A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosításának expozéját Répássy Róbert államtitkár mondta 2015. április 29-én az Országgyűlésben. A beszéd leirata.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!

Az Önök előtt fekvő törvényjavaslat célja a járásbíróságok illetékességi területének alapvetően a járás illetékességi területéhez történő igazítása, néhány kivétellel.

Engedjék meg, hogy bemutassam a szabályozás szükségességének okait. A járások kialakításáról szóló 1299/2011. számú kormányhatározat 4. pontja felhívta az érintett minisztereket, hogy az egységes államszervezési igények alapján vizsgálják meg, hogy az irányításuk alatt működő államigazgatási szervek illetékességi területe a járásokhoz igazítható-e, valamint a vizsgálat eredményéről, továbbá a végrehajtás feltételeiről és ütemezéséről tájékoztassák a közigazgatás szervezéséért felelős minisztert. A járások létrehozásával összefüggésben sor került a területi államigazgatási szervek járási illetékesség szerinti átalakítására.

Ugyanakkor, megnevezésük változatása ellenére, ez az átalakítás a járásbíróságok és a járási ügyészségek esetében nem történt meg. Mindenképpen indokolt, hogy a járásbíróságok ne csak nevükben, hanem tényleges illetékességük szerint is igazodjanak a járásokhoz. E cél megvalósítását szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A törvényjavaslat kapcsán engedjék meg, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmet. Országosan a módosítással érintett települések száma alacsony, nem sokkal haladja meg a százat. Az illetékességhez igazodás nem minden bíróság esetében jelenti azt, hogy egy bíróság illetékességi területe egy járás településeire terjed ki. Egyes bíróságok esetében ez azt jelenti, hogy a járásbíróság illetékessége több járás illetékességére kiterjed, és ezen járások határaihoz illeszkedik. Az illetékességi területek módosítására a törvényjavaslat szerint a vidéki járások tekintetében kerülhetne sor. A fővárosban ugyanis összesen hat járásbíróság működik, amelyek lefedik a főváros teljes területét, és a fővárosi kerületekhez illeszkedés összesen 17 új kerületi bíróság felállítását igényelné, ami szakmailag nem indokolt.

A törvényjavaslat előkészítése során az Országos Bírósági Hivatallal folytatott egyeztetések eredményeként ugyanakkor megállapításra került, hogy néhány járásbíróság esetében rövid távon nem valósítható meg a járási illetékességi területekhez való teljes igazodás, költségvetési kihatásokkal is járó okokra figyelemmel. Ezek a járásbíróságok: a Nagykátai Járásbíróság, a Buda Környéki Járásbíróság, a Karcagi Járásbíróság és a Berettyóújfalui Járásbíróság. Ezen járásbíróságok illetékességi területén újraszabályozására és a járások illetékességéhez történő igazítására a későbbiekben kerülhet majd sor, ezen átalakítások személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházási feltételeinek vizsgálatát követően.

Tekintettel arra, hogy a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességi területe fő szabály szerint igazodik a bíróságok illetékességi területéhez, a bírósági illetékességi terület módosításának megfelelően sor kerülne a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességének megváltoztatására is. Mivel az önálló bírósági végrehajtói és a közjegyzői illetékességi területek is alapvetően a járásbíróságok illetékességi területéhez igazodnak, természetesen e körben is megtörténik a változás, egyrészt automatikusan, másrészt, amely területen szükséges, ott sor fog kerülni a vonatkozó jogszabályok módosítására.

Tisztelt Ház!

Annak érdekében, hogy a járásbíróságok előtt folyamatban lévő ügyek még átmenetileg se akadjanak meg egy áthelyezéssel, és azok elbírálásában az illetékességi terület változása ne okozzon késedelmet, a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az új illetékességi szabályokat a törvényjavaslat szerinti módosítás hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Az előbbiekben ismertetett törvényjavaslat az állampolgárok érdekeit szolgálja azáltal, hogy az illetékességi területek összehangolásával egyértelműbbé, ügyfélbaráttá teszi számukra a bíróságok működésére vonatkozó szabályozást. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, kérve ehhez a támogatásukat.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

***

Köszönöm a szót, elnök úr.

Egyrészt természetesen köszönöm a képviselőcsoportoknak a törvényjavaslat támogatását, másrészt pedig, amennyire lehetséges volt, az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal lefolytatta azokat a szükséges egyeztetéseket, amelyek a törvényjavaslat benyújtásához kellettek, de valóban, itt a vitából is és még a vita előtt is másokkal is beszélgetve úgy tűnik, hogy vannak még tisztázatlan kérdések az illetékességi területet illetően.

Ezért én kérem Önöket – és ígérem, hogy minden felvetést alaposan megvizsgálunk –, hogy vagy módosító javaslat formájában, vagy egyszerűen csak egy írásbeli formában juttassák el hozzánk ezeket az észrevételeket, azért, hogy utána, amikor a parlamenti bizottságokban, elsősorban az Igazságügyi bizottságban és a Törvényalkotási bizottságban megtárgyaljuk a törvényjavaslatot, ha szükséges, módosító javaslatokat fogadjunk el.

Az természetes, hogy vannak olyan igények, jogos igények, amelyek egyelőre azért nem elégíthetők ki, mert nem állnak készen a feltételei egyes bíróságok létrehozásának. Hogy egy példát mondjak, ez nagyon közismert példa, Érd megyei jogú városnak nincs járásbírósága. Érd az egyetlen olyan megyei jogú város Magyarországon, amely nem rendelkezik önálló bírósággal. Nyilván meg kellene oldani ezt a kérdést, azonban Érden jelen pillanatban bírósági épület sincs, tehát fizikailag nem áll készen az érdi járásbíróság létrehozása. De ha van erre javaslat és van megoldása, amely a költségvetést is kellőképpen kíméli, akkor természetesen ezeken a járásbírósági illetékességi területeken lehet változtatni.

De szeretném hangsúlyozni, hogy ez a mostani javaslat, amelyet benyújtottunk, ez egy több körben, több fordulóban egyeztetett és az Országos Bírósági Hivatal saját költségvetését, bírósági épületek fejlesztését is figyelembe vett javaslata, ezért pillanatnyilag, azt gondoljuk, ez lenne a legcélszerűbb megoldás, amit a törvényjavaslat tartalmaz.

Elképzelhető természetesen, hogy a későbbiek során még lehet az illetékességi területeken módosítani. Emlékeznek rá, hogy a bíróságok székhelyét és illetékességét szabályozó törvényt leválasztottuk a bírósági szervezeti törvényről. Ez egy egyszerű többséget igénylő törvény, tehát viszonylag könnyen módosítható, nyilván figyelembe véve azt, hogy az ügyfeleknek a felkészülési időt biztosítani kell, illetve magának a bírósági szervezetnek is biztosítani kell a felkészülési időt, hogy tudjanak működni.

A törvény egyébként – nem mondtam a nyitóbeszédben – július 1-jével lépne hatályba, de ahogyan mondtam, ezek az újonnan induló, újonnan érkező ügyekre vonatkozó új illetékességi szabályok lennének.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr.

(Igazságügyi Minisztérium)