Yves Bot, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka július 26-ára ígérte ezt az állásfoglalást a kvótaperben – közölte Völner Pál államtitkár az Echo TV Napi Aktuális című műsorában 2017. május 10-én.

Mv: Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a vendégem. Jó estét kívánok.

Völner Pál: Jó estét kívánok.

Mv: Hát elkezdődött ma ez a bizonyos kvóta per, ugye Magyarország kezdeményezte azért, mert egyetlen egy migránst sem akar befogadni vagy letelepíteni, nem hogy 1294-et. Eljárási hibákra hivatkozunk tulajdonképpen alapvetően, de hát a fő érv az az, nem volt felhatalmazása a bizottságnak egy ilyen szabály megalkotására, jól érzem én ezt?

Völner Pál: Teljességgel jól. Tehát az Európai Unió működéséről szóló alapokmány az előírja, hogy milyen formában lehet jogalkotási aktusokat végrehajtani az unió jogszabályalkotása során. És ugye itt ez a polémia alakult ki, hogy szerintük eltértek a dublini egyezménytől. A mi álláspontunk szerint pedig módosították a dublini egyezményt. Hogy ez a vita az ideiglenesség kérdésében van, ami korábban egy hat hónapos gyakorlatot jelentett, itt pedig egy két éves időszakra szólót.

Mv: Igen, itt három évre célozták be.

Völner Pál: És maga a tényleges eredmény az egy jogszabály-módosítást eredményezett, ez a vitának a fő tárgya, illetve az, hogy ennek a jogalkotásnak a során a vonatkozó eljárási szabályokat sorozatosan megsértették, többek között az Európa Parlament véleményét nem kérték ki, a magyar parlament és a többi parlament véleményét nem kérték ki. Nem osztották ki a nemzeti nyelveken a végleges szöveget, ami szintén az eljárás része. Ez egy apró hiba, de a mi Alkotmánybíróságunk esetében akár emiatt is közjogi érvénytelenség címén hatályon kívül helyeznének egy jogszabályt, de olyan érdemi, tartalmi problémák is voltak, hogy Magyarország például az előterjesztésben még kedvezményezettje lett volna ennek a döntésnek, hogy innen vittek volna el migránsokat relokációba, más európai államokba. A döntés végére pedig kötelezettekké váltunk. Ugyanakkor az Európa Parlament egy döntési joga nem érvényesült, mert nem küldték át. Van egy olyan szabály is, hogyha  a bizottságnak módosul a javaslata, akkor ott csak egyhangúsággal lehet eltérni és csak egyhangúlag lehet megszavazni. Ezt a szabályt is áthágták. És az arányosság, szükségesség és egyéb tartalmi elemeket is megszegték és hát külön magyarokat érintő és csak magyar keresetben szereplő probléma, hogy hogyan lettünk kedvezményezettekből kötelezettek.

Mv: Ugye, tehát ön felsorolt most egy csokor jogi érvet...

Völner Pál: Igen.

Mv: ...ugyan ezek szigorú jogászkodás, de például Kecsmár Krisztián, a magyar, nem is tudom, Magyarország képviselője, hogy kell ezt mondani...

Völner Pál: Ő az uniós ügyekért felelős államtitkár és ő kint volt a tárgyaláson.

Mv: Ő azt mondta, hogy hát tulajdonképpen az is nagyon-nagyon nagy súllyal esik latba, hogy nyilvánvalóan alkalmatlan ez a mechanizmus a migráció, a migránsoknak az elhelyezésére. Ez egy politikai érv. Tehát kevésnek érzik egy kicsit a jogi érveket, azért kellett ezt megtámogatni?

Völner Pál: Nem, gyakorlatilag egy jogszabálynak akkor van értelme, hogyha betartják, betartatható, egyébként értelmetlen hozni olyan szabályokat, amelyeket se be nem tartatnak, se pedig senki nem érez rá kötelezettséget. Ha...

Mv: Bocsásson meg, hogy félbeszakítom! Ellenőrizni se nagyon lehet, hiszen, hogy hova tűnnek, mondjuk letelepítik ezeket a bizonyos migránsokat.

Völner Pál: Igen és hogy hova tűnnek el utána, de ha azt nézzük, hogy önkéntesen volt egy negyvenezer fős kontingens, utána egy 120 ezer fős ideiglenes kötelező kvóta, akkor láthatjuk, hogy ebből 18 ezer ember, tehát körülbelül a 11%-a az, ami egyáltalán erre az áthelyezésre került. Tehát lassan eltelik a két év, már nincs fél évünk hátra, hogy ez lefolytatódjon és azt látjuk, hogy most tartunk tíz százaléknál. Akkor láthatjuk, hogy ezt lehet, hogy nem így kellene ezt a kérdést kezelni, nem így kellene megoldani, hanem azokkal az egyéb módokkal, amelyeket mi is javasoltunk, a szolidaritás jegyében. Tehát a határvédelemig már eljutottunk, ez már egy összeurópai álláspont, megszületett az unió és Törökország között az az egyezmény, ami megint csak a mi álláspontunkat támasztja alá. Vagy azokat a költségeket, amelyeket a magyar költségvetés vállalt. Ugye 250 milliárd forintot költöttünk határvédelemre, azok szintén ezt a szolidaritási büdzsét szolgálják és gyakorlatilag tehermentesítettük az unió többi tagállamát, újabb migránstömegek beözönlésétől.

Mv: Ugye ma egy tárgyalási nap volt, mindenki elmondta a maga álláspontját. Nyilván írásban már mindenki benyújtotta korábban. A Kecsmár Krisztián nagyon optimista volt, azt mondta, hogy hát szerinte fogékonyak a bírák a magyar szempontokra. Mi lehet a, milyen kimenetelei lehetnek ennek az ügynek?

Völner Pál: Ha jogilag nézzük...

Mv: Jogilag, igen.

Völner Pál: ...most független attól, hogy kinek adott igazat a bíróság, egyrészt hatályban tarthatja ezt a döntést...

Mv: Ugye a kérdés, bocsásson meg, az alapvető kérés az, hogy semmisítse meg a bíróság ezt a bizonyos döntést.

Völner Pál: Igen, tehát ezt elutasíthatja, akkor hatályban tartaná.

Mv: … igen.

Völner Pál: Mondhatja azt, hogy megsemmisíti.

Mv: Ez lenne a legrosszabb forgatókönyv magyar szempontból.

Völner Pál: Hát, ha megsemmisítenék a döntést, az nekünk jó lenne.

Mv: Ja nem, nem, nem, bocsánat! Ha elutasítanák.

Völner Pál: Igen, tehát a keresetnek, hogyha helyt adnának. És utána azon belül, hogy ha részben ad helyt a keresetnek, mondjuk csak a magyar fél álláspontját fogadná el, a szlovák félét nem, és ha Magyarországot mentesítené, ez is lehetne egy döntés. Lehetne egy olyan döntés, hogy nem visszamenő hatállyal semmisíti meg, hanem a már áthelyezett emberek vonatkozásában azt mondaná, hogy azt foganatosították, tehát azzal nem foglalkozik, és a jövőre nézve nincsen ilyen kötelezettség. Tehát körülbelül ezek a lehetséges kimenetelei tartalmilag a döntésnek.

Mv: Júliusra, július végére a főtanácsnok ígérte, hogy leteszi a saját álláspontját az asztalra. Ezután mi történik?

Völner Pál: Tehát Yves Bot július 26-ára ígérte ezt az állásfoglalást. Általában az állásfoglalástól nagyon nem tér el a bíróság. Tehát annyira összegzik benne azokat a véleményeket, amelyek...

Mv: Nem kötelező, de...

Völner Pál: Nem kötelező, tehát eltérhetnek tőle, de a gyakorlat szerint az nagyjából a végkimenetelt, az meg lehet belőle biztosan jósolni. Azt követően kell a bíróságnak meghozni a döntését. Van egy holland előadó bíró, aki ezt írásba foglalja, tehát az ítéletet meghozza, és akkor ennek alapján tudja majd kihirdetni a luxemburgi bíróság a döntést. Ez általában egy ilyen két-három hónapot vesz még igénybe a tanácsnok állásfoglalása után.

Mv: Tehát őszre.

Völner Pál: Tehát ez most körülbelül az őszt jelenti.

Mv: Trócsányi László korábban azt mondta, hogy ő nagyjából egy másfél éves pereskedésre számít. Hogyha ezt 2015. decembertől számoljuk, amikor elindult ez az úgy, akkor túllógunk rajta. Ennek lehet jelentősége?

Völner Pál: Néhány hónappal. Tehát ez hogy másfél, két év, ez annyira nem jelent jelentős eltérést, hogy következtetéseket vonhatnánk le belőle.

Mv: Ez az ítélet kötelező érvényű? Végrehajtható, érvényesíthető? Hogyan ellenőrzik azt, hogy.. Mondjuk a bizottságot kötelezi, Magyarországot kötelezi?

Völner Pál: Hát, hogyha megsemmisítették, akkor utána senki nem köteles betartani. Nyilvánvalóan a tagállamok ezt akkor tudják alkalmazni. Amennyiben hatályban tartanák, akkor pedig a be nem tartása, az kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után, ami megfelelő szankciókkal van mindenféle jogszabályoknál, hogy a tagállamot akkor milyen hátrányokkal sújtják, bírsággal.

Mv: Tehát és a normális uniós ellenőrzési mechanizmus keretében vizsgálják?

Völner Pál: Igen, tehát a kötelezettség, akkor felhívás érkezik, és ugyanúgy, mint a többi esetben, hiszen a tagállamok általában húsz-harminc ügyet cipelnek, ami akár jogharmonizációs vagy más esetekből eredően kötelezettségszegési eljárásként fut.

Mv: Ez a bizonyos döntés amennyiben megszületik, csak erre az 1294 migránsra vonatkozik, vagy vonatkozik arra a döntésre is, amely a felső korlát nélküli betelepítésről szólnak?

Völner Pál: Konkrétan ezt az ügyet támadtuk meg, tehát csak erre fog vonatkozni. A felső korlát nélküli döntést még nem fogadta el semmilyen uniós fórum. A bizottságnak vannak ilyen tervei.

Mv: Tervei, igen.

Völner Pál: Tehát Juncker úr beszélt róla, sőt emlegettek olyanokat, hogy mekkora szankciókat párosítanának a személyenként ugye sok-sok ezer eurós büntetésre számíthatnak a tagállamok. De...

Mv: Irreálisan magas szám volt.

Völner Pál: Igen, de ezek még nem kerültek benyújtásra. De mondjuk egy tanács, bizottság számára kedvező döntés esetén valószínűleg azonnal beélesítenék ezeket az ügyeket is. Sőt, én azt mondom, hogyha megnyerjük ezt a pert, akkor sem kizárt, hogy még a nyár folyamán, vagy az ősz folyamán ismét előveszik, és az állandó, felső korlát nélküli betelepítési kvótát...

Mv: Tehát nem precedens ez, tehát nem kötelező a következő döntésig.

Völner Pál: Azzal ugye, hogyha a formai hibákat veszik alapul a megsemmisítésnél, akkor semennyiben nem köti a feleket a jövőre nézve a jogalkotásnál. Hogyha tartalmi hibák érdemben elbírálásra kerülnek, és korlátoznák a döntéshozatalnál, hogy ez a fajta elosztás sért bizonyos uniós jogszabályokat, akár a dublini egyezményt, vagy az Európai Unió működéséről szóló szabályt. Vagy van olyan kitételünk is a keresetben, hogy a genfi menekültügyi egyezményt is sérti, akkor viszont nem lehet olyan jogalkotási aktust lefolytatni, ami ennek a döntésnek ellentmondana.

Mv: Hát arra kérem, hogy július 26-án, amikor meglesz a főtanácsnoki döntés, aznap este találkozzunk itt és vitassuk meg. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt a vendégem. Köszönöm, hogy eljött!

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!

(Igazságügyi Minisztérium)