Répássy Róbert államtitkár volt a Magyar Televízió Az Este című műsorának vendége 2014. november 21-én. Az interjú leirata.

Mv: Az Este vendége Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Jó estét kívánok!

Répássy Róbert: Jó estét kívánok!

Mv: Ahogy mondtam, a felvezetőnkben is azt mondta a Fidesz, hogy a korábbi terveknél is olcsóbb, kedvezményesebb lesz ez a forinthitel. Hát mihez képest olcsóbb és kedvezményesebb, amikor piaci alapon váltanak, és nem kedvezményes árfolyamon?

Répássy Róbert: Ez elsősorban a kamatfelárra vonatkozik. Tehát, hogyha azt nézzük, hogy egy szerződésben, egy hitelszerződésben mik a legfőbb mutatók, akkor nem közömbös, hogy a forintra való átváltás után milyen kamatozású lesz ez a hitel. És egy módosító javaslat kapcsán ez száz bázisponttal kevesebb, kisebb, úgynevezett kamatfelár. Tehát nagyon egyszerűen, a profitja a banknak ennyivel kisebb lehet, hogyha átváltja a hitelt forintra. És ez a számítások szerint ez kedvezőbb helyzetbe hozza a hiteleseket, a kölcsönfelvevőket, minthogyha eleve forinthitelből vették volna fel, hiszen a forinthitelnek elég magas volt akkoriban a kamatozása.

Mv: Ugye a bankvezérek, az ellenzék és a devizahitelesek is azt mondták, hogy négy évet, éppen csak négy évet késett a kormány a devizahitelek kivezetésével és a forintosítással.

Répássy Róbert: Ez egy méltánytalan, különösen a bankszövetség részéről. Azt láttuk, hogy a devizaperekben hogyan húzták az időt, hogy próbálták minden jogorvoslaton valahogy közelebb kerülni az ő érdekeikhez. Tehát ez persze, természetesen az ő jogukban állt, hogy ilyen jogorvoslatokat és különböző akciókat indítsanak az elszámoltatással szemben. De azt állítani, hogy az elszámoltatásban segítettek volna mondjuk, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket maguktól megváltoztatták volna. Emlékszünk rá, hogy a bírósági erővel, és utána pedig törvényi erővel kellett rákényszeríteni a bankokat arra, hogy elszámoljanak az ügyfelekkel. És most az átváltás is törvényi erővel történik meg. Tehát a törvény fogja kötelezni az átváltásra a bankokat. Megtehették volna már eddig maguktól is egyébként, hogy felajánlanak az ügyfeleknek forinthiteleket. Persze nem ilyen kedvező feltételekkel ajánlottak fel hiteleket kiváltásra, vagy átváltásra, nem ilyen kedvező feltételekkel. Tehát én azt gondolom, hogy a bankszövetség részéről a kormányra mutogatni, az teljesen méltánytalan. Az ellenzék állításai pedig, akik azt kérik számon, hogy a kormány késlekedett, azok figyelmen kívül hagyják azt, hogy ez már, ha jól számolom a hatodik vagy a hetedik devizahiteles törvény, amiben segít a kormány a devizahiteleseknek. Hiszen az előző négy évben is az egyösszegű végtörlesztéssel, az úgynevezett árfolyamgát intézkedésével vagy az eszközkezelő felállításával, ezeken egyszer már, több lépésben segített (...).

***

Mv: Folyatjuk tehát Répássy Róberttel. Szóval, az ellenzék azt mondja, hogy a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy ennyire gyengült a forint, és igenis azon az árfolyamon kellett volna forintosítani, mint amikor átvették a kormányzást 2010-ben.

Répássy Róbert: Hát, én nem vagyok gazdaságpolitikus, de elhangzott a mai vitában, hogy a svájci frank az euróhoz képest is körülbelül 25 százalékkal erősödött. Gondolom, hogy azt senki nem hisz el, hogy a magyar kormány tudta a svájci franknak az árfolyamát ilyen erősen tartani. Nyilvánvaló, hogy a devizahitelezésnek az egyik legnagyobb kockázata, hogy Magyarországon kívüli, gyakorlatilag világgazdasági folyamatok következtében változhatnak az árfolyamok. Vagy akár spekuláció következtében. Éppen ezért akarja a kormány minél hamarabb kivezetni a devizahiteleket, és ezért akar biztonságot nyújtani az ügyfeleknek, a fogyasztóknak azzal, hogy át kell váltani forintra a hat évnél később lejáró devizahiteleket át kell váltani forintra, hiszen hosszú távon is ez jelentett csak biztonságot egy ügyfél számára.

Mv: Akkor nézzük a Jobbik kritikáját, az mégis talán kicsit inkább érinti a jogászi részét a dolognak. Azt mondja a Jobbik, hogy a Kúria nem hozott olyan határozatot, amire való hivatkozással azt lehet mondani, hogy igenis, az árfolyamkockázatból eredő veszteségeket az adósoknak kell viselniük.

Répássy Róbert: A Kúria megvizsgálta, hogy a szerződés részeivel szemben vethető fel az érvénytelenség feltételezése. Hogy az érvénytelenséget azért vizsgálja meg a Kúria, mert itt egy múltban kötött szerződésekről van szó. Tehát, nyilván csak a múltban kötött szerződések jelenlegi értékelése alapján lehet megállapítani, hogy vajon ezek részben vagy teljes egészében érvénytelenek. Amit a Kúria egyértelműen kizárt, hogy az árfolyamkockázat alapján nem lehet megtámadni a szerződéseket, nem lehet érvénytelennek tekinteni a szerződéseket. Ez azt is jelenti,

Mv: Vagy meg lehet, csak az ügyfélnek van bizonyítási kötelezettsége, nem? Tehát, egy ilyen fordított bizonyítási teher van.

Répássy Róbert: Mondhatnám úgy, hogy sikerrel nem tudja megtámadni. Nem tudja sikerrel támadni. Mert míg például az egyoldalú szerződésmódosítások, vagy az árfolyamrés alkalmazása az tisztességtelennek minősült, a Kúria azt mondta, hogy önmagában az a tény, hogy valaki devizában vette föl a kölcsönt és devizában adósodott el, ez nem tekinthető érvénytelenségnek. Ez nagyon fontos kiindulási alap, mert azt hiszem, hogy enélkül a Kúriadöntés nélkül a kormány sem tudott volna mást dönteni.

Mv: Itt ebben a stúdióban is nagyon sokat beszéltünk a forintosításról is, a devizaadósok megmentéséről, úgyhogy egy kicsit arról, hogy nyilvánvalóan most ez a törvénycsomag, ezek a törvények rendezik azoknak a devizaadósoknak a helyzetét, akik rendben fizették eddig a törlesztő részleteiket. De mi lesz az úgynevezett rossz adósokkal? Akikkel már a bankok felbontották a szerződéseket, akiket csak azért nem lakoltattak még ki az otthonaikból, mert mondjuk ott van még a moratórium, a kilakoltatási moratórium.

Répássy Róbert: A legfontosabb következmény, a most elfogadandó két törvénynek, hogy mindegyik adósnak, minden családnak könnyebb lesz a terhe, még akkor is, hogyha már mondjuk hónapok óta nem tudott fizetni.

Mv: De, ha már felmondták a hitelszerződést, és ha már?

Répássy Róbert: Ha már felmondták a hitelszerződést, megpróbálhat természetesen megállapodni a bankkal, hiszen a banknak sem érdeke, hogy semmilyen összeget ne lásson vissza ebből a szerződésből, ebből a hitelből.

Mv: Hát nem, csak ugye ők azt mondják, hogy akkor elárverezik a házukat. Mert ez a moratórium nyilván a végtelenségig, ez a kilakoltatási moratórium nem áll fenn.

Répássy Róbert: Azért is mondtam a parlamenti vitában, hogy a kormány tudja, hogy vannak olyan felek, ügyfelek, akikre nem tudnak majd pozitívan hatni ezek a döntések. De azokra, például az Eszközkezelő révén más megoldásokat, gyakorlatilag szociális típusú megoldásokat kell bevezetni.

Mv: Tehát, ez még a jövő jogalkotási kérdése?

Répássy Róbert: Először az elszámoltatás. El kell számolni az ügyfelekkel. Hogyha az elszámoltatás után maradnak olyan ügyfelek, akik még így sem, tehát ezekkel az újraindított hitelekkel sem tudják megfizetni a tartozásaikat, akkor az ő esetükben jöhet szóba részben az árverés elkerülése, részben pedig, ahogyan mondtam, a lakás felvásárlása és például utólag egy kedvezményes bérbeadása ezeknek a lakásoknak.

Mv: Tehát, akár az is lehet, hogy az Eszközkezelő kvótáját úgymond megemelik, hogy több bajba jutotton tudjanak segíteni? Tehát, ilyen jellegű döntéseket terveznek-e?

Répássy Róbert: Igen, a kormánynak most meg kell várnia, amíg az elszámolás és az elszámoltatás folyamata végig megy, hogy lássuk azért, hogy kik azok, akik ki tudnak szabadulni az adósságcsapdából, és kik azok, akik nem tudnak kiszabadulni. És rájuk más megoldást kell alkalmazni.

Mv: Végül, egyetlen egy teljesen ide nem passzoló kérdés látszólag, de hamarosan Gaskó István a Liga Szakszervezetek elnöke a vendégem lesz, ugyanis ők tüntettek ma a parlament közelében. Sok mindent követelnek, például, hogy kapják vissza a sztrájkjogukat is.

Répássy Róbert: Ez különleges számomra ezt hallani, hiszen a sztrájktörvényhez az elmúlt négy évben egyetlen egy vonatkozásában nyúlt hozzá az Országgyűlés, mégpedig a kötelező legkisebb szolgáltatásnak, minimális szolgáltatásnak a megállapítása tekintetében. És ezt úgy szabályozta az Országgyűlés, hogy vagy megállapodnak a felek, vagy ha nem, akkor a bíróság állapítja meg ezt a legkisebb szolgáltatást. Azt senki nem gondolhatja, hogy amiatt nem tudnak sztrájkolni, mert a bírósághoz nem fordulnak, vagy nem akarnak megállapodni. Azt gondolom, ez egy légből kapott vád, ami a sztrájkjogot illeti.

Mv: Köszönöm szépen!

Répássy Róbert: Köszönöm szépen, én is!

(Igazságügyi Minisztérium)