Völner Pál az Echo Televízió Napi aktuális című műsorának vendége volt 2017. július 13-án. Az államtitkár beszélt a kötelező betelepítési kvóta ügyében indított kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban az Európai Bizottságnak megküldött válaszlevélről és a CEU-ról.

Mv: Ahogy mondtam, tehát Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára itt van már a stúdióban, jó estét kívánok!

Völner Pál: Jó estét kívánok! 

Mv: Egész kis csokorra való kötelezettségszegési eljárás meg mindenféle más eljárás is van, arra kérem, hogy menjünk végig sorban, és akkor megnézzük, hogy mi a közös bennük. Friss hír, hogy elindult a civil törvény ügyében ma a kötelezettségszegési eljárás. Gyakorlatilag három kifogás van, hogy indokolatlan, aránytalan és hogy a személyes adatok illetve a magánélet védelméhez fűződő jogot sérti. Miért nem szabadságjogi érveket sorolnak? Kicsit szokatlan ez a hármas.

Völner Pál: Valóban szokatlan, hogy éppen az áruk mozgására, a tőke mozgására hivatkozva egy nonprofit szektornál teszik szóvá a szabályozást, főleg annak ismeretében, hogy mindenki tudja, hogy ténylegesen csak arról van szó, hogy egy nyilatkozatot kell ezeknek a szervezeteknek tenniük arról, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást. Hogy ez mekkora jogsérelemmel jár a működésükre nézve, látható a felsorolásból, hogy mindenféle érvet próbálnak előkaparni arra, hogy ellehetetleníteni a működésüket, de miután most már hatályba lépett a törvény, várunk egy két hónapot, megvárjuk, hogy hányan mennek tönkre, hányan szüntetik be a működésüket, hogy milyen retorzió éri őket, és szerintem utána lenne érdemes erről a kérdésről beszélni. Tehát kicsit árnyékra vetődött ebben az esetben is a bizottság, amikor kötelezettségszegési eljárást elindította. 

Mv: Ugye ennek a kötelezettségszegési eljárásnak az a lényege, hogy egy párbeszéd alakul ki az Európai Bizottság és az adott kormány között, most az a következő, hogy végül is mi fogunk írni egy levelet. Mivel fogunk érvelni? Mivel érvelnek önök?

Völner Pál: Nagyon érdekes az utóbbi időben a bizottságnak az eljárása, mert a kvótaügyben vagy éppen a határőrizet ügyében is vagy ebben az ügyben is a szokásos két hónap helyett csak két hetes határidőt adott a válaszadásra, ami egy kicsikét udvariatlan a fórumra ebben az esetben, miután itt jogkérdésekről kiérlelt válaszokról van szó, egy kicsit úgy érezzük, hogy amit mondtam is, hogy egy koncepció alapján járnak el, tehát ezekben az ügyekben is. És akkor visszatérnék a kérdés elejére, és ezek mind migrációval összefüggő ügyek. Ezeknél a szervezeteknél ugyanis szerettük volna bemutatni, hogy akik ilyen nagyon önálló, nagyon civil hangokat mutattak be, ezek zömében külföldről finanszírozott szervezetek, és lehet, hogy a külföldi pénz némi külföldi hangot is jelent, gondolok itt Soros Györgyre, aki több százmillió forinttal támogatta a leghangosabb szervezeteket, akik most is tiltakoznak a törvény ellen. Akik magát ezt a kötelezettségszegési eljárást is indikálták. Tehát ha az összefüggést keressük, én azt mondom, itt a migráció az összefüggés, mert ezek a szervezetek a migrációt szeretnék elősegíteni. Azt szeretnék, ha az illegális bevándorlás az akadálytalan lenne, ha nem lenne határőrizet, ha nem lennének tranzitzónák, ha nem lenne a menekültkérelmek elbírálása, hogy egyáltalán bejöhetnek-e Magyarországra vagy az unió területére. És ez a kulcskérdés. És valamiért a bizottság, főleg a Juncker–Soros találkozó óta, ami egy csókkal kezdődött, és lám, kötelezettségszegési eljárásokkal folytatódik, erősödtek föl ezek a hangok 

Mv: Lehet, hogy hogy mondjam, nem zárható ki az a lehetőség, hogy itt egy fajta megrendelésről, Soros Györgytől jövő megrendelésről van szó?

Völner Pál: Arra gondolunk, hogy kiszivárogtatott adatok szerint csak az Európai Parlamentben több mint kétszáz megbízható embere ül Soros Györgynek, akit a saját szervezete, a saját alapítványa nyilvánított annak, akkor én azt mondom, hogy egy megengedhetetlen befolyással rendelkező hálózat működik az unió mögött, aminek a fennállását szerintem élesen kellene vizsgálni mind az uniónak, mind pedig a nemzetállami szervezeteknek, akik nemzetbiztonsággal foglalkoznak, mert az megengedhetetlen, hogy bábkormányokat akar Kelet-Európában vagy Közép-Európában létrehozni. 

Mv: Van a másik kötelezettségszegési eljárásunk, ugye ez a CEU-törvényként ismert felsőoktatási szervezetekre vonatkozó jogszabály. Most küld egy véleményt, hogy hívják, indoklással ellátott véleményt fog küldeni Brüsszel Magyarországnak. Milyen szempontrendszer alapján nem fogadták el a magyar érveket?

Völner Pál: Hát itt is a tőke szabad mozgására hivatkoztak, ami a kulturális vagy oktatási szférában egy kicsit érdekes. Ugyanis egyébként az oktatási terület az teljesen nemzetállami hatáskör, tehát nem is lenne jogköre eljárni Brüsszelnek ezekben az esetekben. De arra gondolunk, hogy 28 külföldi egyetemet vagy felsőoktatási intézményt érintett ez a szabályozás, és egyedül a CEU az, amelyik ágál ellene. A többiek vagy belátták azt, hogy szabálytalanul működnek, vagy pedig teljesítik a feltételeket.

Mv: Betagozódnak, igyekeznek igazodni a magyar szabályokhoz.

Völner Pál: A magyar szabályokhoz is, részben az unió többi tagállamában is fennálló szabályokhoz. Megjegyezném egyébként, hogy például Németországban sem működhetne a CEU a jelenlegi szabályozás szerint, vagy Luxemburgban sem. Tehát vannak olyan uniós tagállamok, vagy Csehország, ahol az ottani szabályozási keretekbe nem férhetnek bele. Ezek nemzeti szabályozási keretek. És Magyarország oly módon is rendet tesz, hogy valóban ki tudunk iktatni néhány biznisz egyetemet, amelyek csak pénzt szedtek be, de ténylegesen semmiféle felsőoktatási, vagy akkreditációs háttérrel nem rendelkeztek.

Mv: A napokban napvilágot látott egy újságcikk, amelyik feltárt egy brit intézményt. Tehát például arra is alkalmas lehet, hogy...

Völner Pál: Erre is vonatkozott a szabályzás és ezeket sikerült kiszűrni. De a CEU-nak apróbb munkát igényelne, tehát ugyanúgy, ahogy mondjuk egy másik amerikai egyetem, Maryland állam segítségével most egy kormányközi egyezményt hozunk létre, amely legalizálja az itteni működésüket, a jövőbeni szabályozás szerint. Ezt ugyanúgy New York állammal meg tudja kötni a magyar kormány. De a CEU-nak kezdettől fogva, a Soros-egyetemnek az volt a célja, hogy bebizonyítsa, hogy itt őket, hogy úgy mondjam, el akarják lehetetleníteni, be akarják zárni, meg akarják akadályozni a működésüket, holott nem erről volt szó. Egy adminisztratív szabályozási keretet kell magukra kötelezőnek elismerni, ugyanúgy, mint a civiltörvény, ahol van egy adminisztratív szabály, amit nagyon könnyű betartani, de sokkal könnyebb egy politikai vihart kavarni körülötte.

Mv: Segítsen nekem értelmezni. Tehát arról van szó tulajdonképpen, hogy itt a Soros-egyetem védelmében felhozott érveknek az egyik zászlóshajója volt az, hogy állammal, tehát valamely Egyesült Államokbeli tagállammal, nem állapodhat meg a magyar kormány. Ha Maryland állammal holnap Szijjártó Péter aláírja ezt az egyezményt, az egyfajta precedenst jelenthet New York állammal történő...

Völner Pál: Nem. A korábbi kifogás az volt, hogy a szövetségi kormány nem köt ilyen egyezményt. De, mint látható, a tagállamok, azok kötnek ilyen megállapodásokat. Tehát, hogyha Maryland állammal aláírjuk ezt a megállapodást, akkor utána szerintem a Soros-egyetemnek az érvelése minden hátterét, minden jogi alapját elveszíti. Hiszen a magyar kormány is nyitott rá és remélhetőleg a New York állam kormányzója is, hogy egy ilyen megállapodást tető alá hozzon. Az más kérdés, ha a Soros-egyetem ilyet nem akar, mert ő gyakorlatilag egy áldozati bárányt akar bemutatni a maga személyében.

Mv: Mondjuk már itt a migrációról többször beszéltünk, hogy ezt sejtjük. írásos választ küld a magyar kormány ezen a héten az Európai Bizottságnak a kvóta-ügyben, hogy miért nem tartjuk be a kvótarendelkezéseket. Ön azt mondta, hogy ez egy koncepciós eljárás. Ezek szerint sejti, hogy milyen választ fogunk kapni.

Völner Pál: Valószínűleg minél hamarabb próbálnak majd válaszolni, tehát egy indokot, egy levelet fogunk kapni azért, hogy a bíróság előtti eljárást még a szeptember 16-ai határidő lejárta előtt el tudják indítani, ugyanis szeptember 16-án ez a kétéves ideiglenes időszak, ami alatt teljesíteni kellett volna a kvótakötelezettségeket, le fog járni. Megjegyzem egyébként, hogy vannak más tagállamok is, amelyek ellen nem folyik eljárás, akik nem fogadtak be egyetlen menekültet sem.

Mv: 12% alatt van az elhelyezett...

Völner Pál: A teljesítés aránya alatta van, de mondom, hogy például tudjuk, Lengyelország, Csehország és Magyarország, akiket kipécéztek.

Mv: Magyarország.

Völner Pál: Azt is mondhatom, hogy koncepciós, hiszen lehetett volna nyolc, és lehetett volna valamennyi tagállam is. Talán 1, vagy 2, aki ott jár a teljesítés küszöbén és látható, hogy az elkövetkezendő szűk 2 hónapban nem fogják tudni teljesíteni ezt az elmaradt 85-90%-nyi fennmaradó helynek a megvalósítását, amit előírt ez a határozat. És a másik pedig, hogy folyik a luxemburgi per. Tehát ott is július 26-án a főtanácsnak ki fogja adni a véleményét. Tehát a bizottság ezt is megvárhatta volna. Megjegyzem, lehet, hogy ezzel a fajta kötelezettségszegési eljárással is egyfajta nyomásgyakorlást próbál a bíróság felé felmutatni, hogy ők jogilag, úgy illik, hogy nekik van igazuk. Ugye tudjuk, hogy tíz jogi érvünk van ebben az eljárásban...

Mv: Igen.

Völner Pál: ...és ezek nagyon markáns jogi érvek. Megjegyzem, hogy az egyik legszigorúbb szabályozás például a magyar jogrendszerben is, hogy hogyan lehet jogot alkotni, vagy mi minősül jogalkotásnak. És ez alapkérdés ebben az ügyben is itt van.

Mv: És ugye a legszebb az egészben, hogy indul egy jogállamisági eljárás is, még mindezeknek a tetejében. Aminek hát tulajdonképpen az a lényege, hogy milyen lépéseket tart elfogadhatónak egy demokráciában a kormány, illetve, milyen az Európai Unió. Mennyire állnak távol az álláspontjaink az ön megítélése szerint?

Völner Pál: Szerintem azért állnak távol az álláspontok, mert ezt az egész ügyet mi szuverenitási kérdésnek tekintjük, nemzeti identitás részének tekintjük. Egyébként, amit az Európai Unió működéséről szóló szerződés biztosít a tagállamok részére, vagy a parlamenti hatásköröknek a fennmaradását, az Alkotmánynak az érinthetetlenségét, tehát az alkotmányos mag érinthetetlenségét. Az unió pedig megpróbál olyan területekre evezni ezekben az ügyekben, említhetjük a tőke áramlása, vagy éppen a szabadságjogoknak a kérdésköre, vagy a jogállamiságnak a kérdésköre, ami konkrétan nem illeszthető ugyanúgy ebbe a körbe, mint ez a szuverenitási, vagy éppen, hogy hol van a tagállami hatáskör és az uniós hatáskörnek a határa. Hol van az együtt döntési jogok, az együtt döntési jogok, vagy a közösen gyakorolt jogok, azok azt jelenti az ő olvasatukban, hogy az unió egyoldalú döntéssel kisajátíthatja magának. Tehát ennek kell majd egy joggyakorlat, kell egy precedens jog, amit remélem, hogy a luxemburgi bíróság jogi kérdésként fog megközelíteni és nagyon fontos precedens döntések születhetnek egyébként, mert ezeket a témákat eddig kényesen kerülték a tagállamok is és a bizottság is az eddigiekben.

Mv: Nem tudom, hogy ön ismeri-e Judith Sargentini nevét, aki el fogja készíteni, a holland zöldpárti képviselőről van szó, önként jelentkezett erre a jelentés elkészítésének a feladatára, rajta szerepel egyébként ő Soros Györgynek a szövetségesi listáján, amit ön is említett. Ez befolyásolhatja az eredményt?

Völner Pál: Az eredményt, nem tudom, hogy befolyásolhatja-e, de a jelentés tartalmát mindenképpen.

Mv: Milyen irányban?

Völner Pál: Hát szerintem lehet, hogy ez a jelentés már készen van.

Mv: Nagyon szépen köszönöm Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának!

Völner Pál: Köszönöm!

(Igazságügyi Minisztérium)