Völner Pál az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorának vendége volt 2018. július 2-án. Az államtitkár szólt a büntetőeljárási kódex változásairól.

Mv: Vendégem Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Jó estét kívánok!

Völner Pál: Jó estét kívánok!

Mv: Na, ugye a nagy kérdés az, hogy az új büntető eljárásjogi kódex tulajdonképpen igazságosabb lesz-e? Ez egy alapkérdés?

Völner Pál: Az igazságosság az egy alapkövetelmény, természetesen az igazságszolgáltatáson belül. Én inkább azt mondom, hogy egy rendszerezett, átlátható, koherens jogalkotás történt. Tudjuk, az anyagi jogi kódex, az már az előző, 2014 előtti kormányzati ciklusban megújult, részben a Btk-hoz is alkalmazkodva, a változó kor követelményeinek megfelelve. Gondoljunk csak az elektronikus kapcsolattartás követelményrendszerére. Mind-mind megkívánta, hogy ez a nagyon sokszor módosított kódex egységes szerkezetben tudjon megjelenni. És emellett persze azok az elvárások, hogy az ügyeknek a gyorsasága, áttekinthetősége megvalósuljon, talán sikerült elérnünk ezt a célt is. Tehát tagoltabb lett, a funkciómegosztás jobban érvényesül, a bírói professzionalitás jobban tükröződik az új eljárások folyamán. És próbáltuk kiiktatni azokat a tényezőket, ahol a bizonyos eljárási cselekményeknek az ismétlődése, vagy a hatályon kívül helyezésnek az intézménye eredményezte a korábbi perek elhúzódását.

Mv: Kaptak bírálatokat is, ez is azok közé a törvények közé tartozik, amire lőttek, főleg ellenzéki oldalról elég sokat. Elsősorban az előkészítő eljárás bevezetésével. Ez egy új fogalom a büntető eljárásban. Ezzel van problémájuk és főleg ennek az adatszerző tevékenységi részével. Tehát, hogy itt azt sugalmazzák ellenzéki politikusok, közszereplők, hogy mindenkiről kontroll nélkül lehet adatokat gyűjteni ezentúl. Mi a garanciája, hogy ez ne így legyen?

Völner Pál: Hát gyakorlatilag egy dolgot tisztázni kell, hogy leplezett eszközöket eddig is használtak az eljáró hatóságok. Tulajdonképpen az történt, hogy az összes olyan leplezett eszközhasználat, ami a büntető eljárásban felhasználásra került, bekerült a büntetőeljárási törvénykönyvbe és csak is ügyészi, bírói felügyelet mellett lehet ilyen tevékenységet végezni. Ebben az esetben értékeli a bíróság ezeket a beszerzett bizonyítékokat. Az előkészületi szakaszt említette szerkesztő úr. Gyakorlatilag a nyomozás során, ha a nyomozás megindításáig, tehát amikor már gyanúval rendelkezik a hatóság, azelőtt is van már egyfajta tudomásszerzés, vagy adatgyűjtés. Amikor el kell dönteni, hogy lesz nyomozás, vagy nem lesz nyomozás. Tulajdonképpen csak nevesítésre került ez a szakasz. És amikor már nyomozás van, akkor már ügyészi felügyelet van, akkor már az ügyész a vád szempontjai szerint irányíthatja a nyomozást. Tehát egy tagoltabb rendszer jött létre, áttekinthetőbb, megint csak ezt hangsúlyoznám.

Mv: De hát eddig ugye korábban az eljárás megindulása előtt, azaz a meggyanúsítás előtt nem lehetett ilyen eszközöket használni, vagy másképp lehetett.

Völner Pál: Gyanúsítás előtt is voltak a hatóságoknak információi. Elég, hogyha az internetre felmegyünk, láthatunk, van, amikor onnan esik be egy lopott tárgynak a meghirdetett adásvétele kapcsán, hogy gyakorlatilag van egy érintettség büntetőeljárás kapcsán. És akkor ezekben az ügyekben is, ezt még nem nevezhetjük nyomozásnak, de akkor is már a hatóságnak foglalkoznia kell ezzel az üggyel.

Mv: Többletjogosítványok ahhoz képest, amik korábban voltak.

Völner Pál: Nem keletkeznek.

Mv: Nem keletkeztek.

Völner Pál: Inkább garanciák keletkeztek és egy áttekinthetőbb rendszer jött létre.

Mv: Az elindításhoz elegendő az, így szól a normaszöveg, hogyha bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személy, nem tudom kicsoda, ezzel is problémája van elsősorban Magyar György ügyvédnek, és ő a mentelmi joggal hozza összefüggésbe ezt. Azt mondja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése előtt is elindítható, vagy végezhetők bizonyos eljárási cselekmények és ezt ő politikai szempontból aggályosnak látja.

Völner Pál: Én csodálkozom, hogy egy ilyen közismert ügyvéd alapvető dolgokban nem fogalmaz pontosan. Mindenki tudja, hogy a mentelmi joggal rendelkező, itt országgyűlési képviselőkről beszélünk, azokkal szemben eljárási cselekmények nem foganatosíthatók. Az egy más kérdés egyébként, ha mással szemben folyik nyomozás és közvetve, mondjuk egy telefonbeszélgetés másik oldalán van egy képviselő, hogy hatóságnak tudomása lehet ebben az esetben róla, hiszen van egy olyan telefon, amit ők lehallgathatnak. De ebben az esetben is, hogy a képviselővel szemben értékelhető nyomozati cselekmény történjen, ahhoz ki kell kérni a mentelmi jogát. A nélkül nem megy. Ez továbbra is változatlan, ugyanúgy van, mint a régi szabályozásban.

Mv: Mennyire mélyre lehet lemenni egy mondjuk feltételezett elkövetővel kapcsolatban álló személyek tekintetében? Mondjuk, ön azt mondta, hogy felmerül egy gyanú, vagy egy gyanúnak a gyanúja valakivel szemben, lehallgatnak telefonbeszélgetéseket, nézik a Facebook-oldalát és mondjuk itt belekeveredik egy politikus. Mennyire lehet mélyre menni, ki tekinthető még vele kapcsolatban lévő személynek?

Völner Pál: Gyakorlatilag aki magában ebben a cselekményben érintett személy, azokra ki lehet terjeszteni a gyanúsításnak a körét. Hogyha mentelmi joggal rendelkező személy, akkor természetesen a Parlament bevonása szükséges.

Mv: Tehát itt nem változik. Ha esetleg még sem indul el nyomozás és mondjuk lyukra futnak a nyomozók, akkor honnan fogják megtudni, most nem parlamenti képviselőről beszélek, honnan fogják megtudni azt, hogy ővelük kapcsolatban végzett bizonyos megfigyelési tevékenységeket a hatóság? Meg kell-e mondani ezt neki az új szabályok szerint?

Völner Pál: Gyakorlatilag, hogyha kikérik az adataikat, akkor gyakorlatilag a saját személyét érintő adatokról mindenki tudomást szerezhet. A másik pedig a büntetőeljárás kapcsán nem említettem, de a vádemeléskor már az összes nyomozati iratot a védelemnek ismernie kell, ez is az eljárás felgyorsítását szolgálja, hiszen ebben az esetben tud gyorsan nyilatkozatot tenni és az úgynevezett előkészítő tárgyaláson már a perbeli felek tudnak, akár az ügyész, akár a védő érdemi nyilatkozatot tenni és akkor már van egy összegzője az eljárásban a következő tárgyalásnak.

Mv: Ennek az új kódexnek deklarált célja az, hogy lerövidüljenek a végeláthatatlan eljárások. Mik azok az eszközök, mik azok a lehetőségek, amellyel a párhuzamosságok kiszűrhetők, vagy bizonyos redundanciát ki lehet venni a rendszerből?

Völner Pál: A nyomozásnál érintettem, hogy az előkészületi szakaszt azt a nyomozóhatóság végzi és amikor a gyanúig eljutnak, tehát az előkészületi szakasz után, akkor már az ügyészség belép. És akkor ő már a vád szempontjai szerint irányítja a nyomozást, hogy a bizonyítékok olyan körben kerüljenek beszerzésre, ami a vád felépítése szempontjából fontos. Amikor lezárul a nyomozás, akkor rögtön a védők mindent megismerhetnek, tehát rögtön tudnak rá nyilatkozatot tenni. Magában a bírósági eljárásban korábbi tanácsok helyett, ahol ülnökök vettek részt a bíróság munkájában ez csak a fiatalkorúaknál és a katonáknál maradt meg, gyakorlatilag a többi helyen egyesbíró járhat el.

Mv: Professzionális.

Völner Pál: Hogyha kiesik egy személy a tanácsból, nem kell megismételni az iratismertetést, stb. Ez megint csak időtakarékosságot is jelent. Természetesen, hogyha a bíró úgy látja, hogy bonyolultabb az ügy, akkor három hivatásos bíróból álló tanács jár majd el, illetve a kiemelt gazdasági bűncselekményeknél a jövőben eleve három bíró jár el. És ebben az esetben például egy gazdasági, vagy polgári szakos bíró tagja is lesz a tanácsnak, hiszen speciális ismeretekkel ők rendelkeznek. Tehát próbáltuk úgy összerakni az elemeket, ami mind-mind azt szolgálja, hogy gyorsabban pörögjön le az eljárás. Ugyanakkor a funkciómegosztás, hogy a bizonyítékoknak a tálalása az ügyészség feladata és nem a bíróság feladata a bizonyítékok beszerzése, az igazság kiderítése, azt biztosítja, hogy például másodfokon nem lehet hatályon kívül helyezni egy ítéletet amiatt, hogy az első fokú bíróság valamilyen nyomozati cselekmény, vagy bizonyítás beszerzését még nem rendelte el. Tehát ez az ügyész felelőssége lesz a jövőben és ezzel azok, hogy ilyen nagyon egyszerű döntések születtek másodfokon, hogy új eljárásra utasítja, ezen a jogcímen megszűnik és ez volt a leggyakoribb.

Mv: Hogyha felmerül egy új bizonyíték a tárgyalás közben?

Völner Pál: A bíró dönthet úgy egyébként...

Mv: Dönthet úgy.

Völner Pál: ...saját, de nem felelős érte. Hogyha ő szükségesnek látja egy bizonyíték beszerzését, beszerezheti, tehát a jogköre nincs csorbítva, de nincs rajta a felelősség, hogy neki minden áron túl kell bizonyítania egy eljárás során.

Mv: Az áldozatok, ugyanis az egész büntetőeljárásnak a célja az, hogy az áldozatok, illetve a társadalom minél nagyobb védettséget kapjon. Az áldozatok védelme hogyan jelenik meg az új kódexben?

Völner Pál: Előrelépést értünk el ezen a téren is, hiszen mindenki, aki a bűncselekmény érintettje, tehát kárt szenved, vagy valamilyen olyan hatás éri, ami nem közvetlenül a bűncselekmény áldozataként jelöli meg őt, ő is áldozatnak minősülhet, igényekkel léphet fel. Például, hogyha tényleges kára van, akkor polgári igényt érvényesíthet a büntetőeljárásban. És magának az ügynek az állásáról is információkat kaphat. A másik fontos lépés, hogy a kártérítés tekintetében a végrehajtásnál, amit folytatnak az elkövetőkkel szemben, a sértetti igény megelőzi az államét, tehát első helyre került. Tehát leghamarabb az ő káruk térülhet meg, ez is egy nagyon fontos előrelépés a korábbi helyzethez képest.

Mv: Vannak olyan információim ellenzéki körökből, hogy itt a strasbourgi emberi jogi bíróságra viszik el ezt a kódexet és lehetséges, hogy védekeznie kell a magyar kormánynak. Fel vannak készülve?

Völner Pál: Ezt a kódexet maximum, a kódex alapján folytatott ügyekben lehet elmenni Strasbourgba, tehát egyedi ügyekben, amikor már az itthoni jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. Állunk elébe. Igazából az eljárások elhúzódása az egyik olyan ok, ami miatt Strasbourgból marasztalni szokták az államokat, köztük Magyarországot is.

Mv: Ebben lesz változás.

Völner Pál: Ebben gyakorlatilag egyfajta előrelépést várunk, hogy fel tudnak gyorsulni az eljárások belátható időn belül, megnyugszik az áldozat is, hiszen hamarabb lezárul az ügy, hamarabb nyeri el a bűnös a büntetését és gyakorlatilag sikerült egy egyensúlyt is találnunk, a védelem és a vád eszközei között. Tehát mind a garanciális elemei jobbak a törvénynek, mind pedig a hatékonysági követelményeknek megfelel, ami egyébként egymás ellen hatna.

Mv: Völner Pál, nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt!

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!

(Igazságügyi Minisztérium)