A kormány határozott szándéka, hogy a fogyasztóvédelmi szempontokat beépíti majd a pénzintézetek működésébe – jelentette ki Répássy Róbert államtitkár a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában 2014. szeptember 28-án.

Mv: Répássy Róbert a vendégünk, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó estét kívánok.

Répássy Róbert: Jó estét kívánok.

Mv: Kell bármit tenniük az adósoknak, vagy ez most innentől kezdve automatikusan megy?

Répássy Róbert: Egyelőre nem, egyelőre nem kell tenniük. A törvény értelmében, pontosabban két törvényt fogadott el az Országgyűlés. Először júliusban és a másikat pedig a héten. A törvény értelmében most folyamatban vannak azok a perek, amiben a bankok megpróbálják az általános szerződési feltételeiket megvédeni. Amennyiben ezek a perek lezárultak, akkor automatikusan megindul a bankok elszámolása az ügyfelekkel. Tehát ez már a második törvénynek a következményeként. Ahogyan itt a bejátszásban is részletezésre került, milyen fogyasztói csoportokra kezdődik meg először az elszámolás, és utána az egész évben hogyan folyik végig az elszámolás.

Mv: Akkor egészen egyértelműen: akinek hitele van, vagy hitele volt mondjuk, de már törlesztette, lezárult az elmúlt egy-két néhány évben, az számíthat arra, hogy egyszer csak kap egy levelet a bankjától, amiben azt írják, hogy kedves adós vagy volt adós, ennyi és ennyi pénzt visszautalunk az Ön számlájára.

Répássy Róbert: Hát részletezzük egy kicsit. Tehát fogyasztói kölcsönszerződésekről beszélünk, magánszemélyek kölcsönszerződéseiről. És olyan kölcsönszerződésekről, amelyek jelenleg még folyamatban vannak, vagy öt évnél nem régebbi időpontban fejeződött be a hitel törlesztése. Tehát öt éven belül, ha befejeződött, akkor még a már visszafizetett hitelekre is vonatkozik.

Mv: Tehát akkor 2009-ben vagy azután fizette vissza, arra is vonatkozik mindez.

Répássy Róbert: Igen, igen. Hiszen elévülési időn belül még a törvény értelmében, valamint a Kúria korábbi döntése értelmében azoknál, akiknél úgynevezett árfolyamrést alkalmaztak. Tehát tudjuk, ezt a vételi és az eladási ár közötti árfolyamrést alkalmaztak. Vagy egyoldalú szerződésmódosítást alkalmazott a bank. És ezeket az előbb említett perekben nem tudja megvédeni ezeket az egyoldalú szerződésmódosításokat a bank, azoknak az ügyfeleknek vagy visszatérítenek pénzt. Ez azokra vonatkozik, akiknek már lejárt szerződése van. Vagy pedig a törlesztőrészlet csökkenésében fog kifejeződni az, hogy velük a bank elszámolt.

Mv: Tehát akinek még folyamatban van a hitele, annak valószínűleg a tőketartozást csökkentik. És ez az egész.

Répássy Róbert: Így van, a tőketartozásra számolják el a túlfizetéseket.

Mv: Jó. Az első törvény megjelenése után a bankok ugyebár perre mentek. A második törvény megjelenése után számíthatunk-e még arra, hogy valami ilyesmi történik?

Répássy Róbert: Valószínű. Tehát mondjuk a második törvény egy jogorvoslati mechanizmust tartalmaz. Egy olyan mechanizmust, amiben az elszámolás után az ügyfél tud panasszal élni egy jogorvoslati folyamatot elindítani, úgynevezett pénzügyi békéltető fórum előtt.

Mv: Ez azt jelenti, hogyha nem stimmel az elszámolás, amit küld nekem a bank, akkor mehetek a békéltető testülethez.

Répássy Róbert: Igen, így van. A békéltető testület az a Magyar Nemzeti Banknál működik. Tehát lényegében a békéltető testület dönthet ezekben a vitás kérdésekben. Ha az sem felel meg az ügyfeleknek, akkor még akár bíróságra is tovább vihetik. De azért fő szabályként azt gondolom, hogy az elszámolás, mivel ezt a Magyar Nemzeti Bank mint pénzügyi felügyelet, ellenőrizni fogja az elszámolást, ezért valószínű, hogy túl sok keresnivaló már nem marad ezután az elszámolás után.

Mv: Tehát akkor ez technikailag úgy működik, hogy a bank minden egyes elszámolást megküld a Nemzeti Banknak, és ugye a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete most már a Nemzeti Bank alá tartozik. Tehát minden egyes elszámolást ott átnéznek, átszámolnak?

Répássy Róbert: Hát azt nem gondolom, hogy egyesével minden elszámolást, de nyilván ebben vannak bizonyos típusúak. Először is a Magyar Nemzeti Bank rendeleteket fog alkotni. Tehát a Nemzeti Bank bizonyos részletkérdésekben felhatalmazást kapott a parlamenttől arra, hogy az elszámolás pontos részleteit megállapítsa rendeletben. És azon túl, hogy jogszabályt alkot a Magyar Nemzeti Bank, azon túl majd leellenőrzi az egyes fogyasztói csoportokban az elszámolást, vagy egyes bankoknál leellenőrzi. Nem hiszem, hogy minden elszámolást egyesével fog ellenőrizni, de valószínű, hogy azért nagyobb csoportokban fogja ellenőrizni ezt.

Mv: Mennyi idő alatt kell, hogy megtörténjen ez az egész folyamat? Tehát amíg mindenki megkapja az elszámolását, a törlesztőrészlet átszámolást és így tovább?

Répássy Róbert: Igen. Hát a 2015-ös esztendőben. Tehát a 2015-ös év az gyakorlatilag februártól kezdve egészen novemberig vagy év végéig az az elszámolás éve lesz, a bankok folyamatosan elszámolnak majd minden ügyféllel. 

Mv: Mit jelent a fair bankokról szóló törvény, amely ugye a miniszterelnök rádió interjújából az derült ki, hogy január 1-jén fog hatályba lépni? De micsoda?

Répássy Róbert: Ugye azt megállapíthatjuk az elmúlt időszak eseményeiből, hogy egyértelműen kiderült, hogy a magyarországi bankok, pénzügyi vállalkozások fogyasztóvédelmi szempontból meglehetősen szabadjára voltak engedve. Tehát még azt a szintet, azt a fogyasztóvédelmi szintet sem tartották be, mint az anyabankjaik országában. Ezért az egy határozott szándéka a kormánynak, hogy a fogyasztóvédelmi szempontokat beépíti majd a pénzintézetek működésébe. Tehát ez egy olyan törvény lesz, amely elsősorban fogyasztóvédelmi szempontból előír bizonyos kötelezettségeket a bankok számára. És nem utolsó sorban ugye a devizahitelek kivezetéséről is szó van. Az a célunk, hogy a bankok tisztességes hitelezési gyakorlatot folytassanak a magánszemélyek felé. Meg hát mindenki felé.

Mv: A törvényi feltételek nem voltak adottak ahhoz, hogy eddig a PSZÁF ugyanezt megtegye?

Répássy Róbert: Hát szigorítanunk kell a törvényi feltételeket, de inkább azt mondanám, nem akarom ennek a törvénynek a részleteit, hiszen még annyira az előkészítési stádiumban van, nem akarom a részleteket taglalni. De a fogyasztóvédelmi jog az európai uniós fogyasztóvédelmi jog ma már nagyon széles körűn lehetővé teszi a különböző monopolhelyzetben, erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokkal szembenálló ügyfeleknek a védelmét. Tehát a fogyasztóvédelem teljes jogi tárházát ki fogjuk használni annak érdekében, hogy a bankok egy fogyasztóvédő magatartásra szorítkozzanak, és a fogyasztóvédő magatartásuk érvényesüljön a hitelezési gyakorlatban.

Mv: Más téma. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara panaszkodik, hogy mintha magukra lennének hagyva. Azt mondják, hogy évek óta szorgalmazzák az igazságügyi szakértők szakmai alkalmasságának a rendszeres felülvizsgálatát, de azt mondják, hogy a minisztériumnak, a kormánynak ez eddig egyáltalán nem volt fontos. Most, amikor a Rezesová-ügy ugye zajlott, és a pert folyamatában végig tudtuk követni, és két szakértőt ki kellett zárni az eljárásból, na, most lett igazán fontos. Eddig miért nem foglalkoztak ezzel?

Répássy Róbert: Természetesen eddig is foglalkozott az Igazságügyi Minisztérium mindig a szakértői kérdésekkel, szakértői ügyekkel. De egy nagyon fontos munkamegosztásra szeretnék felhívni a figyelmet. Az Igazságügyi Minisztérium az Igazságügyi Szakértők Kamarája felett gyakorol törvényességi felügyeletet, tehát mi a kamarai tevékenységet tudjuk ellenőrizni. A szakértői tevékenységet, tehát, hogy adott esetben egy szakértő etikusan járt-e el, a saját szakmai szabályait betartotta-e vagy sem, ezt mindig a Szakértői Kamara ellenőrizte eddig. Az elképzelhető, hogy ebben bizonyos jogosítványokat az Igazságügyi Minisztériumhoz vissza kell venni a kamarától, de azt gondolom, hogy a szakmai ellenőrzés, az mindig is a kamaráé lesz, vagy legalábbis...

Mv: A szabályozás is a kamara felelőssége volt?

Répássy Róbert: Nem. Hát bizonyos erikai szabályozás igen. Tehát az, hogy mégis a saját szakmai szabályaik, elvárásuk szerint mi az, ami etikus magatartás, ez az ő felelősségük volt. Mi pedig ellenőriztük ezeknek a szabályzatoknak a betartását, ellenőriztük azt, hogy végigfolytattak-e fegyelmi eljárásokat. Én úgy gondolom, hogy ebben a munkamegosztásban lehet egy hangsúlyeltolódást még véghezvinni. Erősebb lesz valószínűleg az Igazságügyi Minisztériumnak az ellenőrzési jogosítványai.

Mv: Akkor ez meg fog történni ezek szerint.

Répássy Róbert: Meg fog történni, én biztos vagyok benne, hogy meg fog történni. Azt jól kell meghúznunk, azt a határt, ahol még az Igazságügyi Minisztériumnak egy felügyeleti jogköre van, és hol marad a szakmai kamarának továbbra is egy jogköre. Mert nyilván nem akarjuk mindenben a kamarától elvenni ezeket a jogköröket.

Mv: Darák Péter azt mondja – a Kúria elnöke –, hogy sok esetben ütközik egymással az igazságügyi adatkezelésről szóló szabályozás vagy elvárás és az igazságszolgáltatás nyilvánosságával kapcsolatos elvárás. Ma már bárki bemehet a tárgyalóterembe, és akár egy zárt tárgyalásról is élő közvetítést produkálhat egy mobiltelefon segítségével. Fog-e változni a szabályozás? Fognak-e változni ezek a viszonyok?

Répássy Róbert: Ezek ismertek előttünk is, ezek a dilemmák. Az elmúlt egy évben az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria egy olyan szakértői munkába kezdett, ami egy új törvény előkészítése. Egy érdekes kezdeményezés, hiszen az őket leginkább érintő problémákról, a tárgyalás nyilvánosságáról és az igazságügyi adatok kezeléséről kezdtek el egy konferenciasorozatban. Ebben mi is részt veszünk, az Igazságügyi Minisztérium. Még nem zárultak le ezek az álláspontok, tehát még egyelőre úgy látom, hogy a bírósági oldal sem döntött arról, hogy milyen javaslatot tegyen, nem zárultak le ezek a kérdések. És nyilván utána az Igazságügyi Minisztérium is abban a helyzetben lesz, hogy erről véleményt tudjon nyilvánítani. Ennyit a dolog formális részéről. Egyébként tartalmilag pedig azt gondolom, hogy a legszélesebb nyilvánosságot kell biztosítani a bírósági tárgyalások számára. A bírósági eljárásnak egy garanciális eleme a széleskörű nyilvánosság. De természetesen ennek, mint minden eljárásban, a magánszemélyek személyiségi jogainak a védelme egy fontos határa. Ezért sosem lesz teljes körűen nyilvános a bírósági adatok, tehát mindig lesz egy olyan körük, amelyek elzártak lesznek a nyilvánosság elől. De hogyha a tárgyalás nyilvános, akkor erre fel kell készülnie a bírónak is, és az összes igazságszolgáltatásban eljáró személynek is, hogy nyilvános a tárgyalás.

Mv: Én a személyes véleményére lennék kíváncsi. Az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatása után egy interjúban sajtóhírek szerint Rubovszky György, az Igazságügyi bizottság elnöke azt mondta, hogy a demokrácia a többség diktatúrája a kisebbség fölött. Ön mit szól ehhez a mondathoz? Merthogy ugye őt most lemondásra szólította föl a DK, az Együtt–PM és hát az ellenzéki frakciók vagy pártok.

Répássy Róbert: Valószínűleg ezt úgy kell érteni – amivel teljesen egyet tudok érteni –, hogy a demokráciában a többségi elv alapján dőlnek el a kérdések. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy a kisebbségi véleményeket nem kell meghallgatni.

Mv: Hát ezt valószínűleg senki sem vitatja. Itt a diktatúra szó volt az, ami kiverte a biztosítékot.

Répássy Róbert: Hát, őszintén szólva, én úgy hiszem, hogy itt olyan fogalmakon lovagolnak, ami egyébként mindenki számára világos. Az, hogy a többség dönt ezekben a parlamenti folyamatokban – nemcsak nálunk egyébként, hanem minden parlamentáris országban –, ez teljesen természetes. A parlamentek többségi elven működnek. Lehet, hogy egy kicsit a megfogalmazásban nem volt szerencsés ezt így mondani, de a többségi elv, az minden országban működik.

Mv: Köszönöm, hogy eljött hozzánk.

Répássy Róbert: Köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)