A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában felszólalt Répássy Róbert államtitkár 2015. március 31-én az Országgyűlésben. A beszéd leirata.

Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt bizottsági Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Hatályos jogrendszerünkben a végrehajtási szervezetrendszer működtetésében meghatározó szerepe van az önálló bírósági végrehajtók önkormányzati szervének, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának. E köztestület a végrehajtási szervezettel kapcsolatos jogszabályban meghatározott közfeladatokat látja el. Az utóbbi években felerősödtek a végrehajtók és a kamara működését érő kritikák mind a végrehajtást kérők, mind az adósok részéről.

Ez vezette a kormányt arra, hogy megvizsgálja a kamara működését, és felülvizsgálja a végrehajtási szervezetrendszer működésének alapját képező joganyagot. Ezt követően lehet elvégezni azokat a reformokat, amelyek a hatékonyabb, az állampolgárok nagyobb megelégedésére szolgáló végrehajtási szervezet kialakításának irányába hatnak. E folyamat első lépcsőjeként az Országgyűlés tavaly novemberben elfogadta az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvényt, amely többek között a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a végrehajtási szervezetet érintő egyes rendelkezéseit is módosította, és megteremtette a miniszteri biztos kinevezésének lehetőségét annak érdekében, hogy az igazságügyi kormányzat és a kamara közötti együttműködés hatékonyabbá válhasson.

A törvény elfogadását követően az igazságügyi miniszter 2014 novemberében miniszteri biztost nevezett ki a végrehajtói kamara felügyeletére. A törvény biztosítja azokat az eszközöket, amelyek felhasználásával a miniszteri biztos reális képet kaphat a végrehajtási szervezetrendszer működéséről. A miniszteri biztos tevékenységéhez kapcsolódóan az Igazságügyi Minisztériumban megkezdődött a végrehajtási szervezetrendszert érintő jogszabályok felülvizsgálata, valamint a végrehajtási szervezetrendszer átalakításáról szóló koncepció előkészítése.

Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága által benyújtott T/3879. számú törvényjavaslat egyrészt kibővíti a miniszteri biztos kamarával kapcsolatos jogosítványainak körét és lehetővé teszi számára, hogy rendkívüli kamarai közgyűlést hívjon össze, másrészt módosítja a kamara legfőbb szerve, a közgyűlés működésére és a tisztségviselők megválasztására vonatkozó szabályokat.

A miniszteri biztos jogkörét érintő ezen módosítást a kormány megtárgyalta és támogatja, mivel a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó jog eszközt biztosít a miniszteri biztosnak arra, hogy a kamara legfőbb szervénél kezdeményezze a működési problémák orvoslását, amivel a már megteremtett felügyeleti jogkörét hatékonyabban gyakorolhatja.

A hatályos szabályozás alapján a kamarai közgyűlés határozatképességének feltétele, hogy azon az elnökség legalább négy tagja jelen legyen. Mivel e szabályozás magában hordozza a kamara működésképtelenségének kockázatát, a kormány támogatja azt a módosítást is, amely alapján a közgyűlés határozatképessége szempontjából a jövőben nem kell figyelembe venni a jelen lévő elnökségi tagok számát.

A törvényjavaslat szerinti új rendelkezések egyértelművé teszik azt, hogy a közgyűlésnek jogában áll a kamarai szervekbe megválasztott tisztségviselőket akár egyenként, akár kollektíven visszahívni, amely jog a szervezeti és működési szabályzatban sem korlátozható. E módosítás szintén támogatható, mivel egyértelműen kifejezésre juttatja az eredeti jogalkotói szándékot, és nem enged teret jogértelmezési vitáknak.

A törvényjavaslat lényeges eleme továbbá, hogy a kamarai tisztségviselők újraválaszthatósága tekintetében korlátot állít fel, és kimondja, hogy a tisztségviselők csak egyszer választhatók újra. A kormány egyetért azzal, hogy az újraválaszthatóságot korlátozó szabály alkalmas eszköz arra, hogy a kamara tagságának a vezető testületekben való részvételét hatékonyabban biztosítsa.

Összefoglalóan, a törvényjavaslat a bírósági végrehajtást érintő kormányzati célok és álláspontunk szerint az ellenzék által sem vitatott célok megvalósítását segíti elő azáltal, hogy a kamara működésének felügyeletére kinevezett miniszteri biztos számára biztosítja a kamara közgyűlésének összehívási jogát, és a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a kamara működésére, elsősorban annak határozatképességére vonatkozó, értelmezési vitára okot adó rendelkezésének módosításával egyértelműsíti a szabályozást.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr!

A kormány nevében is javaslom és kérem a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a szót.

***

Köszönöm a szót, elnök úr.

Csak Bárándy képviselő úr felszólalása után éreztem úgy, hogy volna itt valami, amiről szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat.

Ez a valami nem más, mint a polgári törvénykönyv rendelkezései, hatályos szabályai, mégpedig a polgári törvénykönyv Harmadik könyvének 25. §-a, amely úgy szól… Bocsánat! Amely a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének eseteit tartalmazza, mégpedig a jogi személyeknél. A Harmadik könyv 25. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint: „Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás visszahívással.” És azt mondja a Harmadik könyv 25. § (2) bekezdése, hogy: „A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indoklás nélkül visszahívhatják.”, akár a Magyar Szocialista Pártnál is például, amennyiben a polgári törvénykönyv szabályaitól nem tértek el; egyébként ez lehetséges, de itt a köztestület esetén minimum az analógia fennáll.

Bárándy képviselő úr azt mondta, hogy micsoda dolog, hogy indoklás nélkül visszahívják a tisztségviselőket. A polgári törvénykönyv ezt lehetővé teszi, tehát szerintem semmiféle antidemokratikus meg jogellenes vonatkozás nincs abban, hogy azok, akik megválasztották a tisztségviselőt, hasonló többséggel, hasonló szabályok mellett, hasonló eljárásban visszahívják a vezető tisztségviselőt. Mondom, ettől a szabálytól el lehet térni, ez valószínűleg így van, de ettől ez még nem válik – hogy mondjam – antidemokratikussá, hogy indoklás nélkül vonják meg a bizalmat egy vezető tisztségviselőtől.

Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a köztisztviselői jogviszonynál meg már régóta ismert az a szabály, hogy a vezetői megbízást bármikor indoklás nélkül vissza lehet vonni, tehát vannak rá példák a jogban, hogy mikor lehet a vezetői megbízatást visszavonni, tehát szerintem ebbe nem érdemes belekötni. Lehet, hogy más kritikája megáll a képviselő úrnak, de javaslom, hogy inkább revideálja az álláspontját a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan.

Köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)