Répássy Róbert államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának volt a vendége 2015. augusztus 11-én. Az interjú leirata.

Mv: Négy perccel múlt fél nyolc. Három csapás a közkeletű elnevezése, egy Btk.-szigorításról van szó. Az erőszakos többszörös visszaesőkre, tehát a többszörös bűnelkövetőkre vonatkozó szigorúbb szabályokról szól. Most a részleteket nem mondom el, ezt már elmondtuk többször, és ismerjük is a három csapást. Nézzük az eredményeket, hogy mire jutott vele Magyarország. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Répássy Róbert a stúdióban. Jó reggelt kívánok!

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!

Mv: Azt mutatják tehát a számok, merthogy ez egy pozitív változást mutat olyan szempontból, hogy a bűnesetek száma csökkent, az ilyen típusú bűnesetek száma csökkent?

Répássy Róbert: Öt év telt el a bevezetése óta ennek az új büntetőjogi jogintézménynek. Ez szerintem nem elég arra, hogy egyértelmű összefüggést lehessen kimutatni egyes bűncselekménytípusok csökkenése, valóban megtörtént csökkenése és pont a három csapás között. Egyet állíthatunk biztosan, hogy öt év alatt, mivel 473 visszaeső, bűnismétlő elkövetővel szemben alkalmazták a három csapást, ezeknek egyébként a többsége, tehát több mint 250 ember jelenleg is börtönben van, ezért azt lehet állítani, hogy a legveszélyesebb bűnözőkre sújtott le ez a három csapás, akiket az eddigi szabályoknál hosszabb időre vont ki a forgalomból, az eddigi szabályoknál, tehát 2010 előtti szabályoknál hosszabb időt töltenek a börtönben, ezzel megakadályozva az ő esetükben azt, hogy egy újabb bűncselekményt kövessenek el. Tehát ahogy szokták mondani, az egyéni visszatartó erő, az abszolút megvalósult. Az általános visszatartó erőről öt év után még csak azt lehet elmondani, hogy más büntetőpolitikai intézkedésekkel együtt csökkentek az emberölések számai és a közterületen elkövetett erőszakos bűncselekmények mindenképpen csökkentek.

Mv: Tehát magyarul, azt már tudjuk, hogy ezek az emberek már nincsenek ott a buszon. Ez biztos. De hogy mennyien gondolják végig a tettük elkövetése előtt, hogy van egy ilyen három csapás, és hogy ez mennyi bűnesetet akadályozott meg, azt még nem tudjuk.

Répássy Róbert: Hát valószínűleg minél többet beszélünk róla, illetve minél többet beszélnek egymás között azok a potenciális elkövetők, akik tudják, hogy például a harmadik alkalommal akár életfogytiglant is kaphatnak egy egyébként közepesen súlyos bűncselekményért, az annak van igazán visszatartó ereje, hogy ők ezt látják-e.  Az a, hát hogy is mondjam csak, meglepő állítás fogalmazható meg, hogy egyes súlyos bűncselekmények nem következtek volna be, hogyha már korábban is életbe lépett a három csapás, hiszen sajnos elkövettek olyan...

Mv: Többszörös elkövetők, igen.

Répássy Róbert: ...bűncselekményeket, amelyekben hogyha nem lettek volna szabadlábon az elkövetők, akkor bizony visszatartotta volna őket egy bűncselekmény elkövetésétől.

Mv: És volt itt egy változás ez alatt az öt év alatt, hogy ugye a befejezett bűnesetekről lehetett azt mondani a bíróságnak, hogy akkor ez kérem szépen három csapás vagy számított egy második vagy harmadik esetnek, a terveknél vagy a tervezési fázisban ez nem számított még bűncselekménynek. Ezt meg kellett hozni ezt a változást.

Répássy Róbert: A büntető törvénykönyv természetesen nem használja a három csapás kifejezést, hanem az úgynevezett erőszakos többszörös visszaeső fogalmát használja. Tehát olyan visszaesőkről van szó, tehát olyan bűnismétlőkről van szó, akik kifejezetten erőszakos bűncselekményeket követnek el és legalább már harmadik alkalommal követnek el ilyen bűncselekményt és egy viszonylag rövid időn belül. Tehát megbünteti őket a bíróság, nem tanulnak a büntetésből, elkövetnek egy újabb bűncselekményt, másodszor is megbünteti őket a bíróság, és harmadszor már nincs tovább esély, harmadszor a legsúlyosabb büntetést szabják ki. Ugye a három csapás főszabálya az, hogy duplázódik a büntetési tétele az elkövetőnek. Ha ez az azonban meghaladná a húsz évet, akkor...

Mv: Akkor az tényleges életfogytiglan.

Répássy Róbert: ...azt tényleges életfogytiglanra ítélik.

Mv: És mi a helyzet azzal a kérdéssel, hogy a tényleges életfogytiglan, az mennyire tartható fenn? Tehát ugye erről vita van, európai vita. Ez egy fontos része a három csapásnak.

Répássy Róbert: Igen, néhány héttel ezelőtt a Kúria hozott egy nagyon fontos döntést. A Kúria úgy döntött, a Kúria Büntető Kollégiuma úgy döntött, hogy a tényleges életfogytiglant alkalmazniuk kell a bíróságoknak, az a magyar alkotmányos rend része, és nem ütközik nemzetközi szerződésbe a Kúria megítélése szerint. Tehát a Kúria pontot tett annak a vitának a végére, hogy a bíróságok, a magyar bíróságok alkalmazhatják-e a tényleges életfogytiglant. Természetesen ez nem zárja ki, hogy újabb elítéltek forduljanak a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz. Ott nekünk a kormánynak kell azt bizonyítania, hogy a tényleges életfogytiglan esetén is van felülvizsgálati lehetőség, márpedig bevezettük azt, hogy negyven év után egy automatikus kegyelmi eljárás indul, ahol persze nem biztos, hogy szabadlábra helyezzük, ezt nem is követeli meg a strasbourgi bíróság, hogy szabadlábra kell helyezni az elítéltet, hanem azt, hogy legyen egy felülvizsgálati lehetősége a tényleges életfogytiglan esetén is.

Mv: Más téma. Határzártéma, kerítéstéma. A múlt héten a Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, hogy legyen büntető törvénykönyvben ismert bűncselekmény a kerítésszaggatás. Mi az Igazságügyi Minisztérium álláspontja erről?

Répássy Róbert: Az első megközelítésben a kormány azt vizsgálta meg, hogy a tiltott határátlépés újból bűncselekmény legyen-e. Jelenleg szabálysértés, tehát nem szabad a tiltott határátlépés, hanem azért tiltott, mert törvénysértő, de szabálysértésnek minősül. Csak a súlyosabb esetei, így a fegyveres határátlépés minősülnek bűncselekménynek. És ezek után a Fidesz-frakció javaslata megérkezett, ami arról szól, hogy a biztonsági határzárnak, a műszaki határzárnak a rongálása legyen bűncselekmény. Azt fogjuk javasolni, az igazságügyi miniszternek várhatóan azt fogjuk javasolni, hogy támogassa a kormány, a Fidesz-frakció javaslatát, mivel ez megoldja éppen a déli határ védelmét. Hogy úgy mondjam, a műszaki biztonsági határzár mellé egy jogi határzárat képez ez az intézkedés a szerb–magyar határon.

Mv: És hát a kettő ugyanaz logikusan gondolkodva ezen a határszakaszon, tehát tiltott, szabálysértő határátlépést nem lehet mostantól elkövetni anélkül, hogy...

Répássy Róbert: Így van, csak rongálással lehet.

Mv: ...valaki ne rongálná, hogy ezeket a kifejezéseket haszná...

Répássy Róbert: És ez megoldja azt problémát is, hogy hát nem szükséges természetesen a többi, egyébként európai uniós tagállam felé meglévő határainkat nem szükséges ilyen súlyos bűncselekménnyé nyilvánítani. Ráadásul azok között van schengeni határ is, ahol meg teljesen szabad az átlépés, ezért csak a szerb–magyar határra koncentrálódik mind a műszaki, mind a jogi védelem.

Mv: Ebből tehát jogszabályváltozás lehet, hiszen az Igazságügyi Minisztérium támogatja az elképzelést. Répássy Róbert, a minisztérium parlamenti államtitkára mondta el mindezt műsorunkban.

(Igazságügyi Minisztérium)