Egyelőre az a célunk, hogy tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság határozatát, figyelemmel kísérjük a bírósági joggyakorlatot, a bírósági ítélkezési gyakorlatot, hogy vajon a kormány eredeti büntetőpolitikai szándéka, hogy az erőszakos bűncselekmények visszaszoruljanak, és az erőszakos bűncselekményeket elkövetők a társadalomra ne legyenek veszélyesek, ez mennyiben tud érvényesülni – mondta Répássy Róbert államtitkár 2014. július 9-én az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Mv: Háromnegyed nyolc múlt egy perccel.  Alkotmányellenesek a büntető törvénykönyv büntetéskiszabással kapcsolatos szigorúbb halmazati szabályai, amelyek szerint a legalább három, ember elleni erőszakos bűncselekményt elkövetőkre esetenként kötelezően életfogytiglant kell kiszabnia a bírónak – mondta ki tegnap az Alkotmánybíróság. Legalábbis a határozatuk tegnap került nyilvánosságra.  Megpróbáljuk ezt értelmezni Répássy Róberttel, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával. Jó reggelt kívánok, államtitkár úr.

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok.

Mv: Magát a három csapás törvényt érinti ez a mostani határozat, vagy csak itt eljárásjogi kifogások merültek föl az Alkotmánybíróság részéről?

Répássy Róbert: Az úgynevezett három csapás szabály, tehát azt, ami előírja, hogy a harmadik bűncselekményre a legsúlyosabb büntetés is kiszabható, ezt kétféleképpen alkalmazta eddig a büntető törvénykönyv. Az egyik eset, amikor visszaeső bűnözőről van szó, tehát először elítéli a bíróság, nem tanul ebből, másodszor is elítéli, és nem fejezi be a bűnözést, és utána harmadik alkalommal kerül a bíróság elé, ezt hívják erőszakos többszörös visszaesőnek, hogyha erőszakos bűncselekményeket követ el. Ezt a szabályt nem érintette az Alkotmánybíróság határozata. A másik szabályt, amit valóban a harmadik bűncselekménynek a súlyosabb megítélését írta elő, amikor egy eljárásban bírálják el három vagy annál több bűncselekményét egy elkövetőnek. Tehát először kerül valójában a bíróság elé, de több erőszakos bűncselekményt követett el.  Ezt valóban megsemmisítette az Alkotmánybíróság a tegnapi döntésével.

Mv: Igen, és azt mondja az Alkotmánybíróság, hogy ez önkényes ítélkezéshez is vezethet. Ebből az következik, hogy most törvényt kell módosítani?

Répássy Róbert: Hát hogyha jól értelmezzük az Alkotmánybíróság határozatát, amelyet természetesen tiszteletben tart az Igazságügyi Minisztérium, ha jól értelmezzük, elsősorban a halmazati szabályként, halmazati büntetésként alkalmazott harmadik legsúlyosabb büntetéssel az volt a gond, hogy nem tudhatja előre az elkövető azt, hogy milyen eljárásban fogják elbírálni az ő bűncselekményeit. Tehát tényleg a bíróságon és a büntetőhatóságokon múlik az, hogy külön eljárásokban fogják esetleg értékelni a bűncselekményt, vagy pedig egy eljárásban. Ez előre nem számítható ki. És mivel nem kiszámítható, ezért tartja az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek. Ezen lehet változtatni, ez a szabályon.  De egyelőre az a célunk, hogy tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság határozatát, figyelemmel kísérjük a bírósági joggyakorlatot, a bírósági ítélkezési gyakorlatot, hogy vajon a kormány eredeti büntetőpolitikai szándéka, hogy az erőszakos bűncselekmények visszaszoruljanak, és az erőszakos bűncselekményeket elkövetők a társadalomra ne legyenek veszélyesek, ez mennyiben tud érvényesülni, ha csak a visszaeső szabályok maradtak meg.

Mv: Mi az eddigi tapasztalat? Említette államtitkár úr, hogy figyelemmel kísérik a bírói gyakorlatot. Arról lehetett korábban olvasni a Magyar Nemzetben, hogy az elmúlt másfél évben illetve 2012 januárja és 2013 nyara között több mint 150 olyan ítéletet hoztak a bíróságok, amelyekben használták a három csapás szabályát.

Répássy Róbert: Elsősorban azokat az ítéleteket tudjuk figyelemmel kísérni, ahol úgynevezett többszörös visszaesőként, erőszakos többszörös visszaesőként ítéltek el valakit. Hiszen nyilván számon tartják, hogy kiolvasható az ítéletekből, hogy ilyen minőségben ítéltek el valakit. Tehát a halmazati büntetéseket nehezebb figyelemmel kísérni. Arra külön adatokat szeretnénk majd a bíróságtól kérni. És hogyha ezek az adatok – ahogy mondtam – azt mutatják, hogy itt veszélyben forog ez a büntetőpolitikai cél, akkor azt gondolom, hogy van lehetőségünk és el kell gondolkodnunk azon, hogy egy alkotmányos megoldást találjunk erre a helyzetre.

Mv: Visszamenőleges hatályú az Alkotmánybíróság mostani határozata, akkor itt az erőszak bűnelkövetők most ki fognak jönni a börtönből? Vagy kevesebb évet kell majd a börtönben tölteniük, hiszen újratárgyalják az ügyüket? Vagy mi következik most az Alkotmánybíróság döntéséből?

Répássy Róbert: Ahogyan Ön is mondta, valószínű, hogy új ítéleteket hoznak az ügyükben. Nem jelenti azt egyébként, hogy szabadlábra helyeznék őket, és az sem biztos, hogy lényegesen kisebb büntetést kapnak. Itt főleg azt kifogásolták az Alkotmánybírósághoz forduló bírák, mert bírák indították ezt az eljárást, hogy a törvény azt írta elő, hogy a harmadik erőszakos bűncselekményre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Elképzelhető, hogy ennél rövidebb, de határozott tartamú büntetést fognak kiszabni. Tehát súlyos büntetéseket fognak kapni ezek az elkövetők. Lehet, hogy az életfogytiglant elkerülik ebben az esetben, hogyha az életfogytiglan nem szabható ki.

Mv: Répássy Róbertet, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát hallhatták az elmúlt percekben itt a műsorban.

(Igazságügyi Minisztérium)