Völner Pál államtitkár Torda Bence (Párbeszéd) napirend előtti felszólalására válaszolt az Országgyűlésben 2018. június 5-én.
Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház!
Nagyot szólt ahhoz képest, hogy egy egyszázalékos párt képviselőjét hallhattunk az imént. De az egészről talán megállapítható az, hogy valóban sorra vette az elmúlt nyolc év történéseit, azokat a fontos törvényeket, amelyeket elfogadtunk, amelyek javították a választók helyzetét, beleértve az adócsökkentést; ha jól értettem, ön adóemelésre gyúr éppen, tehát szeretné, ha emelnénk az adókat.
Persze, valótlan állítások is vannak benne, mert ha elolvasná az Alaptörvényt, az elején ott van, hogy Magyarország államformája köztársaság, tehát, aki azt állítja, hogy nem köztársaságban élünk, az az Alaptörvény kitételét vitatja. Majd esetleg hozok egy példányt a legközelebbi ülésre, talán némi segítséget nyújt képviselő úrnak, hogy ugyanarról vitatkozzunk, amikor beszélünk ennek a Háznak a falai között.
A másik, hogy mindezen tények, eredmények ismeretében zajlott le a 2018-as választás. A 2018-as országgyűlési választásokon a kormánytöbbség – ugyanúgy, mint 2010-ben és 2014-ben – kétharmados többséget kapott. A választók mindezen tények ismeretében úgy döntöttek, hogy nekik ez tetszik, nekik ez folytatásra érdemes munka, és várják tőlünk a további eredményeket. Mindaz, amiket ön felsorolt – mint említettem, például az adóemelés kérdése –, szerintem továbbra sem lesz nyerő választási kampánytéma, de kívánjuk önöknek, hogy folytassák így, hiszen gyakorlatilag akkor mi is tudjuk folytatni úgy, ahogy most csináljuk, vagy ahogy az elmúlt időszakban tettük.
A választási törvénnyel kapcsolatosan: korábban volt egy választási törvény, a kormánytöbbség akkor is kétharmadot tudott szerezni, most van egy másik választási törvény, most is tudott kétharmadot szerezni. Tehát akiknek megvan az a társadalmi támogatottságuk – önök most vitathatják, hogy ez milyen arányú, de ezek szerint önöknek még ez az arány sincs meg –, azok kormányt tudnak alakítani, netán kétharmados többségre is szert tudnak tenni.
Csak a választókon múlik, elárulom ezt a titkot önnek, őket kell meggyőzni, velük kell tartani a kapcsolatot, netán lemenni vidékre is, ahogy önök a kampány végén, amikor megállapították a kudarcokat, hogy talán vidéken is észre kellene venni az embereket, és mondjuk, nem a falvak lakosságát okolni azért, hogy milyen igazságtalan az élet, és nem értik meg itt a nagy megváltó, haladó gondolatokat, s kitalálni utána ezt a bolsevik fogalmat, hogy mi vagyunk a többség; ezt már ismerjük, Lenin elvtársék is alkalmazták. Tehát egy kicsit ilyen stílusegyveleg, amit önök felvonultatnak ebben a vitában, de mi szeretjük ezt a vitát, mert ezt a választók is könnyen értik, mint az eredmények ezt igazolták.
Ami még a felvetésekben szerepelt: például iskolák államosítása. Mit jelent ez az ön részéről? Állami kadétokat képezünk ott? Gyakorlatilag ugyanott vannak az iskolák, ugyanazok a pedagógusok oktatnak, csak egy különbség van: ugyanannyit keresnek Mátészalkán is és Budapesten is, ugyanis nem egy-egy önkormányzat tehetősségétől függ az, hogy mennyire tudja megbecsülni a pedagógusokat. Pedagógus-életpályát tudtunk állítani ezek mögé a változások mögé, 50 százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban a pedagógusok bére, és nem úgy, hogy közben az inflációt rögtön a nyakukba szabadítottuk, nem úgy, hogy egy gazdasági válságban fog végződni ez a folyamat, hanem igazolhatóan évről évre gyarapodnak. Szerintem erre büszkék lehetünk. Ugyanakkor mindenki számára nyitva áll a továbbképzés lehetősége, nyitva áll a felsőoktatás. Azzal, hogy a korhatárt leszállítottuk, egy olyan problémakört kezeltünk, amit mondjuk, az általános iskolák korábban nem tudtak kezelni. A választók széles rétegei értik ezt a fajta szabályozást, értik ennek a szükségességét, és nem büntettek meg bennünket érte. Tehát a felvetésekre tényleg csak ezt tudom mondani.
Bíróságok. A bíróságokkal kapcsolatban többször elmondtuk, most az Alaptörvény módosításában szerepel a közigazgatási felsőbíróság létrehozása, tehát értem a felvetést, önök elutasítják az Alaptörvény módosítását természetesen, beleértve a bevándorlási csomagot is, ami a bevándorlás megakadályozásáról szól. De Magyarországon 1990 óta mindig létezett bírósági önigazgatás, mindig az önigazgatás keretein belül jelölték ki azokat a bírókat, akiket kinevezésre felterjesztettek. Arról senki nem beszélt, hogy ez a jövőben megváltozna. Az, hogy szervezetileg, az ügyek szempontjából az 1949-ig létező közigazgatási felsőbíróság újból létrejön, felidézve történelmi hagyományainkat, és a többi uniós tagállam többségében meglévő példához igazodik, ez pedig szerintem semmifajta visszalépést, sőt előrelépést jelent.
Köszönöm a figyelmüket.
(Igazságügyi Minisztérium)