Répássy Róbert államtitkár a TV2 Tények Este című műsorának volt a vendége 2015. augusztus 12-én. Leirat.
Mv: Öt év alatt 473 bűnözővel jártak el a három csapásnak nevezett, az erőszakos, többszörös visszaesőkre vonatkozó törvény szerint. Közülük több mint 250-en jelenleg is börtönben vannak, 6-an tényleges életfogytiglant kaptak. A 2010 nyarán bevezetett büntető törvénykönyvi szigorítás lényege, hogy akit erőszakos bűncselekmény miatt harmadszor is jogerősen elítélnek, kétszer akkora büntetést kap, és hogyha a büntetési tétel felső határa meghaladná a húsz évet, akkor tényleges életfogytiglant kell kiszabni. A témával kapcsolatban itt van a stúdióban Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó estét kívánok! Köszönöm szépen, hogy itt van.
Répássy Róbert: Jó estét kívánok!
Mv: Akivel egyébként nem először, hanem, ha jól számolom, harmadszor beszélgetek e témát illetően. És hát mindig megkérdezem, most is, merthogy nagyon érdekel, hogy ugye öt év telt el most már, amióta ez elindult, hogy kimutatható-e összefüggés a jogintézmény és a bűnügyi statisztikák között, vagy ez még mindig olyan pici idő, hogy még nem, mert eddig még mindig azt válaszolta, hogy nem nagyon.
Répássy Róbert: Ez viszonylag rövid időnek számít, tehát öt év egy olyan intézkedés hatásának a lemérésére, amiből azt a következtetést várjuk, vagy azt az eredményt várjuk tőle, hogy jelentősen csökkennek az erőszakos bűncselekmények. Azt azonban el lehet mondani, hogy a rövid távú cél, tehát az, hogy az ilyen típusú bűncselekményeket elkövető, kifejezetten visszaeső bűnözők, akik erőszakos bűncselekményeket követnek el, ezek minél tovább maradjanak a börtönben. Ezt a célt elérte ez az intézkedés. Hiszen mint egy mágnes, vonzotta, a bíróságok vonzották ezek, bevonzották ezeket a személyeket, akik harmadszorra sem tanulnak a bírói szigorból, a bírói ítéletekből, és ők viszonylag hosszú börtönbüntetéseket kapnak. Hiszen ahogy ön is említette, dupla olyan büntetést, dupla olyan nagyságú büntetést kapnak, mint hogyha csak első alkalommal követték volna el a bűncselekményeket. Tehát azt lehet mondani, hogy az egyéni megelőzés az rövidtávon is megoldott lett ezzel az intézkedéssel. Az a kérdés, hogy ebből tanulnak-e az újabb bűncselekményeket elkövetni akaró emberek, azok a személyek, akik azt látják, hogy nem fognak az ő ügyükben kesztyűs kézzel bánni az ítélettel, hanem akár egy közepesen súlyos bűncselekmény miatt is akár életfogytiglant is kaphatnak. Hiszen ez az intézkedés lényege.
Mv: Igen, ez teljesen jó megközelítés. Bocsánat, hogy ezt mondom, nem tisztem, hogy vajon tanulnak-e ebből az emberek, merthogy én megnéztem, a minisztérium, az ön minisztériumának honlapján is fönt van, hogy a '90-es évek elején háromszáz emberölést követtek el az országban, és most ez az adat a felénél sem jár. Illetve hogyha nagyon szigorúak akarunk lenni, felkerekítünk 150-re, akkor is csak a felénél tartunk. Nem tudom, hogy ez abból van-e, hogy tanultak belőle.
Répássy Róbert: Ezt inkább két intézkedés okozza, más hatásokkal együtt, a három csapás és a 15 éve bevezetett tényleges életfogytiglan. Mert a tényleges életfogytiglan már 1999 óta létezik. Tehát így lehet a két intézkedésnek a hatásával azt mondani, hogy a legsúlyosabb, élet elleni erőszakos bűncselekmények elkövetői, finoman szólva, hogy is mondjam csak, kicsit nem jogászi nyelven, ki lettek vonva a forgalomból, hiszen ők azok, akik életfogytig tartó börtönbüntetést töltenek. Tényleges életfogytiglant Magyarországon már több mint negyven elítélt tölt, ebből hatot a három csapás következtében, a 15 évvel ezelőtt bevezetett tényleges életfogytiglan miatt a többi elítélt. Ez azt jelenti, hogy ők soha nem fognak tudni újabb bűncselekményt elkövetni, mert akármikor is szabadulnak, olyan állapotban fognak már szabadulni, amikor már nem veszélyesek a társadalomra.
Mv: Arra egyébként miért volt szükség, hogy a három csapás szabálya, itt az idő múlásával, ahogy a felvezetőben is mondtam, hogy valamelyest azért módosítsa az új Btk.-t, tehát hogy nagyon leegyszerűsítve csak a befejezett bűncselekményeknél lehet alkalmazni? Tehát kísérleti vagy mondjuk úgy, hogy előkészületi szakaszban történt bűncselekménynél, mert ugye az is az, ott még nem.
Répássy Róbert: A bírói jogalkalmazás során nehezen értelmezhető volt az, hogy például egy kísérletnél is kell-e alkalmazni a három csapás szabályát. Tehát három kísérlet vagy akár csak az egy is bűncselekmény-kísérlet-e, vagy előkészülete is megvalósítja-e a három csapást, és úgy döntöttünk 2012-ben, amikor az új Btk.-t előkészítettük, hogy csak a befejezett és egymástól időben elkülönülő bűncselekményeknek van ilyen súlyos következménye. Azért, mert ennek a három csapás intézkedésnek nyilván az az értelme, hogy az első elítélés után nem tanul az elkövető. Tehát nem tanult abból, hogy a bíróság elítélte, nem volt visszatartó hatása, elköveti a második bűncselekményt is, világosan újból elítéli a bíróság, és amikor a harmadikat követi el, akkor sújt le ez a három csapás szabály, azért, hogy világos legyen az a pedagógiai szándék, hogy a harmadik alkalommal már mivel kell számolnia. Ez, hogy ezt az üzenetet megértik a potenciális bűnelkövetők, hogy harmadszor már nincsen kegyelem, hogy így mondjam, nincsen méltányosság, mert ez egy olyan büntetés, a három csapás következtében kiszabott büntetés, amiből semmilyen kedvezménnyel nem lehet szabadulni. Tehát akár határozott ideig tart, akár életfogytig tart, mindenképpen feltételes szabadságra bocsátás kizárt az ilyen ügyekben.
Mv: Nem arról van szó egyébként, de nem akarom elviccelni a dolgot, hogy túl szigorúak voltak a Fidesz törvényalkotói 2010-től '12-ig terjedő ciklusban, és ezt egy picit próbálta aztán később puhítani az új Btk.-ban a rendszer?
Répássy Róbert: Ennek, még egyszer mondom, a gyakorlati jogalkalmazása során a bírói gyakorlatban voltak olyan tapasztalatok, ami miatt meg kellett változtatni. Illetve még volt egy alkotmánybírósági ítélet, ami...
Mv: A halmazati három csapás?
Répássy Róbert: ...a halmazatban... Ugye megkülönböztetjük azt az esetet, amikor három egymást követő elítélés után szabják ki a három csapás alapján a büntetést, és volt egy olyan eset, amikor akár egy eljárásban, tehát egy bírói tárgyalás, egy tárgyalással is ki lehetett szabni a három csapást, hogyha egyébként három bűncselekményt bírált el a bíróság. De azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy itt nem, az elkövető nem dönthet, hogy őneki külön-külön bírálják el az ügyét vagy egyben bírálják el, tehát egy alkalommal bírálják el, ezért az alkotmányellenes. Megjegyzem ebből az esetből nagyon ritka volt, hogy három cselekményt, egyben értékelt volna a bíróság, tehát halmazatban értékelte volna a három csapást.
Mv: De akkor ez nem azt jelenti, hogy egy időben, egy helyen mondjuk, csak hogy leegyszerűsítsük a dolgot, három embert öl meg valaki, és az háromszor számít emberölésnek?
Répássy Róbert: Ez megint egy másik eset, hiszen a több emberen elkövetett emberölés az egy minősített emberölés. Azért már önmagában is életfogytiglant lehet kapni, ha kettő vagy három embert ölnek meg. Itt nagyon fontos arra felhívni a figyelmet, hogy ezek, akik tényleges életfogytiglant kapnak, mindegyike minősített emberölés miatt kapja az életfogytiglant. Tehát rablógyilkosság miatt, vagy mondjuk a gyermek megölése miatt, vagy több ember megölése miatt, vagy előre kitervelt, tehát előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés miatt.
Mv: Most azt a részét hagyjuk, azt a hangzatos szlogent egyébként, hogy a magyar reformok a büntetőpolitikában is működnek. Inkább arra lennék kíváncsi, hogy ezekkel a változtatásokkal a Fidesz büntetőpolitikájának, úgy látja ön is államtitkárként, hogy megvan a szilárd alapja most már?
Répássy Róbert: A legfontosabb a büntetőpolitikában az, hogy következetesnek kell lenni. Tehát az nem helyes, hogy egyszer enyhítünk, egyszer szigorítunk, és nincsen mérce, hogy mihez tartsák magukat a potenciális elkövetők, a bűnözők. Ezért a szigorú és következetes büntetőpolitikát együtt kel folytatni. A 2010-es kormányváltás után valóban jelentős szigorítás történt, nemcsak ezek a tényleges életfogytiglan és a három csapás, hanem az úgynevezett középmértékes büntetés is bevezetésre került. Tehát, hogy amikor egy minimum és egy maximum között szabhatja ki a bíró a büntetést, akkor nem a minimumból kell kiindulni, hanem a középső értékből kell kiindulni, és ahhoz képest lehet csak enyhíteni vagy súlyosítani. Tehát mindenképpen egy jelentős szigorítás volt. Idézőjelbe az eredménye ennek a szigorításnak az, hogy 13 ezer elítéltből ma már 18 ezer lett a börtönökben lévő elítélteknek a száma. Nem véletlenül kerültek oda, tehát nem kell azt különösebben sajnálni, hogy ötezerrel több elítélt van Magyarországon. Ezek mindegyike súlyos bűncselekményt követett el, aki szabadságvesztéssel büntethető, hiszen a bírónak még számtalan lehetősége van próbára bocsátás, feltételes szabadságvesztés kiszabás. Ezek azok az elkövetők, akiknek tényleg börtönben van a helyük és a bírók is így ítélték meg.
Mv: Tehát akkor a büntető igazságszolgáltatás működésének ez lehet a szilárd alapja, amit ön is mond, hogy következetesen dolgozzon a kormány, és következetes törvényeket hozzon ilyen tekintetben?
Répássy Róbert: Van még egy szempont. A 2010 előtti kormányokra az volt a jellemző, hogy amikor túlzsúfoltak voltak a börtönök, tehát a börtönviszonyok olyanok voltak, hogy 130-140%-os telítettség volt, akkor el kezdték enyhíteni a büntetőpolitikát. Azt mondták, hogy kevesebb, kisebb büntetéseket lehet kiszabni, és rövidebb ideig vannak a börtönökben. Most el lehet dönteni, hogy jó megoldás vagy sem. A mi kormányunk azt választotta, hogy szigorú büntetőpolitika és inkább több börtönt kell építeni, van is egyébként egy ilyen börtönépítési program, a Belügyminisztérium nyolc ötszáz férőhely körüli börtönt fog építeni. Van, ahol csak felújítással vagy kibővítéssel, van pedig, ahol vadonatúj börtönöket építenek. Ezt egyébként az emberi jogi egyezmények is előírják, hogy hát megfelelő négyzetméteren lehet csak egy elítélt. Tehát ezért már korábban is kellett volna bővíteni a börtönöket. Tehát ez nem egy új keletű dolog, de nem ma büntetőpolitika enyhítése felé mentünk, hanem inkább a következetes büntetőpolitika felé.
Mv: Itt a minapi sajtótájékoztatón egyébként említett ön egy, visszatérve nem a börtönökre, hanem magára a büntetésre egy nagyon fontos és érdekes példát, Szita Bence esetét.
Répássy Róbert: Hát amennyire meg tudom ítélni az ügyet, nyilván én is csak újságokból és a sajtó leírásából ismerem az ügyet, de az kiderült, hogyha ez a három csapás büntetés már korábban is létezett volna, akkor olyan visszaeső követte el, vagy olyan visszaeső is belekerült ebbe a Szita Bence gyilkosságba, akinek börtönben lett volna a helye a háromcsapás alapján. Tehát ebből az következik, hogy konkrét esetekben ki lehet mutatni, hogy a háromcsapás szabálynak egyéni visszatartó ereje van. Tehát megakadályozza azt, hogy azok, akik egyébként is hajlamosak erőszakos bűncselekmények elkövetésére és ezt visszaesőként elkövetik, azok megakadályozza, hogy őket újabb bűncselekménnyel lehessen utána megvádolni, újabb bűncselekményeket kövessenek el.
Mv: Itt az imént már említette az üzenetet, vagy az üzenet fontosságát e tekintetben. Újra a minisztérium honlapjáról idéznék, hogy a szigorú szabályok nemcsak a polgárok védelmét szolgálják, hanem egyértelmű üzenetet is jelenthetnek mindenki számára. És banálisnak tűnhet a kérdés, de úgy látja, vagy akkor azt gondolják önök, vagy azt gondolhatjuk, hogy az emberek nyugodtabbak, hogy azért jobban meg vannak védve ilyen tekintetben, vagy jobban el vannak rettentve ezek a többszörösen visszaeső bűnözők?
Répássy Róbert: Az új büntető törvénykönyv elsődleges célja az volt, hogy visszaszorítsa a személy elleni erőszakos bűncselekményeket, és a visszaesőket büntesse jobban. Tehát a célkeresztben ezek az erőszakos bűnelkövetők voltak. Ebből a szempontból eredményes az új büntető törvénykönyv és a büntetőpolitika, mert ahogyan az előbb beszéltünk róla, mind az emberölések tekintetében, mind a rablások tekintetében kimutatható csökkenés. Az kétségtelen igaz, hogy a vagyon elleni bűncselekmények területén már nem ennyire látványos az eredmény, de ahogy mondtam, az erőszakos bűncselekmények voltak a legkirívóbbak és a legsúlyosabbak. Mai napig is követnek el természetesen emberöléseket és egy emberölés is borzalmas, tehát nem arról van szó, hogy ne látnánk azt, hogy még továbbra is követnek el emberölést, de nem mindegy, hogy éves szinten mondjuk 130-140 bűncselekményt, vagy mondjuk 300 emberölést követnek el.
Mv: Államtitkár úr, nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt.
Répássy Róbert: Én is köszönöm a lehetőséget.
(Igazságügyi Minisztérium)