Az elszámoltatás folyamatában egy felmondási moratórium lép életbe, tehát a bankoknak az elszámolás folyamata alatt nem lehet beavatkozniuk, csak utána – jelentette ki Répássy Róbert államtitkár az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában 2014. november 14-én.

Mv: Vendégem a stúdióban Répássy Róbert parlamenti államtitkár. Jó estét kívánok!

Répássy Róbert: Jó estét kívánok!

Mv: És hát mielőtt rátérnénk magukra a fair bankok kérdésére, és hát ugye ez az intézkedéssorozat lenne a harmadik eleme a kormány cselekvési tervének, hogyha úgy tetszik, és azért mégiscsak ott van az a negyedik elem, ami mostanában a társadalmat leginkább foglalkoztatja, ez a forintosítás kérdése. Mennyire kőbe vésett az, hogy piaci árfolyamon lesznek forintosítva ezek a korábbi devizahitelek?

Répássy Róbert: Hát egyáltalán nem kőbe vésett, hiszen még ebben a pillanatban a kormány nem hozott róla döntést, és nyilván még tartanak is az egyeztetések. Itt inkább azt kell látni, hogy tényleg, ahogy Ön is mondta, hogy már a harmadik-negyedik törvényeknél járunk, hogy egy olyan törvénysorozat, egy törvénycsomag került az Országgyűlés asztalára és került az Országgyűlés által elfogadásra, amelyet együtt nézve kell azt szemlélnünk, hogy mennyiben sikerül a devizahitelesek vagy akár a forinthitelesek helyzetének a javítása. Mert azért az egy óriási eredmény, hogy a bankok elszámoltatása révén ezermilliárd forint körüli összeg kerül vissza mintegy egymillió-háromszázezer családhoz kisebb-nagyobb mértékben. Tehát nyilván attól függően, hogy forinthitele volt-e, devizahitele...

Mv: Hát nyilvánvalóan önmagában ez egy tőketartozás, és befolyásolhatja, gondolom én, hogy ennek az úgynevezett mértéknek megfelelően csökkentik majd a tőke- és egyéb tartozását az ügyfeleknek.

Répássy Róbert: Így van, és a bankok elszámolási döntései után, tehát azután, hogy a tőketörlesztésként számolják el a túlfizetéseket, tehát hogy... A nézők számára, bár némely néző, aki érintett ebben a hitelben, az pontosan tudja, hogy mik ezek a folyamatok. Ugye amit tisztességtelen szerződési feltétellel szereztek a bankok, tisztességtelen hitelezési magatartással, azt túlfizetésként értékeli majd az elszámolás során a bank, és a túlfizetés, az a tőke javára tőketörlesztésként kerül elszámolásra. Ezért a tőke már eleve csökkenni fog, és ha csökken a tőke, akkor ez az egész rárakódó költséget, tehát elsősorban a kamatot, a havi törlesztőrészletet, mindegyiket érinti.

Mv: Ezt be lehet lőni nagyjából, államtitkár úr, hogy mondjuk egy átlagos hitelnél ez mekkora költséget jelent? Mondjuk teszem azt, mondjuk egy kettőmillió forintos jelenlegi tőkeértékű tartozásnál.

Répássy Róbert: Óvatosan kell ezt megfogalmazni. 25-30 százalékig is elmehet ez a csökkenés. De ez attól is függ nyilván, hogy mikor vette fel, milyen feltételekkel vette fel a szerződő fél a hitelt. Tehát azt kell mondjam, hogy sajnos ilyen furcsa a helyzet, hogy minél tisztességtelenebb volt vele szemben a bank, annál többet kap vissza, és ráadásul ugye akiknél folyamatban van a szerződés, azoknál a tőketartozást érinti a túlfizetés és a törlesztőrészletet, akik pedig már teljesen visszafizették a hitelt, azok pedig vissza is kapnak pénzt, tehát egy összegben visszakapnak olyan túlfizetést, amit másoknál csak a tőkére számolnak el.

Mv: És azoknál, akiknél mondjuk felmondták már ezeket a hitelszerződéseket, és van egy teljes tartozásállomány, akkor nyilvánvalóan ennek a teljes összegére vetítve fogják ezt mínuszolni?

Répássy Róbert: Most egyrészt az elszámoltatás folyamatában egy felmondási moratórium lép életbe, tehát nem lehet már ezzel beavatkozni majd a bankoknak az elszámolás folyamata alatt, csak utána. Másrészt pedig nyilván, hogyha újraszámolják a terheket, újraszámolják az egész szerződést, akkor elképzelhető, hogy olyan összegű törlesztésben tudnak megállapodni a bankok az ügyféllel, amit már képes vállalni az ügyfél. És még egy fontos mondat, mert azért, hogy érzékeltessem, hogy ezek összefüggő törvények, hogy az az eredmény, az az ezermilliárdos eredmény, amit az elszámoltatással nyernek a családok, az így fennmaradó szerződések fogják átváltani forintra. Tehát nem közömbös, hogy nem az eredeti, devizában megállapított szerződéseket váltják át, és úgy kerül elszámolásra, hanem előbb jön az elszámolás, és csak utána váltják át majd forintra. Bár kétségtelenül igaz, hogy ez az átváltás, ez egy negyedik lépésként következik be. Így együtt összességében ezermilliárd forint a bankoktól a családokhoz. Ez egy nagyon jelentős eredmény. Ennek az az eredete, emlékszik mindenki, hogy a Kúria döntött a devizahitelekkel kapcsolatos jogi kérdésekről, és míg a Kúria egyértelmű volt abban, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek, egyoldalú szerződésmódosítás, vagy az árfolyamrés alkalmazása. Tehát amikor azon a vételi vagy eladási árfolyamot alkalmazták az egyes ügyleteknél, hogy ezek mind érvénytelenek, vagy legalábbis ha nem tudja a bank bizonyítani, hogy tisztességesen járt el, akkor érvénytelen. De az árfolyamkockázatról, tehát ami az átváltásnak a kockázata, arról azt mondta a Kúria, hogy ez egy megengedhető dolog, és ez önmagában nem teszi a szerződést érvénytelenné. Ezért nagyon fontos az, hogy nekünk a kormány részéről azt kell biztosítanunk, hogy ami jogilag egyértelműen védhető, és nem a kormány saját számára védhető, hanem az ügyfél számára védhető – ami jogilag védhető, ami jogilag a bankok terhére írható, és az ügyfélnek mindenképpen a javára írható, azt egy törvény rendbe tegye, és ezt az eredményt vissza...

Mv: Hát nyilvánvaló, igen. Mondhatjuk azt is, hogy ugye a következtetéseket le tudta vonni maga a kormányzat is, és hát azért azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ezek a szerződések, amikor megszülettek, akkor egy teljesen más politikai vezetés irányította ezt az országot, és lehet, hogy teljesen más módon kezelték ezeket a dolgokat, vagy éppen, hogy nem kezelték, és így el is jutottunk a fair bankok kérdéséhez, amiről egyébként ez a beszélgetés szólna. Mitől lesz fair egy bank? Tehát attól, hogy mondjuk megvannak a határai, amiben mozoghat, és az  ügyfél számára nyilvánvalóan egy kedvezőbb szolgáltatást tud nyújtani? Vagy ezt miben kell értelmezni?

Répássy Róbert: A törvényjavaslat átalakítja a fogyasztói kölcsönök szabályait, a fogyasztói szerződések szabályait, kölcsönszerződések szabályait, és nagyon erős fogyasztóvédelmi garanciákat épít be a törvénybe. Lényegében két pillére van ennek. Az egyik a tájékoztatás, tájékozódáshoz való jog. Tehát a bank részéről egy tájékoztatási kötelezettség, az ügyfél részéről egy széles körű tájékoztatási lehetőség, tájékozódási lehetőség. A másik pillér pedig az egyoldalú szerződésmódosítások, kamatemelések, költségemelések minimális mozgástérre szűkítése. Mind a kettőre szeretnék példát mondani. A tájékoztatási kötelezettség nagyon erősen megjelenik a szerződéskötés előtt. Eddig a szerződést az lényegében a közjegyző előtt ismerhette meg egy jelzáloghitel esetén az ügyfél. Ott ugyan elmagyarázták neki, de mégiscsak ott kellett...

Mv: Hát vagy inkább felolvasta.

Répássy Róbert: Hát felolvasták.

Mv: Igen.

Répássy Róbert: Ott kellett ezt értelmeznie. Ehhez képest most legalább hét nappal korábban meg kell kapnia a szerződést, és akár saját szakértővel, saját tudása szerint is...

Mv: Tehát van arra ideje, hogy ellenőrizze ezeket a feltételeket, hogy...

Répássy Róbert: Így van.

Mv: ...valójában számára kedvező?

Répássy Róbert: Igen. Le tudja ellenőrizni, át tudja tanulmányozni. Ez egy ilyen, úgy tűnik, hogy ez egy apróság, de ez egy, ez eddig nem volt így. Tehát ez egy éppen csak az elmúlt években alkalmazott megoldás.

Mv: A Magyar Nemzeti Bank is fontos ellenőrző tényező lesz ezekben a kérdésekben?

Répássy Róbert: Természetesen. Tehát a nemzeti bank, mint bankfelügyelet a bankok üzletszabályzatát, a bankok, akár a szerződési termékeit ellenőrizni fogja. Tehát az egyes szerződési konstrukciókat. Nem azt állítom, hogy minden egyes szerződést, amit az ügyfelek kötnek, de ugye ezek az ügyféllel kötött szerződések, ezeken az általános szerződési feltételeken alapulnak. Ezt ellenőrizni fogja a bank, a nemzeti bank. És akkor bocsánat, a másikra is ígértem egy példát. Tehát az egyoldalú kamatmódosításra. Három évnél rövidebb futamidejű hitel esetén nem is, nincs is lehetőség, nem lesz lehetőség arra, hogy a kamatot módosítsa a bank. Most ide nem értem azt az esetet, amikor eleve egy mozgó kamatozásban, tehát egy változó kamatozásban egyeznek meg az ügyfelek. De akkor sem tudja a kamatfelárat módosítani. Tehát a hasznát nem tudja növelni, és a három éven túli szerződéseknél pedig csak háromévente lehet módosítani. Ráadásul csak egy külső körülmény alapján lehet módosítani ezeket a szerződési feltételeket, és az ügyfélnek elállási lehetősége van, átmehet egy másik bankhoz költségmentesen.

Mv: Ez jól hangzik. Államtitkár úr, nagyon szépen köszönöm a beszélgetést!

Répássy Róbert: Köszönöm szépen!

(Igazságügyi Minisztérium)