Répássy Róbert államtitkár válaszolt Lukács László György (Jobbik) „Csőd helyett jövőt” című napirend utáni felszólalására 2015. április 20-án az Országgyűlésben. Leirat.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Nem először és nem utoljára beszéltünk, beszélünk a családi csődvédelemről az Országgyűlés falai között, hiszen már korábban is a képviselő úr kérdéseire, interpellációjára vagy napirend előtti és utáni felszólalásaira reagáltunk ebben az ügyben.

Az én ismereteim szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé kerülhet beterjesztésre a Kereszténydemokrata Néppárt családi csődvédelemről szóló törvényjavaslata, tehát mindenképpen lesz módunk arra, hogy részleteiben, alaposan megtárgyaljuk a családi csődre vonatkozó indítványt. Ezért én inkább csak néhány szempontra hívnám fel a figyelmet, amit az Igazságügyi Minisztérium és ezáltal a kormány fontosnak tart a családi csőd ügyében leszögezni.

Az első, amit mindig is hangsúlyozni kell, hogy ez egy önkéntes intézmény, egy olyan intézmény, amelybe önként lép be az adós, és önként vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyekért cserébe kap egyébként könnyítéseket az adóssága szempontjából, például, ha már esetleg egy összegben esedékessé vált volna a tartozása, akkor nyilván felfüggesztik az egyösszegű esedékességet. Tehát már azzal jobban jár, hogy mondjuk, a törlesztőrészletek bizonyos számú elmulasztása után nem kell azzal számolnia, hogy a teljes tartozást kérheti a hitelező, hanem továbbra is egy ütemezett fizetési kötelezettsége marad az ügyfélnek, az adósnak.

A másik ilyen könnyítés az természetesen, hogy végrehajtás alá nem kerülnek a jövedelmei. Az előbb a képviselő úr említett olyan példákat, amelyek tipikusan olyan kiadások, a mindennapi élettel járó kiadások, a végrehajtási folyamat révén az adósnak olyan jövedelmei lehetnek, amelyeket a végrehajtó elvonhat, hiszen amikor azt vizsgálják meg, hogy milyen jövedelem maradjon például a bankszámláján egy adósnak, akkor természetesen azok közül a jövedelmek közül elsősorban a kötelező tartozásai, például a gyermektartásdíj vagy egyáltalán az élet feltételeihez szükséges tartozások és ezek a költségek vehetők figyelembe, és nyilván nem lehet figyelembe venni olyan költségeket, amelyek már a végrehajtás alá vont jövedelemből kerülnének kivezetésre. Tehát azt akarom ezzel mondani, hogy a családi csődvédelem azt is lehetővé teszi, hogy rangsorolja az adós a saját kiadásait, és rangsorolja azt, hogy adott esetben miről tud lemondani és mi az a kiadás, amit meg tud takarítani.

Tehát a legfontosabb szabály, azt hiszem, az a családi csődvédelem esetén, hogy a családi csődvédelemnek az értelme az adós fizetőképességének a helyreállítása. Tehát semmiképpen sem az a családi csődvédelem célja, hogy mentesüljön a tartozásának a jogkövetkezményei alól, mentesüljön a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, hiszen itt általában egy hitelszerződéssel vagy valamilyen más, adósságra vonatkozó szerződésnek a kötelezettségszegésével állunk szemben; nem az lehet a cél, hogy ezt a fizetési kötelezettséget annullálja a családi csődvédelem, hanem az lehet a cél, hogy az adós megroppant fizetőképessége helyreálljon. Egyébként ez teljesen más csődvédelem, tehát mondjuk, egy vállalkozói csődvédelem esetén is ez az elsődleges cél, hogy a fizetőképesség helyreálljon, az adós lélegzetvételhez jusson, és meg tudja oldani az átmeneti problémáit.

Önnek abban igaza van, hogy lesznek olyan személyek, akiknek nem átmeneti jellegűek a fizetési problémái, nem átmeneti jellegűek az anyagi helyzetére vonatkozó nehézségek, hanem tartósak. Ebben a helyzetben nem fog tudni a családi csődvédelem segíteni, a családi csődvédelem olyan esetben tud segíteni, ahol még bizonyos átütemezéssel, bizonyos türelemmel, bizonyos haladékkal az adósok képesek lesznek a kötelezettségeiket teljesíteni.

Nagyon kérem Önöket arra, hogy ne keltsenek teljesíthetetlen illúziókat ezzel a családi csődvédelemmel, nem fog tudni mindenkinek segíteni a családi csődvédelem, azoknak fog tudni segíteni, akiknek a fizetőképessége helyreállítható.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

(Igazságügyi Minisztérium)