Völner Pál államtitkár az M1 Ma este című műsorának volt a vendége 2016. február 16-án. Az interjú leirata.

Mv: Fél kilenc múlt három perccel, és folytatjuk a Ma estét itt az M1-en. Magyarország nem változtat a bevándorlási politikáján, és fenntartja, hogy a kötelezettségszegési eljárás egyfajta bosszú, amiért megtámadta a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést az európai bíróság előtt, jelentette ki az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál elmondta, a kormány még a múlt héten válaszolt az Európai Bizottság felvetéseire a menekültügyi szabályozás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban. Jönnek a részletek Andreától és vendégétől. Köszöntöm, jó estét kívánok!

Völner Pál: Jó estét kívánok!

Mv: Ez valami paranoia a kabinet részéről? Miért gondolják, hogy bosszú a kötelezettségszegési eljárás?

Völner Pál: Mi úgy tekintjük, hogy az úgynevezett adminisztratív levél megküldésére teljes körűen választ adtunk a múlt ősz folyamán, ahol különböző menekültügyi szabályozással kapcsolatos kérdésköröket vetettek fel. Ennek ellenére olyan témakörökben, amelyekre kielégítő választ adtunk, ugyanaz az elmarasztaló vélemény jött vissza egy felszólító levél formájában, ami már magát a kötelezettségszegési eljárást elindította. És hát, ebben az eljárásban is csak ugyanazokat az érveket tudjuk letenni fehéren-feketén és megindokoltan, mint a korábbiakban. Tehát minthogyha fogást kerestek volna úgymond Magyarországon vagy a magyar kormányon, és ezért érezzük úgy, hogyha indokolatlanul indítanak ellenünk kötelezettségszegési eljárást, akkor annak más, nem jogi, hanem politikai oka lehet.

Mv: Igen, de gondolom indult a menekültügyi szabályozással kapcsolatban más tagország ellen is ilyen kötelezettségszegési eljárás, mondjuk olyan országokkal kapcsolatban, akik nem utasítják el a kötelező kvótát, nem?

Völner Pál: Menekültügyben indult. Tehát itt, ha megnézzük Görögországot és a görög gyakorlatot 2009 óta, hogy milyen uniós egyezményeket tartanak be és milyen formában, akkor láthatjuk, hogy Dublin III-at egyáltalán nem tartják be, gyakorlatilag 14-15 euróért sétahajózásra viszik a szigetekről a menekülteket a szárazföldre. Tehát nem regisztrálják őket, nem tartják ott őket, nem veszik nyilvántartásba, és rázúdítják Európára ezt az áradatot. Emiatt valóban lehet kötelezettségszegési eljárást indítani. De mondhatok olyan államot is, amely ellen nem indítottak. Vegyük Németországot, hogy három éve háromszázezer ember adatait nem dolgozzák fel. A tavaly bevándorolt tömegből nyolcszázezer ember adatait még nem is kezdték el feldolgozni. Mi ez, ha nem kötelezettségszegés?

Mv: Érdekes felvetés. A paranoia szót nem véletlenül használtam. Más kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban is úgy érzi a kormány, hogy nyomásgyakorlásra használja fel Brüsszel?

Völner Pál: Hát, jelenleg egy 23-24 kötelezettségszegési eljárás különböző fázisban folyik Magyarország ellen, ezzel a középmezőny vége felé járunk az uniós országok közül. Általában ezek mögött mindig valamilyen gazdasági érdek jelenik meg, úgymond van feljelentő, valamelyik gazdasági csoport, energiaszektorban vagy az Erzsébet-kártya kapcsán. Ezek beazonosítható körök. Vagy éppen mondjuk a közjegyzőkkel kapcsolatban, nyugati közjegyzők, akik szeretnének itt Magyarországon praktizálni. De itt ebben az esetben csak egy politikai akarat lehet, ami ezt az eljárást szorgalmazza.

Mv: Tételezzük fel, hogy érvényesül ez a nyomásgyakorlás. Miért nem változtat a kormány a kvótákkal kapcsolatos álláspontján?

Völner Pál: Hát, nagyon egyszerű. Tehát ezt többször elmagyaráztuk, hogy látható az eseményekből. Terrorizmus, a bűnözés, a hagyományainknak a tiszteletben nem tartása, ezer oka van annak, ami miatt egy ilyen bevándorlóhullámot nem bír ez az ország elviselni. És akik úgy vélték, hogy ezzel megbirkóznak, ennek a következményeit viselik. Gondoljunk a szilveszteri kölni eseményekre, vagy a többi ehhez kapcsolódó és hasonló jellegű atrocitásokra. Hát, a párizsi terrortámadás, az teljesen egyértelműen bemutatja, hogy ez tarthatatlan. Éppen alkotmányt módosítottak Franciaországban 10-én, rendkívüli állapot bevezetésével kapcsolatos szabályokat változtatták meg. Felforgatták a világot úgymond. Múlt héten a francia miniszterelnök bejelentette, hogy a kvótákból a továbbiakban Franciaország sem kér. Franciaország megtelt és egyetlen további bevándorlót nem hajlandó fogadni.

Mv: Most ugye Brüsszel konkrétan nem azt kifogásolja Magyarország részéről, hogy jogszabályi védelmet is biztosít a határon, és hogy egyáltalán életbe léptette ezt a fajta menekültügyi szabályozást, hanem hogy ezek a jogszabályok nem harmonizálnak az uniós joggal, sőt, sértenek egyes, az Európában érvényes alapjogokat. Ezek méltányolható kifogások az Unió részéről?

Völner Pál: Mint említettem, a korábbi eljárási szakaszban is megválaszoltuk ezeket kielégítően. Megmutattuk, hogy a magyar bíróságok azonos irányelveket is élő jogként alkalmazzák. Azok a felvetések, amelyekkel éltek, például a bírósági titkárok kapcsán, nincs olyan eljárás, ahol a bírósági titkárok eljártak volna. De valószínű azt hiszik, hogy ezek... talán, hogy érthetőbb legyen, hogy titkárnők, és nem tudják, hogy ezek kinevezés előtt álló bírók. Tehát, hogyha szakmai kvalitásaik, a jogállásuk, bíróság nevében gyakorolhatnak aktusokat, ez a mai magyar jogrendszernek élő része. A perrendtartás, a büntetőeljárás olyan garanciális szabályokat tartalmaz, amelyek ezekre az esetekre is vonatkozik. Kioktatása az ügyfeleknek, a felhívás többször, az egy-egy eljárás folyamán a fordítást, hogy nem fordítjuk le az iratokat. Minden esetben megkérdezésre kerül, hogy kívánják-e, hogy lefordítsuk az ő anyanyelvükre ezeket az iratokat. De miután úgy döntenek, hogy távoznak az országból, mert nem kapták meg a menekültstátuszt, a legtöbb legyint rá és nem kéri. De hát, ezt nem lehet felróni a magyar államnak, hogy pluszköltségekbe nem veri magát ilyen ügyekben.

Mv: Mi az eljárási rend a kormány hivatalos válaszát követően? Tehát hogy folytatódik a kötelezettségszegési eljárás?

Völner Pál: Gyakorlatilag most újból tanulmányozhatják ezt a választ, amit küldtünk. Amennyiben elfogadják, akkor lezárulhatna itt az eljárás. Amennyiben nem, akkor egy indokolt véleményi szakaszba lépne az eljárás. Ha ott sem történik megegyezés, amelyre nyitottak vagyunk természetesen, akkor...

Mv: Bocsánat, ez mit jelent?

Völner Pál: Hogy olyan részletekben, amelyek nem az érdemen érintik, és netán tényleg, ha jogilag ki tudják, vagy egy olyan indokolást tudnak mellé adni, ami meghaladja a korábbi indokolási időszakot, és akceptálható, akkor lehet, hogy változtathatnánk a... Más eljárásokban is erre sor kerülhet. De amennyiben ilyen nincs, akkor gyakorlatilag az egyezségnek vége, és akkor a bizottság marasztalhat bennünket, ami ellen az uniós bírósághoz tudunk fordulni ugyanúgy, mint a kvótaügyben.

Mv: A bíróság hozhat kötelező érvényű határozatot a magyar jogrend módosítására vonatkozóan?

Völner Pál: Bíróság megállapíthatja az uniós irányelvvel való ütközést bármely esetben, amennyiben ez fennáll, és akkor a tagállamnak ezt tudomásul kell vennie.

Mv: Nyomon követjük a beadvány, illetve a választ sorsát. Köszönjük szépen, hogy itt volt, államtitkár úr.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)