Völner Pál államtitkár a TV2 Mokka című műsorának volt a vendége 2015. december 21-én. Az interjú leirata.

Mv: Vendégem Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó reggelt kívánok!

Völner Pál: Jó reggelt kívánok!

Mv: Egy kis visszatekintésre hívtuk meg, így az év végével kapcsolatban. Talán a legfontosabb dolog, ami történt, vagy amivel foglalkozniuk kellett, ez a devizatörvények voltak. Hogy látja, sikerült megoldani minden olyan problémát, aminek a megoldását kitűzték maguk elé?

Völner Pál: Azt hiszem, hogy amit a jog eszközei lehetővé tettek. Tehát itt a 2014 évi jogalkotásban és a '15 évi kivitelben azt sikerült megvalósítani. Tehát ma már, aki át akarta váltani, forintosítani akarta a devizahitelét, az mindenki túl van. Ez azt jelenti, hogy az esetek 99 %-ában ez az ügy megoldódott. Egy szűk réteg, aki nem akarta átváltani, ott még devizában vannak a bevételei, azok maradtak ki ebből a lehetőségből. És ami külön kiemelendő, hogy ez egy tavaly őszi árfolyamon sikeresen történt meg. Emlékszünk a svájci árfolyam elszabadulására 2014 végén. Ebből sikerült kimenekíteni a hiteleseket.

Mv: Azt gondolom, hogy ez nagyon sok ember számára fontos volt, már csak azért is, mert utána ezt követte a, ugye kezdődtek a lakáshitelekkel, és utána a lízingszerződések, autószerződések is benne voltak, vagy az autóknak a hitelei. Ami szintén nagyon sok embert érintett Magyarországon.

Völner Pál: Igen, gyakorlatilag a gépjárművekre vonatkozó hiteleket is sikerült kifuttatni. És ez azt jelenti, hogy csökkenő forintkamatok mellett egy jó pályára állt az adósságszerkezet, ami a lakosságot sújtotta. Ha belegondolunk, hogy a kezdeteknél több mint egymillió-háromszázezer szerződésről beszéltünk, akkor látható, hogy ez itt országos probléma volt.

Mv: Ez ilyenkor hogy van? Utána Önt mondjuk más kollégái megkeresik, más országokból, hogy segítséget kérjenek azzal kapcsolatban, hogy milyen jogszabályi feltételekkel sikerült megcsinálniuk ezeket, megtenniük ezeket a lépéseket?

Völner Pál: Főleg év elején lengyel és horvát részről voltak megkeresések, amikor elszabadult az árfolyam, csak ők akkor egy kicsit későn kezdtek foglalkozni ezzel a problémával. És talán náluk nem volt ennyire tömeges méretű, mint Magyarországon. De mindenképpen tájékozódtak a mi tapasztalatainkról. Úgy gondolom, hogy ők időben csúsztak el ebben, hogy sikeresen átvigyék.

Mv: Aztán nagy port kavart ugye a Quaestor-ügy Magyarországon. Ott a Quaestor-károsultakkal kapcsolatban egy jó darabig, egy pár hónapig azért csend volt. Mi a helyzet, vagy mit tud mondani erről?

Völner Pál: Gyakorlatilag az első Quaestor-törvényben egy általános kártérítést kaptak volna a károsultak, ahol mindenki a saját számláját, a kiszámított értékek szerint egy átalány-kártérítés formájában megkapta volna. Ezt az Alkotmánybíróság előtt a bankok megtámadták. Akkor vált szükségessé, hogy némi módosítások történjenek a törvényben. Ez azt jelentette, hogy egyedileg kell kiszámolni mindenkinél, hogy mekkora kártérítést kaphat, a különböző hozamokat, amelyeket kaptak az előző időszakban, ezeket le kell vonni a kártérítés összegéből, és csak ezt követően lehet az egyedi elszámolások alapján kifizetni a kár összegét. Valamint úgy kellett meghatározni a károsultak körét, hogy ne csak erre a cégre vonatkozzon, hanem a kártípus jellege szerint kellett megállapítani. Azt hiszem, hogy ez a törvény, amit most decemberben elfogadtunk, ennek teljes mértékben megfelel, és néhány hónapon belül sikerül ezt a problémát is kivezetni a pénzpiacról.

Mv: Igen, ez lett volna a kérdésem, hogy mikorra látja ennek a folyamatnak a végét. De akkor ezt néhány hónapra teszi.

Völner Pál: Ez egy három és fél, négy hónapos időszakot jelent. Január 1-jén lép majd hatályba a törvény. Van a károsultaknak egy szűk köre, akiknek bíróság előtt kell ezt érvényesíteni, ugyanis nekik nem létezett tényleges elszámolási számlájuk, ezért a Befektető-védelmi Alap nem tud foglalkozni az ügyükkel addig, amíg a bíróság nem állapítja meg a jogosultságukat.

Mv: Van még egy témánk, ez pedig a kvóta elleni kereset, amit benyújtottak. Ugye szeptemberben fogadta el az Európai Unió tanácsa azt a kötelező kvótarendszert, amely Magyarország számára is előírja azt, hogy az első szakaszban és a második szakaszban hány menekültet kell befogadnia. Ezt önök megtámadták. Lát-e arra esélyt, hogy amikor egy kötelező kvótarendszerről beszélünk egy európai uniós tagország számára, mely az Európai Unió bizonyos törvényeit be kell, hogy tartsa, vagy bizonyos törvényeknek meg kell, hogy feleljen, hogy ezt el fogják fogadni, hogy önök megtámadták ezt a kötelező kvótarendszert?

Völner Pál: Jogilag mindenképpen látok esélyt. Ugyanis a belügyminiszterek tanácsa, tehát az Európai Tanácsnak ez a formációja hozta ezt a határozatot. Az európai jogalkotásba nem illeszthető módon hozta meg ezt a döntést. Ilyen formai hibák, tehát a részletekkel nem untatnám a nézőket, de a bizottság által beterjesztett javaslaton a tanács változtatott. Ebben az esetben egyhangú döntésre lett volna szükség. Ezt tudjuk, hogy nem történt meg, hiszen négy ország is vétót emelt, közöttük Magyarország is. Ezen kívül számtalan, tehát tíz pontból álló érvrendszert tudtunk felsorakoztatni, amely szerint jogi problémák vannak, és a luxemburgi bíróság előtt remélhetőleg ezek az érvek megállnak, és hatályon kívül fogják helyezni ezt a határozatot.

Mv: Ebben az ügyben például Szlovákiával egyeztetnek? Ők is ugye megtámadták.

Völner Pál: Természetesen. Nekünk egy kicsit eltér az érvrendszerünk, mi schengeni határ menti ország vagyunk, akiket érintett ez a bevándorlási hullám. És pontosan egy olyan cikkelyre hivatkozva született meg a döntés, hogy ezeken az országokon segítsenek. Most ebben segítség nekünk nem volt, csak az, hogy nekünk át kell venni Görögországból, illetve Olaszországból menekülteket.

Mv: Így van.

Völner Pál: Ezt Szlovákia nem tudta az érvrendszerébe besorakoztatni, ezért is van, hogy külön keresetet adtak be ők is és mi is.

Mv: De az, hogy ők is beadták, az azért erősíti a mi pozíciónkat is.

Völner Pál: Természetesen erősíti, hiszen ők is ugyanilyen súlyú problémának látják. A többiek sem hiszem, hogy jogilag korrektnek látják az eljárást, hanem náluk különböző szolidaritási szempontok merültek fel, akik közvetlenül nem voltak érintettek ilyen mértékben ebből a menekülthullámból, mint mi a nyár folyamán.

Mv: Államtitkár úr, köszönöm szépen, hogy egy kicsit összegezhettük ezt az egy évet. Köszönöm, hogy eljött hozzánk.

Völner Pál: Köszönöm szépen a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)