A családi csődvédelem a nehéz helyzetbe került ember saját kérelmére indul, tehát a kérő önkéntesen aláveti magát ennek az eljárásnak – emelte ki Répássy Róbert Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalására válaszolva 2015. április 13-án az Országgyűlésben.
Tisztelt Képviselő Úr!
A KDNP által tervezett családi csődvédelem intézményrendszerének és lényegének figyelmen kívül hagyása az ön által elmondott felvetés, ugyanis csak azt helyezte Ön középpontba, hogy az állam milyen módon korlátozná a családok pénzköltését a magáncsődeljárás alatt. Ez a megközelítés azonban félrevezető. A tervezett magáncsőd-szabályozás lényege, rendeltetése ugyanis a Jobbik-koncepciónál jóval szélesebb körű.
A magáncsőd jogintézményének az lehet a célja, hogy az adós és valamennyi hitelezőjének felelős együttműködésével és állami közreműködéssel az adós fizetőképessége helyreálljon, a fizetési nehézségekkel küzdők, valamint a túlzottan eladósodottak számára olyan adósságtörlesztési terv kerüljön összeállításra, amely figyelembe veszi az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is. De az egyezségben vállalt vagy a könnyített törlesztési feltételeket tartalmazó bírósági határozatban meghatározott adósságtörlesztés fegyelmezett teljesítését várja el az adóstól.
A tervezett szabályozás lényege az, hogy a fizetési kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó, eladósodott természetes személyek számára az egyezségkötési lehetőség előtérbe helyezésével és a kiegyensúlyozott adósságrendezési folyamat szabályozási kereteinek megteremtésével kínáljon az állam az érintettek önkéntes kezdeményezésére induló olyan bírósági eljárást, amelynek a végén a becsületes és együttműködő adós, amennyiben az eljárás alatt megszületett egyezség vagy ennek hiányában a bíróság döntése szerinti követelményeket teljesíti, akkor a fennmaradó adósság alól a bíróság mentesítse.
Tehát, még egyszer: a fizetőképesség helyreállítása a célja ennek a családi csődvédelemnek.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
***
Tisztelt Képviselő Úr!
Ön is említette az önkéntesség szót. Én is csak ezt tudom hangsúlyozni, hogy az úgynevezett családi csődvédelem a nehéz helyzetbe került ember saját kérelmére indul, tehát önkéntesen aláveti magát ennek az eljárásnak. Azért veti alá magát, mert bizonyos kötelezettségeinek nem tud időben eleget tenni. Ezeknek a kötelezettségeknek az ütemezése azonban egy együttműködést igényel a hitelező és az adós között. Ez természetesen akár közreműködő személyek nélkül is megvalósulhatna, de ez a törvény arról szólna, hogy milyen közreműködőket ajánlhat fel az állam ennek az egyezségnek a megkötésében, hiszen látható, hogy sok ember nem tudja megkötni közvetlenül például a bankkal ezt az egyezséget. Ezért szakképzett, egyeztetésre alkalmas személyeket kell közreműködőként majd igénybe venni.
Kérem, várja meg a törvényjavaslat benyújtását, hogy itt vitatkozhassunk róla.
Köszönöm szépen.
(Igazságügyi Minisztérium)