Dr. Répássy Róbert parlamenti államtitkár a Kúrián a perelhúzódásról rendezett nemzetközi konferencián az alábbi beszédet mondta 2014. június 26-án. Leirat.
A téma, a polgári peres eljárások elhúzódása nem új. Jogtudósok és gyakorló jogászok régóta vitatják. A perelhúzódás jelensége az igazságszolgáltatás, az igazság és az igazságosság lényegét érintő kérdéseket is felvet. A késedelmesen szolgáltatott igazság igazság-e egyáltalán, ha az idő múlása miatt a sérelem időközben esetleg orvosolhatatlanná vált? Az elhúzódó igazságszolgáltatás olyan erkölcsi és szellemi kihívást jelent, amely a szakértők szűk körén túl még a szépirodalomnak is témát ad. Az egyik példa Kafka híres, A törvény kapujában című példázata. A törvény kapujában őr áll. Jön egy vidékről jött ember és bebocsátást kér. Az őr azt mondja, most nem engedélyezheti a belépést – várnia kell. Az ember mindent megpróbál: meggyőzést, trükköket, megvesztegetést - hiába, a válasz mindig ugyanaz: egyelőre nem mehet be. Az ember ott ül egy zsámolyon a törvény kapujában hosszú éveken át. Lassan megöregszik. Amikor már halálán van, felteszi az őrnek azt az egyetlen kérdést, amely az évek során összesűrűsödött benne: „Mindenki a törvény felé igyekszik … hogyan lehetséges, hogy ennyi év alatt rajtam kívül senki sem kért bebocsáttatást?” Az őr válasza: „Ezt a bejáratot csak a te számodra jelölték ki. Most megyek és bezárom.” Kafka talán mindenki másnál jobban képes volt megragadni a modern ember nagy és bonyolult rendszerekkel szemben érzett kételyeit és szorongását. Tudunk-e segíteni rajta? Ez a tanácskozás azt üzeni, hogy tudunk.
Azt mondhatjuk, hogy a magyar polgári igazságszolgáltatás teljesítménye témánk tekintetben kielégítő. Az Európa Tanács mellett működő Bizottság az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért 2012. évi jelentése szerint például a magyar bíróságoknak az első fokú ítélet meghozatalához átlagosan 160 napra volt szükségük. Összehasonlításul: a hatékonyságáról ismert Ausztriában a szükséges idő 129 nap. A Világbank kimutatása szerint sem rosszabb a magyar bíróságok hatékonysága, mint a többi uniós tagállam bíróságaié. A perelhúzódás problémája ezzel együtt fönnáll, különösen a nagyobb városok, főként Budapest bíróságai előtt folyó bonyolult ügyekben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bíróságok előtt folyó ügyekben keletkezett, indokolatlannak talált késedelmeket több ízben az eljárások ésszerű időtartamára vonatkozó követelmény, végső soron az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke megsértéseként értékelte.
Tudjuk, hogy minden statisztika értéke viszonylagos. Ugyanazon adatok mögött országról országra eltérő társadalmi megelégedettség vagy elégedetlenség rejlik. Így azután az indokolatlan perelhúzódások ideális száma nulla. Egy ilyen eset is eggyel több a kelleténél. A késedelmes igazságszolgáltatás nagy károkat képes okozni a rendszerbe vetett bizalomnak.
Trócsányi László miniszter úr a miniszterelnök úrtól arra kapott mandátumot, hogy megerősítse az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Hogyan lehet ezt elérni? A hatalmi ágak szétválasztása és a bírói függetlenség szent és sérthetetlen. Ezek sarokkövét képezik nem csak az Alaptörvénynek, azaz Magyarország írott alkotmányának, hanem azt megelőzően történeti alkotmányunknak, alkotmányos identitásunknak is. A kormány nem avatkozhat be, és nem is képes beavatkozni folyamatban lévő bírósági eljárásba. Ellenkezőleg, a végrehajtó hatalmi ágnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy óvja, sőt, előmozdítsa a bírói ág függetlenségét. Ám az is igaz, hogy e kettő, a maga eltérő legitimációjával, osztozik az állam hatékony működéséért való felelősségben. Figyelem: Strasbourg soha sem a bíróságokat, hanem Magyarországot, az állam egészét marasztalja el – amelyet mellesleg ilyen ügyekben épp az igazságügyi miniszter képvisel.
A kormány nem avatkozik be az igazságszolgáltatásba – de nyilván nem lehet közömbös iránta. Van jövőképe róla, amelyből konkrét igazságügyi politika és az igazságszolgáltatás szereplőihez való viszony következik. A miniszter úr küldetése az, hogy ezt a politikát és ezt a viszonyt megfogalmazza és végrehajtsa.
De milyen is legyen ez a viszony? A bírói függetlenség nem jelenti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az utóbbi függetlensége – nézeteink szerint - viszonylagos. Azzá teszik bizonyos kapcsolódási pontok, egyebek között az állami költségvetés. Az igazságszolgáltatás része a társadalomnak. Tükrözi és alakítja annak állapotát. Van, amikor éppenséggel annak fellendülésében osztozik: gondoljunk az előző századfordulón közpénzekből emelt fenséges bírósági épületekre az ország nagyobb városaiban.
A cél, hogy az igazságszolgáltatás a lehető legpontosabb, legméltányosabb és leggyorsabb legyen. Mit tehet ennek érdekében a kormány? (Az elég világos, hogy mit nem tehet.) Először is figyelnie, őrködnie kell. A mindenkori kormány, a végrehajtó hatalom elemzi az ítélkezési gyakorlatot, reflektál és szükség esetén reagál rá: jogot alkot, vagy inkább jogalkotást kezdeményez. Különösen igaz ez a Kúria ítéleteire, amelyet a végrehajtó hatalom mindig is kiemelt figyelemmel kísért. A miniszter úr megbízatása idején kezdjük el és talán be is fejezzük a két nagy eljárási kódex, a polgári és a büntető perrendtartás reformját, XXI. századi körülményekhez igazítását. Ez jó alkalom lesz arra, hogy javítsunk a rendszeren és kiküszöböljük a perelhúzódásokat, de legalább csökkentsük előfordulásukat és időtartamukat. Egyebek között újragondolhatjuk a perelőkészítésre és pervezetésre vonatkozó szabályokat. Készen állunk arra is, hogy felülvizsgáljuk a jogi szakértők eljárásbeli jogállását és szerepét, hisz teljesítményük lényeges hatással van az eljárás kimenetelére és sebességére egyaránt. A jogalkotás mellett vannak – bár korlátozott - felügyeleti jogköreink is.
Tudjuk azonban, hogy nem lehet mindent jogalkotói vagy adminisztratív intézkedésekkel megoldani. A kultúra és az erkölcs szerepe döntő: az eljárás valamennyi szereplője többé-kevésbé ugyanannak a társadalomnak a gyermeke. Ezért a nevelés és képzés továbbra is a miniszter úr szívügye. Munkaprogramjában kiemelt helyen szerepel, hogy feltárja a jogászképzés minősége javításának lehetőségeit.
Eljárásjogunk, jogi kultúránkkal együtt a huszadik században vagy az ennél is távolibb múltban, olyan jogi hagyományokban gyökerezik, amelyekre joggal vagyunk büszkék. Nem azt javasoljuk, hogy szakítsunk kipróbált elveinkkel és eszményeinkkel. A nyerő formula nézeteink szerint így szól: légy hű értékeidhez és innovatív az alkalmazott megoldások terén. Annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni az elektronikus forradalom, az egyre inkább integrálódó és globalizálódó gazdasági és jogi környezet jelentette kihívásoknak, egyesítenünk kell erőforrásainkat és erőfeszítéseinket. A miniszter úr mandátumát csak akkor teljesítheti eredményesen, ha számíthat az igazságügy valamennyi szereplőjének tanácsára és támogatására. Miniszteri attitűdjét ezért a párbeszédre való készség, a nyitott ajtók, fül és szív jellemzi majd. Ezt a mentalitást tükrözi reményei szerint a minisztérium új felépítése is, amelyben újonnan alakított államtitkárság felelős az igazságügyi kapcsolatokért.
(Igazságügyi Minisztérium)