Völner Pál államtitkár az M1 Ma reggel című műsorának volt a vendége 2016. május 19-én. Az interjú leirata.
Mv: Stúdióbeszélgetéssel folytatjuk most a Ma reggelt. Megkezdődött az Országgyűlésben a polgári törvénykönyv módosítására benyújtott javaslat vitája. A tervezett változtatások növelhetik a bankszektor versenyképességét, és a lakosság olcsóbban és kisebb kockázatok mellett vehet fel hiteleket. Az önálló zálogjog lényegéről Anikó beszélget az igazságügyi tárca parlamenti államtitkárával. Parancsoljon! Így van, Völner Pállal. Köszöntöm, jó reggelt kívánok! Üdvözlöm!
Völner Pál: Jó reggelt kívánok!
Mv: Kérem, hogy kezdjük azzal, mert nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy mit jelent az önálló zálogjog!
Völner Pál: Magával a jelzálogjoggal, akik hitelt vettek igénybe és ingatlanfedezetet nyújtottak, nyilván tisztában vannak a jogintézménnyel. Az önálló zálogjog az egy mögöttes jogintézmény. Tehát a bank és egy bankot finanszírozó másik szervezet, az úgynevezett jelzálogbankok között áll fenn. Tehát azt jelenti, hogy nemcsak az adós nyújt fedezetet az ingatlan rendelkezésre bocsátásával a bank felé, hanem ezt a fedezetet a bank is fel tudja használni ahhoz, hogy olcsó forráshoz jusson, és így olcsóbb hitelt tudjon nyújtani az adósoknak. Ami vitákra ad okot az önálló zálogjog intézménynél, van egy olyan félelem, hogy az adóssal szemben akkor más is felléphet jogosultként, és úgymond kétszer érvényesítik a tartozást. De erre megfelelő szabályozást nyújt ez a Ptk.-módosítás. Német mintára befoglalásra került, hogy ha az adós igazolni tudja, hogy megfizette a tartozást vagy annak valamely részét, akkor ez már nem követelhető tőle a jövőben.
Mv: Kérem, hogy mondjon egy gyakorlati példát! Ugye, majd most, hogyha elindulnak az építkezések, és sokan igénybe veszik a CSOK-ot, akkor lehet, hogy sokan mondjuk hitelt is igénybe vesznek. Sokakat érinthet ez. Tehát én azt mondom, hogy akkor itt van fedezetként az én lakásom.
Völner Pál: Gyakorlatilag az adós ebből nem érzékel semmit, mivel ebbe a jogviszonyba ő nem lép be. 2013-ig a korábbi Ptk. ugyanígy tartalmazta a jelzálogjognak a szabályozását. Akkor sem érzékelték az adósok, hogy van egy ilyen mögöttes fedezeti ügylet a kibocsátott hitelek mögött. És a piaci számítások szerint ez mintegy fél százalékkal olcsóbb kamatok alkalmazását teszi lehetővé a bankok számára. Tehát ennyivel olcsóbban juthatunk a hitelekhez.
Mv: Tehát akkor ez könnyítés a banknak, jól értem?
Völner Pál: A banknak is könnyítés, és ugyanakkor könnyítés az adósok számára is, hiszen ez egy árazásban megjelenő kedvezmény. És még egy érvet tudnék mellette mondani, hogy az úgynevezett Bázel III. egyezmény, ami az uniós pénzintézetek szabályozását tartalmazza, gyakorlatilag ugyanezt a fajta szabályozást ajánlja, csak ez a Ptk. hatályba lépése idején lépett szintén hatályba. Tehát akkor, amikor a jogalkotó az új Ptk.-t megalkotta, ezt a szabályozást még nem tudta figyelembe venni.
Mv: Kérem, hogy beszéljünk egy másik témáról is, amely sokakat izgat, vagy kiverte a biztosítékot, így is fogalmazhatunk. Holott úgy tűnik, hogy nem új dolog, csak most bekerül a szülőtartás. Ez mit jelent?
Völner Pál: A szülőtartás kötelezettsége az alaptörvényben, tehát az új alaptörvényben, a 16-os cikkben megjelent, konkrétan úgy, hogy a gyerekeknek a szülők felé van egy ilyen tartási kötelezettségük. De maga a jogintézmény nem új, hiszen a Ptk. jelenleg is tartalmazza a hatodik könyvben a rokontartás szabályai között. Tehát nemcsak a szülőknek a gyerekek felé áll fenn tartási kötelezettsége, hanem a gyerekeknek is a szülők felé. Ugyanakkor ez a módosítás arra az esetre is vonatkozik, amikor nem maga a szülő közvetlenül követeli a gyerektől, hogy segítsen a tartásában vagy a járási hivatal útján hatóságilag próbálja ezt a követelést érvényesíteni, hanem hogyha egy rászoruló szülő például egy idősotthonba kerül elhelyezésre, ahol térítés ellenében látják őt el, és a nyugdíjának a nyolcvan százaléka, ami igénybe vehető ennek a kötelezettségnek a teljesítésére nem elegendő, akkor az intézmény vagy más személy, aki az ő tartásáról gondoskodik egy éven belül a gyerektől kérheti ennek a plusz költségnek vagy a kiegészítésnek a megtérítését. Gyakorlatilag a mai helyzetben is vannak ilyen esetek, és a gyerek többsége egyébként önkéntesen teljesít. Ez a fennmaradó részeknél fordulhat elő, ahol valamilyen okból nem hajlandók teljesíteni. De itt is csak bírósági úton lehet ezt a tartást megítéltetni, és nyilván a bíróság figyelembe veszi, hogy a saját maga eltartását, a gyerekei eltartását a tartásra kötelezett gyerek el tudja-e látni, és a mögött van-e még elegendő forrás ahhoz, hogy erre a célra is tudjon áldozni.
Mv: Most mondott egy példát, hogy mondjuk idősotthon. De nemcsak erre vonatkozik ez. Mi van akkor, hogyha mondjuk valakinek az anyukáját a szomszéd néni látja el, és akkor most ezt olvassa vagy látja ezt a beszélgetést, és egyszer csak jelentkezik a gyereknél, hogy hát én már tíz éve segítem a te anyukádat, hogy akkor kéne fizetni.
Völner Pál: Említettem az egyéves elévülési időt. Tehát július 1-je után lép reményeink szerint hatályba ez a módosítás. Tehát az azt követő eseteknél lehet majd alkalmazni. És egy éven belül, tehát hosszabb időszakra visszamenőleg nem lehet ezt az igényt érvényesíteni. És ilyenkor is megnézik azt, hogy valóban rászorult-e a szülő. Tehát a bíróság az eset összes körülményeit megvizsgálja, ugyanúgy, mint egy gyerektartás esetén, ahol azzal a gyakorlatban többször találkozunk talán, vagy ismerősök vagy rokonok révén, hogy bíróságig fajulhat egy-egy gyerektartási történet. Ugyanúgy a szülőtartásnál is az eset összes körülményeit, jövedelmi viszonyokat, a rászorultságot, a vagyoni mértékeket a bíróság mind-mind figyelembe veszi, és az alapján állapítja meg, hogy jogos-e a követelés, és az milyen mértékben teljesíthető.
Mv: Miért van szükség ennek a beemelésére? Ennyire nem foglalkozunk a szülőkkel? Ennyire sok problémás ügy van? Vagy innentől kezdve akkor számíthatunk perek tömegére, hogy...?
Völner Pál: Én nem számítok a perek tömegére, hanem magának a jogintézménynek az alkalmazását talán a bíróságok számára megkönnyíti, hiszen nem egy elvont alaptörvényi szinten jelenik meg, noha ezt is alkalmazhatnák a bíróságok. De az új alaptörvény életbe lépése előtt általában az alkotmányból közvetlenül a bíróságok nem ítélkeztek. Ez a gyakorlat még most sem alakult ki, talán ezzel is próbálja a jogalkotó segíteni a bíróságok jogalkalmazói tevékenységét.
Mv: Köszönöm, hogy itt volt!
Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!
(Igazságügyi Minisztérium)
