Völner Pál államtitkár a TV2 Mokka című műsorának vendége volt 2017. november 8-án. Az államtitkár szólt a civiltörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás válaszadási határidejéről, valamint a civil szervezetek átláthatóságáról szóló népszavazási kezdeményezés hitelesítéséről.

Mv: Lehet népszavazást tartani arról, hogy visszavonják a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A Kúria hitelesítette a népszavazási kezdeményezést. Vendégünk a stúdióban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó reggelt kívánok! Köszönöm szépen, hogy befáradt a stúdióba.

Völner Pál: Jó reggelt kívánok!

Mv: Mit szól a Kúria döntéséhez? Ugye ez egy tegnapi, nagyon friss dolog.

Völner Pál: A bíróság döntését mindig tiszteletben kell tartani.

Mv: Igen.

Völner Pál: Igen a Momentumnál csodálkozom, tavasszal lesz ugyanis egy szavazás, egy választás, tehát az a legnagyobb népszavazás. Ebből látszik, hogy ők nem hisznek abban, hogy valaha is kormányra kerülnek, mert ez egy sima feles törvény, tehát az új parlament úgyis tudná kezelni ezt a kérdést, hogyha úgy alakulna az összetétele, a másik pedig, hogy a népszavazásra a választások előtt nem kerülhet sor a különböző ügyidőhatárok miatt, amelyeket figyelembe kell venni.

Mv: Ugye maga a mondat, ami kérdéses volt, az úgy hangzott, illetve hát a szavazásra felhívó mondat, egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi és a többi törvényt. Az első megközelítésben ezt ugye értelmezhetetlennek tartották, aztán most a Kúria mégis azt mondta, hogy ez így rendben van. Ön mit gondol erről a mondatról?

Völner Pál: Én azt hiszem, nem a jogi értelmezésekbe kell belemerülni, hanem az egész kezdeményezésnek a lényegébe, tehát hogy akarják-e Magyarországon az emberek, hogy átláthatók legyenek a külföldről finanszírozott szervezetek, vagy sem. Aki abba áll bele, hogy ne legyenek átláthatók, töröljük el ezt a törvényt, azt szerintem önmagáról állít ki bizonyítványt. Tehát én azt mondom, hogy nem a jogik aspektusait kell egy-egy ilyen kérdésfelvetésnek vizsgálni, hanem vajon milyen érdekek mozgatják a Momentumot, amikor ilyen kezdeményezésekkel áll elő. Nagyon jól tudjuk, hogy ezt a törvényt elsősorban a Soros György által finanszírozott szervezetek támadták, ezzel a Momentum beállt ugyanebbe a sorba, és gyakorlatilag azt akarják továbbra is, hogy ne lehessen tudni, hogy egy magyarországi szervezet miért képvisel valamilyen politikai véleményt, ne látszódjék ennek a háttere, ne látszódjék, hogy ezt külföldről ki finanszírozta, és ne lehessen következtetéseket levonni, hogy vajon milyen célokat akarnak elérni, és ezek nem belső inspirációkból, a hazai választópolgároknak a meggyőződéséből erednek, hanem külföldi pénzügyi körök érdekeit szolgálják. Én leegyszerűsíteném ide ezt a kérdést.

Mv: Mi történhet a következő időszakban ebben a témában?

Völner Pál: Hát valószínűleg megpróbálják összeszedni ezt a kétszázezer aláírást, nyilván, hogy ez részben a választási kampány része is lesz, nyilván adatokat próbálnak szerezni, szimpatizánsokat...

Mv: Hát ez most egy jó kampánytéma, már bocsánat, nem ötletet akarok adni, mert ez már úgyis eldőlt, de ez is egy jó kampánytéma lehet egyébként.

Völner Pál: Én inkább azon csodálkoznék, ha nagy tömegekben állnának oda az emberek egy olyan kérdés mellé, hogyha ez tényleg átgondolják, hogy nem akarjuk látni, hogy mi történik ebben az országban, nagyon jó néven vesszük, hogyha külföldi pénzügyi körök befolyásolnak bennünket, a sajtónkat, a pártjainkat, mert a Momentum egy párt, tehát gyakorlatilag ők is ebbe a sorba állnak be, akkor vajon milyen jövő várna ránk, hogyha azt mondanánk, hogy nem tartozik a választópolgárokra, hogy itt milyen külföldi erők és milyen irányba mozognak.

Mv: Civil törvény kapcsán ugye Magyarországgal szemben egy kötelezettségszegési eljárás is zajlik ebben az ügyben. Hol tartunk?

Völner Pál: Gyakorlatilag megkaptuk a második körös felszólítást, hogy indokoljuk meg, hogy miért született ez a szabályozás. Tudjuk, a bizottság azt kifogásolta, hogy a tőke szabad áramlását gátolja ez a fajta szabályozás.

Mv: Igen, éppen akartam idézni, de akkor köszönöm szépen, hogy elmondja.

Völner Pál: Csak ezért, hogy akkor egy kicsit azért a jogi gyökerekhez is nyúljunk vissza, mert ez egy jogi eljárás. Elég gyenge lábakon állnak az érveik, hiszen az átláthatósági kérdés az elsődleges, tehát mindenki annyi adományt ad, amennyit akar, csak ezt nyilvánosságra kell hozni, tehát ez az alapkérdés, és gyakorlatilag van egyfajta, egy méltatlan eljárás velünk szemben ebben a kérdésben eljárásjogi szempontból, hogy a szokásos két hónapos határidők helyett az utóbbi időben a bizottság, hét esetben is egy hónapos, illetve a hétből egy esetben kéthetes határidőt adott, szemben a többi államokkal vagy Magyarországgal szemben a többi ügyben megadott határidőkkel, és emiatt pontosan november 5-ei határidőre nem küldtük meg a választ, hanem majd december 5-én fogjuk megküldeni, jelezni akarjuk, hogy nem értünk egyet ezzel a megkülönböztetéssel, ezzel a kettős mércével.

Mv: Az miért van, hogy mi rövidebb határidőt kaptunk?

Völner Pál: Nem indokolta meg a bizottság. Minden esetben kértük, hogy biztosítsák a szokásos két hónapos határidőt, de indokolás nélkül elutasították ezt a kérést.

Mv: Annak egyébként, ha már az időintervallumnál tartunk, annak lehet következménye, hogy mi később válaszolunk, később adunk választ? Tehát értem, hogy mi tartjuk magunkat ehhez. De mi lehet a következménye, ha esetleg ők ezt mégis kifogásolják, és nekik ez nem tetszik?

Völner Pál: Hát a bizottság ugyanebben az esetben a bírósághoz fordulhat, tehát a luxemburgi bírósághoz, ha kap választ, ha nem, ha kapott választ, nincs vele megelégedve, nyilván akkor is a bírósághoz fordulhat, és hát majd a bíróság eldöntheti, hogy vajon ez befolyásolja-e az ügy érdemi részét, vagy sem. Én inkább azt érzem, hogy ezek politikai ügyek, pontosan három ügyben zajlik, az egyik a felsőoktatási törvény, ahol a Soros-egyetem támadja pontosan ezeket a lépéseinket, ahol azt mondjuk, hogy kell külföldi akkreditáció és külföldi egyetem és a külföldi állammal megállapodás, van ez az átláthatóság, és a harmadik ügy az pedig a kvótaügy, ahol kötelezettségszegési eljárást szintén indított ellenünk a bizottság, hogy nem fogadunk be gyakorlatilag migránsokat kötelező mechanizmus keretében.

Mv: Picit abban segítsen még nekünk, hogy tisztábban lássunk, hogy a mi válaszunk után mik a lehetőségek, tehát mi történhet így, mi történhet úgy.

Völner Pál: Gyakorlatilag a bizottság eldöntheti, hogy a válasz nélkül, hogy lejárt az egy hónapos határidő, rögtön a bírósághoz fordul, ez általában nem jellemző valamennyi idő eltelik, gondoljunk a kvótaügyre, ahol már szintén eltelt több mint egy hónap, és még mindig nem fordultak a bírósághoz, a másik, hogy megvárja a választ, és utána fordul, vagy pedig a harmadik, hogy azt mondja, hogy megfelelő a válasz, és nem fordul a bírósághoz.

Mv: Ez egy izgalmas, nyilván sokak számára egy picit ilyen homályos ez az egész civil törvény, de nagyon nagy jelentőséggel bír, legalábbis én azt gondolom. Ön mit gondol ennek a jelentőségéről európai szemüvegen keresztül nézve?

Völner Pál: Európai szemüvegen keresztül nézve, magában az Európai Parlamentben is voltak olyan kezdeményezések, hogy az uniós pénzek átláthatósága miatt a civil szervezeteket szorosabban el kellene számoltatni, akár a vezetőiknek a pénzügyi viszonyait is tanulmányozva, ezt az illetékes bizottság egy ilyen jelentést meg is tárgyalt, meg miután párhuzamosan futott a magyar ügy, ez egy időre lekerült a napirendről, de azt hiszem, hogy ugyanúgy, ahogy Izraelben vagy Amerikában is léteznek ilyen szabályozások, előbb vagy utóbb Európában is fel kell, hogy bukkanjon, mert politikai területen a pártok működése átlátható, a párttörvények, a finanszírozás teljesen átláthatóvá teszik, viszont van a civil szférának vagy civilnek mondott NGO-szférának egy olyan része, amely nyílt politikai tevékenységet folytat, és ennek ugyanúgy átláthatónak kell lennie a jövőben.

Mv: Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)