtönben vannak, hosszabb ideig vannak börtönben, mint a három csapás bevezetése előtt. Van is sajnos olyan eset, amely azt mutatja, hogyha a három csapás szabály már létezett volna, kegyetlen gyilkosságokat is meg lehetett volna előzni.

Mv: Ez azt jelenti, hogyha valakit, mondjuk, három évre ítéltek volna, akkor az megduplázódott hat évre?

Répássy Róbert: Igen, hat évet kap a három év helyett. Pontosabban ez a büntetési tételt jelenti. Tehát azt jelenti, hogy a bíróság az egyéb szempontok mérlegelésével a dupláját szabhatja ki a Btk. által megállapított büntetési tételnek.  Tehát ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindig a legtöbbet kapják, de az biztos, hogy kétszer annyit kapnak, mint amennyit egyébként egy hasonló bűncselekmény elkövetése esetén kaphatnának. Praktikusan ez azt jelenti, hogy minden tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetett, tehát mondhatnám azt, hogy középsúlyú, középsúlyos bűncselekmények elkövetése esetén egy többszörös erőszakos visszaesőt a bíróság életfogytiglanra fog ítélni. Ennek az lehet a visszatartó ereje, hogy nyilván ezt azért a bűnözők maguk között is tudják, hogy az, aki már többször volt büntetve ilyen bűncselekmények miatt, annak az utolsó dobása lehet egy ilyen bűncselekmény. Ez az igazi visszatartó erő. Ezt még azért öt év alatt teljesen nem lehet bizonyítani, hogy minden ilyen elítélés, az szélesebb körben hatna a visszatartó erő szempontjából. Az életfogytiglan azonban nagyon kemény büntetés, főleg a tényleges életfogytiglan. Ennek a hatékonyságát bizonyítja, hogy a tényleges életfogytiglan 15 éve bevezetett intézkedés következtében, vagy részben ennek következtében a felére csökkent az emberölések száma a kilencvenes évek végétől a 2015-ig az éves emberölések száma feleződött.

Mv: Azért érdekes, amit mond, mert én azt gondolnám, bár nyilvánvalóan nem vagyunk kriminológus, hogyha valaki megöl egy embert, az javarészt nem mérlegel előtte, hogy akkor most ezért mi jár nekem, vagy mi nem, hanem az úgy hirtelen jön az esetek java részében.

Répássy Róbert: Ebben igaza van, de azt tudni kell, hogy a tényleges életfogytiglant általában minősített emberölés miatt szabják ki, tehát olyan brutális kegyetlen bűncselekmények miatt, amikor vagy előre kitervelten ölnek meg valakit, vagy nyereségvágyból, tehát rablógyilkosság következtében, vagy több embert ölnek meg. Tehát egymás után több emberen követnek el gyilkosságot, vagy például gyermeket gyilkolnak meg. Mindezek nem lehet indulati, egyszeri indulati cselekményként felfogni, tehát pont azok a gyilkosok, azok az elkövetők kerültek a célkeresztjébe az új büntetőpolitikának, akik nagyon is beszámíthatóak és nagyon is tudják, hogy milyen bűncselekményt követnek el.

Mv: Az utóbbi időben az Unió bírálta ezt a törvényt. Ez most hol áll?

Répássy Róbert: A tényleges életfogytiglannal szemben voltak támadások. Ez néhány héttel ezelőtt egy kúriai döntés következtében egyelőre nyugvópontra került Magyarországon, mert a Kúria úgy döntött, hogy a magyar bíróságoknak alkalmazniuk kell a tényleges életfogytiglant. Aggálymentesen alkalmazhatják a tényleges életfogytiglant, hiszen a Kúria véleménye szerint is megfelel a magyar alkotmányos rendnek is, és megfelel a nemzetközi szerződéseknek is a tényleges életfogytiglan szabályozása. Ismert, hogy bevezettünk egy kötelező kegyelmi felülvizsgálatot negyven év után, ez a mi álláspontunk szerint is kielégíti a strasbourgi bíróság szempontjait.

Mv: Térjünk vissza a három csapásra. Itt milyen típusú bűncselekményről beszélünk? Amikor valaki visszaesik, akkor általában ugyanabban a kategóriában követ el bűncselekményt?

Répássy Róbert: A visszaesés, tehát a bűnismétlésnek a büntetőjogban eltérő megítélése van aszerint, hogy valaki sorozatosan ugyanolyan bűncselekményeket követ el, vagy csak általában követ el bűncselekményeket. Egyik esetben sem hagyja válasz nélkül a büntetőjog. Tehát általában másfélszeres büntetési tételt kapnak ilyenkor a visszaesők. Ebből emelkedik ki, ebből választotta külön a három csapás szabálya az erőszakos személy ellen, erőszakos bűncselekményeket, mivel ezek a legveszélyesebbek, tehát ott már kétszeres büntetési tétel van. Tehát mondjuk egy három évvel fenyegetett bűncselekmény esetén a visszaeső négy és fél évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de az erőszakos visszaeső az hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. És még azt is tudni kell, hogy ezek a bűnelkövetők, ezek az elítéltek nem részesülhetnek a feltételes szabadságra bocsátásban, tehát ténylegesen végig ki kell tölteniük azt a szabadságvesztést, amit a bíróság kiszabott rájuk.

Mv: Nagyon röviden, fél mondatban. Öt év telt el. Említett már tapasztalatokat, amelyek ugye nem biztos, hogy ennek a következményei. Mikor lehet állítani azt, hány év után, hogy...

Répássy Róbert: A büntetőpolitikát egészében kell szemlélni. A 2010 óta folytatott büntetőpolitikát és erre azt állítottam tegnap a sajtótájékoztatón, hogy a magyar reformok a büntetőpolitikában is működnek, mert jelentősen csökkent, ahogyan mondtam 15 év távlatában az emberölések száma, és az erőszakos bűncselekmények, rablások száma is csökkent. Ez azt mutatja, hogy a szigorú büntetőpolitika üzenetét megértették azok, akiknek szól ez az üzenet. Természetesen tovább kell folytatni ezt a büntetőpolitikát.

Mv: Köszönöm szépen, hogy itt volt.

Répássy Róbert: Köszönöm szépen én is.

(Igazságügyi Minisztérium)