Répássy Róbert államtitkár Baranya Róbertnek adott interjúja 2014. december 30-án jelent meg a Magyar Hírlapban. Az interjú leirata.

Az Országgyűlés már elfogadott egy módosítást a vámjogszabályokkal összefüggésben, de új idegenrendészeti vagy beutazási tilalmat nem vezetett be. Bármely politikai szándék csak a jelenlegi jogszabályi keretek között képzelhető el – mondta a lapunknak adott interjúban a magyar kitiltási törvényről Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. Megerősítette, nincs akadálya annak, hogy a politikusok hozzátartozóinak vagyoni helyzete is nyilvános legyen, ezt a kérdést tavasszal tárgyalhatja a parlament.

Mivel nem került ilyen javaslat az Országgyűlés napirendjére, nem készül magyar kitiltási törvény – tette egyértelművé a lapunknak adott interjúban Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A politikus beszélt a korrupciógyanús esetek anonim bejelentését lehetővé tevő rendszer sikeréről, valamint az új polgári perrendtartás és a büntetőeljárás előkészületeiről.
A hálapénzzel kapcsolatos ügyészségi törvénymódosítással kapcsolatban a tárca várja az igazságügyi szervezetek észrevételeit, de Répássy szerint a jogi helyzet egyértelmű. Az államtitkár úgy véli, hogy a vagyonnyilatkozatok miniszterek hozzátartozóira való kiterjesztése jövő tavasszal kerülhet napirendre.

– Tavaly lépett életbe az új büntető törvénykönyv (Btk.), idén pedig az új polgári törvénykönyv (Ptk.). Mik az eddigi tapasztalatok a két új kódex alkalmazása kapcsán, szükség van valahol módosításra?

– Az új polgári törvénykönyvvel kapcsolatban még nem gyűlt össze annyi tapasztalat, hogy komoly következtetéseket vonhassunk le, de a tárcának feladata, hogy figyelemmel kísérje az új törvények hatályosulását.
Elsősorban az újításokat kell nyomon követni, az új Ptk.-ban ilyen például a közösségek méltóságának polgári jogi védelme. A vonatkozó passzus alapján egy megsértett csoporthoz, felekezethez, nemzetiséghez tartozó személy indíthatna pert. Azonban, számomra meglepő módon, eddig semmi jelét nem látjuk annak, hogy élne valaki ezzel a jogvédelmi eszközzel. Ez jelenthetné a gyűlöletbeszéd visszaszorulását, de sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. A Btk. esetében is az újításokat érdemes figyelembe venni, mint például a korrupcióval kapcsolatos tényállásoknál a korrupció önkéntes feltárására vonatkozó új szabályok alkalmazását, amelynek keretében korlátlanul enyhíthető vagy akár mellőzhető a büntetőjogi felelősségre vonás.

– A korrupcióval kapcsolatban van már lehetőség az úgynevezett közérdekű bejelentésre is, amelynek keretében bárki jelezheti a tudomására jutott korrupciógyanús esetet, a törvény pedig fokozottan védi őt. Mennyire vált be ez a jogintézmény?

– Ez egy egészen új rendszer a panaszok fogadására. Minden munkahelyen, de főleg az állami szervezeteknél, kijelölnek olyan integritásfelelősöket, akiknek a dolgozók elmondhatják, ha ilyen eset a tudomásukra jut.
Másrészt az alapvető jogok biztosa is fogad anonim bejelentéseket.
Idén az ombudsmanhoz október végéig kétszázhetven bejelentés érkezett, és ezeknek a negyven százaléka megalapozottnak bizonyult, tehát valamilyen eljárás minden egyes adott ügyben indult. Ezenkívül létezik a bejelentővédelmi ügyvéd funkciója is, akinek az ügyvédi titoktartásra épülő segítségét vehetik igénybe a bejelentők.

– A Btk.-val kapcsolatban már voltak módosítási indítványok, például a legfőbb ügyész kezdeményezése a hálapénzzel kapcsolatos szabályozás pontosítására. Ezekről mi az álláspontjuk?

– A minisztérium összegyűjti a javaslatokat, amelyek szerepelhetnek egy soron következő módosítási csomagban, ha a tárca indokoltnak tartja az adott indítványt. A hálapénz kérdése már az új Btk. megalkotásakor is terítéken volt, de más igazságszolgáltatási szervezet részéről nem fogalmazódott meg eddig értelmezési probléma. Az ügyészség jelzését tudomásul vettük, megvizsgáltuk, de várjuk, hogy más jogalkalmazóknak okoz-e ez problémát. A jogi helyzet egyértelmű, a hálapénz bűncselekmény, különösen abban az esetben, ha ezt feltételül szabják a kötelesség teljesítéséhez.
Semmilyen munkáltatói intézkedés nem menti fel az orvost vagy egészségügyi dolgozót azon tilalom alól, hogy nem kötheti munkájának elvégzését hálapénzhez. Arról lehet vitatkozni, hogy ajándékot elfogadhat-e, ebben a munkáltatóknak van felelősségük. Érdemes ezt tisztázni, mert már-már úgy tűnik, hogy a hálapénz jogi megítéléséről alakult ki vita az igazságszolgáltatásban.

– Folyik még két fontos kodifikációs munka, a polgári perrendtartás és a büntetőeljárás új kódexének megalkotása. Ez a munka hol tart most?

– A 2015-ös esztendőt meghatározza ennek a két eljárási kódexnek az előkészítése. Szakmailag és jogpolitikailag is indokolt, hogy az új Ptk.-t és a Btk.-t kövesse az új eljárási szabályok megalkotása. A minisztérium komoly szakmai megerősítést kapott azzal, hogy miniszteri biztosok irányítják a munkát számos külső szakértő bevonásával. A koncepciókat 2015-ben hagyhatja jóvá a kormány, utána jöhet a normaszöveg előkészítése.
Ha a minisztérium elkészül az első változatokkal, akkor ezeket szakmai és társadalmi vitára bocsátjuk.
A cél az, hogy még ebben a ciklusban hatályba lépjenek az új törvények egy kilenc-tizenkét hónapos felkészülési időt követően. Az igazságügyi miniszternek az a törekvése, hogy párhuzamosan fusson a két munka. Van is számos közös pont a két eljárási kódexben, például az áldozatvédelem vagy a gyengébb fél védelmének szempontjai. Az eljárásoknak olyanoknak kell lenniük, hogy a vétlen tanú, sértett, áldozat érdekeit maximálisan figyelembe vegyék. A büntetőeljárás örök dilemmája, hogy a vád és a védelem szempontjai milyen súllyal szerepeljenek, itt a minisztériumnak és a törvényhozásnak meg kell találnia a két fél érdekei közötti egyensúlyt. Arra törekszünk, hogy az eljárásban a felesleges perelhúzásra lehetőséget adó látszólagos garanciális szabályokat kiiktassuk, viszont a tényleges garanciális szabályokat megerősítsük. Ez komoly szakmai feladat. A polgári és a büntetőeljárásnak is az a fő értelme, hogy az anyagi jog érvényre jusson.

– Az új büntetés-végrehajtási (bv) törvény január 1-jén életbe lép. Mennyire vannak felkészülve a bv-intézmények a változó szabályokra, így például arra, hogy lehetőség szerint minden elítélt dolgozzon?

– A törvényben szereplő új jogintézmények bevezetésre készen állnak. A munkáltatással kapcsolatban a jogszabály egy törekvést fogalmaz meg, a lehetőség szerinti teljes körű foglalkoztatottságot. Eddig a börtönbeli munka jutalom volt, most – egy új szemléletet tükrözve – kötelezettség lesz. A büntetés-végrehajtási szakemberek azt mondják, hogy ma a fogvatartottak hetven százalékának tudnak értelmes munkát adni, ami nagyon jó arány. A raboknak a saját fenntartásuk költségeihez is hozzá kell járulniuk. Új intézmény a reintegrációs őrizet is, amely egy nagyon szűk körben, az öt évnél rövidebb időre fogházban és börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítéltek esetében alkalmazható, de feltétel az is, hogy úgynevezett „első bűntényesek” legyenek. Az elítéltek a feltételes szabadlábra bocsátás előtti fél évben házi őrizetbe kerülhetnek. Néhány száz ilyen elítélt van. Ez a lehetőség is azt jelzi, hogy a magyar büntetőjog nem kegyetlen, hanem segíti a társadalomba visszailleszkedésben azokat, akik ezt valóban akarják.

– Korábban említette, hogy a minisztérium nem zárkózna el a vagyonnyilatkozatok kiterjesztéséről szóló módosítás elől. Ez most hol tart?

– Két folyamatról beszélhetünk. Az egyik a jelenlegi vagyonnyilatkozat-tételi szabályok kormánytisztviselők esetében való szigorítása. A vagyonnyilatkozat-tétel és a megbízhatósági vizsgálat – együtt – megbízható képet ad majd a tisztviselő vagyoni helyzetéről.
De ez csak a fontos, bizalmas munkakörökre vonatkozik. A másik szándék a politikusokról szólna, mégpedig, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozatok kiegészüljenek-e a hozzátartozók vagyonnyilatkozatával. Nem ismerek jelenleg ilyen előterjesztést, a képviselőkre vonatkozó szabályokat a képviselők alkotják, ebbe a kormány nem szokott beleszólni. Nincs akadálya annak, hogy a hozzátartozók vagyoni helyzete is nyilvános legyen, de az a helyes, hogy a közszereplőt kötelezik nyilatkozatra a hozzátartozó helyzetéről, hiszen csak a közszereplőt lehet például szankcionálni. Valószínűleg a tavaszi ülésszakon találkozhatunk majd ezzel a vitával, mert folyamatosan napirenden van.

– Trócsányi László miniszter úr nemrég egy írásbeli kérdése adott válaszában úgy fogalmazott, hogy a kormány tárgyalt olyan kormányzati előterjesztést, amely a hatályos jogszabályok módosításával korlátozná a külföldi állampolgárok Magyarországra történő beutazását. Akkor mégis lesz magyar kitiltási törvény?

– Az Országgyűlés már elfogadott egy módosítást a vámjogszabályokkal összefüggésben, de új idegenrendészeti vagy beutazási tilalmat nem vezetett be. Bármely politikai szándék csak a jelenlegi jogszabályi keretek között képzelhető el. Emlékeztetnék a hazánkban tervezett fajvédő konferencia amerikai előadójára, akinek esetében beutazási tilalmat rendelt el a belügyminiszter. Most is létezik tehát beutazási tilalom, ahogy van Amerikában is, csak az amerikaiak ezt máshogy csinálják. Az EU-tagországoknak a vonatkozó uniós jogszabályt kell figyelembe venniük, de ezen belül minden ország maga dönti el, így mi is, hogy kit enged be a területére. Egyebekben az igazságügyi miniszter idézte a miniszterelnököt: Magyarország kormánya úgy fog eljárni, ahogy egy nemzeti függetlenségére büszke országnak el kell járnia.

(Igazságügyi Minisztérium)