Répássy Róbert az Európai Közjogi Szervezet létrehozásáról szóló egyezmény kihirdetését tartalmazó törvényjavaslat vitájában az alábbi beszédet mondta 2015. június 30-án.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim!
1995-ben alakult meg az Európai Közjogi Központ, amely 2007-ben nemzetközi jogi értelemben szerződéskötési jogalanyisággal rendelkező nemzetközi szervezetté alakulva már Európai Közjogi Szervezet néven folytatta az 1995-ben megkezdett munkáját.
A központ jogutódjának számító Európai Közjogi Szervezet célja a nemzeti jogrendszerekkel, összehasonlító és európai közjoggal, emberi jogokkal, környezetvédelmi joggal és demokratikus intézményekkel kapcsolatos ismeretanyag és jogi tudás fejlesztése és terjesztése. Ennek keretében képzési programokat szervez, tanulmányokat készít, tanácsadói tevékenységet végez és részt vesz a hasonló jellegű és tárgyban kapcsolódó nemzetközi intézmények munkájában. Ezenfelül a harmadik világbeli országokban és a fejlődő demokráciákban is segíti a demokratikus átalakulást, segít a közjogi szervezetrendszer felépítésében és megteremtésében.
A görög kezdeményezésre létrejött szervezet 17 éves működése során számos témában végzett elemző és jogi összehasonlító munkákat az intézmények kialakítása, az oktatás átszervezése és a környezetvédelmi szabályozás terén, úgy a mediterrán államokban, mint a Balkán, Afrika, valamint Ázsia számos országában.
A szervezet alapokmányát már tíz ország erősítette meg, így az uniós tagállamok közül Görögország, Ciprus, Olaszország, Románia, ezen felül Szerbia, Moldova, Örményország, Grúzia, Bosznia-Hercegovina és Albánia. Az államokon kívül tagja az igazgatóságnak az Európa Tanács és az Európai Unió Bizottsága. A részes országok és a nemzetközi szervezetek képviselői mellett számtalan intézmény és állami szerv, így egyetemek, bíróságok és más hatóságok, minisztériumok, korrupcióellenes intézmények is részt vesznek a szervezet működésében. A szervezet célja ismeretek létrehozása és terjesztése a tágan értelmezett közjog területén – ideértve többek között a nemzeti, az összehasonlító és az európai jogot, az emberi jogokat, a környezetvédelmi jogot is –, valamint az európai értékek közjogon keresztül történő előmozdítása világszerte.
Ennek érdekében a szervezet tudományos, kutatási, oktatási, képzési, nevelési, intézményépítő és egyéb tevékenységet szervez és támogat, továbbá segítséget nyújt az Európában és világszerte működő demokratikus intézményeknek. A szervezet előmozdítja az együttműködést más nemzetközi intézményekkel, szervezetekkel, testületekkel, különösen az Egyesült Nemzetek rendszerén belül működő szervezetekkel. A szervezet kapcsolatokat létesíthet más intézményekkel és programokkal, ideértve az egyetemeket, kutatóközpontokat, minisztériumokat, önkormányzatokat, parlamenteket, bíróságokat is. Tehát fokozottan előmozdítja az intézményközi és nemzetközi együttműködést.
Kiemelendő, hogy a csatlakozással Magyarországnak nem keletkezik pénzügyi kötelezettsége a szervezet felé, mert ilyen kötelezettség csak a külön részvételi megállapodás aláírásával merülne fel, amelyet Magyarország egyelőre nem szándékozik aláírni. Ez egyben azt is jelenti, hogy addig hazánknak szavazati joga sem lesz a szervezet intézményeiben, és csak megfigyelőként vesz részt az üléseken és a közgyűlésen. Ez a megfigyelői státus azonban kiváló alkalmat jelent arra, hogy Magyarország megvizsgálhassa, érdemes lesz-e a részvételi megállapodás megkötésével vállalni, hogy anyagilag is támogatja a szervezet munkáját, az abban történő komolyabb szerepvállalás érdekében.
A csatlakozás törvényi szintű megerősítésére a hatályos nemzetközi szerződéskötési rend alapján azért van szükség, mert a csatlakozással elfogadandó egyezmény a tartalmát tekintve törvényhozási tárgykörbe tartozik. A kihirdetendő egyezmény ugyanis meghatározza a szervezet jogállását, a szervezet teljes körű nemzetközi jogi személyiséggel, valamint a feladatainak gyakorlásához és céljai teljesítéséhez szükséges jogképességgel rendelkezik. Tevékenységét, irányítását és személyi állományát politikai megfontolástól mentesen alakítja ki. A szervezet a rá vonatkozó, az ENSZ szervezetéhez hasonló diplomáciai mentességet is élvez. A törvényjavaslat ezenfelül rendelkezik a szervezet alapvető belső működési szabályairól is.
Tisztelt Ház!
Kérem Önöket, hogy a T/5290. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
(Igazságügyi Minisztérium)