Répássy Róbert tartotta a bűnügyi nyilvántartási rendszerről az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló előterjesztés expozéját az Országgyűlés 2015. szeptember 22-i ülésnapján. Az expozé és a hozzászólásokra adott válasz leirata.
Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Ismét köszönöm a szót. Az Országgyűlés által most tárgyalandó T/6134. számú törvényjavaslat alapvetően két irányban kívánja megváltoztatni a biometrikus adatok levételének, nyilvántartásának, kezelésének, illetve a büntetés-végrehajtás során történő felhasználásának hatályos szabályait. Ezenkívül európai uniós jogharmonizációs célú, illetve a jogalkalmazói tapasztalatok miatt felmerült módosítási igények miatt is változtatna a törvényjavaslat a bűnügyi nyilvántartás hatályos szabályozásán.
A legfontosabbnak tekinthető célja a törvényjavaslatnak a bűnügyi nyilvántartási rendszer részét képező DNS-profil-nyilvántartás megújításával kapcsolatos módosítás, amelyhez járulékosan az ujjnyomatok nyilvántartására vonatkozó szabályok kisebb fokú kiigazítása is társul. Az új mintavételi rendben a minta, illetve az abból képzett biometrikus adat nyilvántartási szempontból a személyhez kötődne, és nem az adott büntetőeljáráshoz. Ez alapján olyan mintavételi protokoll kialakítását tartalmazza a törvényjavaslat, amely révén elérhető, hogy ha egy személlyel kapcsolatban a nyilvántartásban már szerepel az új szabályoknak megfelelő DNS-profil, akkor az esetlegesen lefolytatandó újabb büntetőeljárásban ne legyen szükség ismételt mintavételre.
A törvényjavaslat adatbiztonsági szempontok miatt, illetve a későbbi azonosítás megbízhatóságának biztosítása érdekében olyan esetekben teszi lehetővé a későbbi mintavétel mellőzését, ha a nyilvántartásban már legalább két DNS-profil szerepel az érintettől. Az ujj- és tenyérnyomatok esetében pedig az új eljárásrend azt biztosítaná, hogy egy személytől levett valamennyi ilyen biometrikus adat megőrizhető legyen a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, amíg egyébként az érintett személy bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek. Ez a lépés növelheti a daktiloszkópiai adatok alapján végzendő, később szükségessé váló személyazonosítás hatékonyságát.
A törvényjavaslat által végrehajtott módosítást követően a biometrikus adatokkal kapcsolatos azonosító kódok a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásának adattartalmává válnak, amely sokkal hatékonyabb és átláthatóbb adatkezelést eredményez. Ezen túlmenően az adatkezelés terén hatékonyabb, költségkímélőbb és alacsonyabb munkaterhet eredményező nyilvántartás kialakítása érhető el azzal, hogy a törvényjavaslat ésszerűsíti a mintavételi eljárást, a biometrikus adatokkal kapcsolatos adatkezelést és adatigénylést is.
A törvényjavaslat másik átfogó célja a büntetés-végrehajtás során az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogva tartottak befogadása során az érintettek személyi azonosításának a modernizálása. A büntetés-végrehajtási intézetbe kerülő személyek azonosítása terén a büntetés-végrehajtási szervezet nem kellően hatékony eszközökkel rendelkezik a személyazonosság megállapítása során. Az utóbbi évek jelentős informatikai fejlesztései és a teljesen megújult büntetés-végrehajtási joganyag ellenére sem zárható ki a bérrabság lehetősége, tehát az, hogy a ténylegesen elítélt vagy kényszerintézkedéssel sújtott személy helyett más töltse le a kiszabott büntetést, személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést. Ez a tény negatívan befolyásolhatja a hatékony büntetés-végrehajtást. Jelenleg a szükséges intézkedéseket a kétes személyazonosságú befogadottak esetén az illetékes rendőri szervtől kell kérni, amely jelentős többletmunka-ráfordítást jelent mind a büntetés-végrehajtási szervezetnél, mind pedig a rendőrségnél. Ez a többletmunka a törvényjavaslatban foglaltak megvalósulásával szinte teljesen kiküszöbölhető lenne.
A törvényjavaslat alapjaiban alakítaná át a büntetés-végrehajtási intézetekben a befogadás során az elítéltek személyazonosításával kapcsolatos eljárást. A módosítás egyik célja, hogy elkerülhetővé váljon a felesleges ujjnyomatvétel a személyazonosítás során.
A bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény rendelkezése alapján a büntetés-végrehajtási szervezetnek kizárólag hiánypótlásként kellene mintavételt végeznie, akkor tehát, ha a büntetőeljárás során nem kellett levenni az érintett mintáit. Ez alapján jelenleg 4 ezernél is több személy esetében nem lenne szükséges mintavétel. A felesleges mintavételek kizárásával mentesíteni lehet a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetet is a felesleges szakértői munka elvégzésétől.
Ennek megfelelően arról rendelkezik a törvényjavaslat, hogy minden befogadott elítélt esetén el kell végezni az ujjnyomat révén történő személyazonosítást egy egyszerű és gyors eljárást biztosító megoldással. Ennek érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekben olyan elektronikus berendezések, azaz ujjnyomat-leolvasó készülékek rendszerbe állítására van szükség, amelyek segítségével elektronikus úton csekély idő alatt lehetőség nyílik az érintett ujjnyomatának a szakértői intézet által vezetett bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt daktiloszkópiai adatokkal való összehasonlítására. Ha a szakértői intézet arról tájékoztatja a büntetés-végrehajtási intézetet, hogy nem volt eredményes az összehasonlítás, akkor a törvényjavaslat további lehetőséget biztosít a büntetés-végrehajtás részére annak érdekében, hogy a különböző, a személyazonosítást lehetővé tevő állami nyilvántartásokból történő adatlekérdezés révén az érintett kétséges személyazonosságát tisztázni tudja.
A javasolt módosítások elfogadása esetén továbbá ellenőrizhetővé válna a befogadandó által bemutatott okmány száma, érvényessége. Emellett lekérdezhetővé válna a befogadás alapjául szolgáló iratokban vagy a bemutatott okmányokban szereplő személy fényképe, amelyet össze lehet vetni a személyi nyilvántartásokban szereplő fényképekkel, ezzel szinte teljesen kizárva az úgynevezett bérrabságot. A két átfogó módosítási törekvés célja tehát a költségvetési források hatékony felhasználása és a nyomozó hatóság, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási szervezet, illetve a biometrikus adatokat elemző és nyilvántartó szerv munkaterhének a csökkentése.
A törvényjavaslat révén a jogalkalmazó szervek becslései szerint évente a bevezetést követő második évtől a jelenlegihez képest 20-30 millió forinttal kellene kevesebbet költeni a DNS-profil megállapításához kapcsolódó mintavételi folyamatokra. A becslések alapján hosszú távon akár évi 40-50 millió forintos költségcsökkentés is lehetővé válna.
A becsült számítások alapján a módosítások révén a nyilvántartási feladatokat ellátó szakértői intézet által évente elemzett és nyilvántartásba vett minták mennyisége 4-6 százalékkal, vagyis évente 4 ezer ujjnyomattal, illetve 2-3 ezer, később akár 4-5 ezer DNS-profillal lenne csökkenthető.
Figyelembe véve a szakértői intézetek leterheltségét és az ebből adódó ügytorlódásokat, ez jelentős mértékű ügytehercsökkenést eredményezne.
Jelentős, bár költségvetési szempontból kevéssé számszerűsíthető hatás mutatható ki az eljáró szervek adminisztratív terheinek csökkentése terén. Ez a hatás mind a mintákat levevő szervek, mind a biometrikus mintákat elemző, illetve nyilvántartó szervek esetében érvényesülne a törvényjavaslat elfogadása esetén. A fentebb jelzett, jelentős mennyiségű felesleges mintavétel szabályozási szinten történő kizárása nemcsak a mintavételek elvégzéséhez kapcsolódó munkavégzést csökkentené, hanem a mintavételekhez kapcsolódó belső munkafolyamatokkal járó adminisztratív terhek is mérsékelhetőek lennének.
Konkrét adatként említhető, hogy egy fogvatartott esetében a mintavételi eljárás teljes tartama 20-25 perc, a minták továbbítása további jelentős személyi és dologi ráfordítást jelent. A 2013-ban történt befogadások során az ujj- és tenyérnyomat levétele mintegy 1667 óra tényleges munkát igényelt, ami nem foglalja magában a kapcsolódó további feladatokkal töltött munkaidőt. Mivel a módosítások révén csökkenne a terhelti minták nyilvántartási célú feldolgozására fordítandó idő, a szakértőknek több idejük maradhatna a folyamatban lévő egyéb ügyek, így elsősorban a büntetőeljárások során a nyomozó hatóságok és az ügyészség szakértői támogatásának gyorsabb ellátására. Mindez a szakértői kapacitás jobb kihasználása révén jelentős mértékben járulna hozzá a bűnüldözés eredményességének növeléséhez. A jelenlegi eljárásrend ugyanis komoly munkaterhelést okoz, és az ebből adódó feldolgozatlan minták tömege a büntetőeljárások időszerűségét és eredményességét is sok esetben veszélyezteti.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának kezelésében lévő bűnügyi nyilvántartási rendszer adatainak új logika szerinti kezelése lehetővé tenné, hogy a nyilvántartási rendszer a közhitelesség, valamint az adattakarékosság elveinek is maximálisan eleget téve hatékonyabb, költségkímélőbb és munkateher-csökkentő módon működjön. A bűnügyi nyilvántartási rendszernek a törvényjavaslatban megjelenő módon történő felépítése jelentősen hatékonyabb és átláthatóbb adatkezelést eredményezne, és a szükséges mértékre csökkentené az egyes eljáró szerveknek a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokhoz való hozzáférését.
A jelenlegihez képest a bűnügyi nyilvántartó szerv és a szakértői intézet között egyszerűbb, rugalmasabb és megbízhatóbb kommunikáció lenne kialakítható. A bűnügyi nyilvántartási rendszer új logika alapján történő működésével a bűnügyi nyilvántartó szerv a mintavételi kötelezettségét is vizsgálni tudná, és egyértelmű, az adott személyre vonatkozó naprakész információval tudna szolgálni a szakértői intézet részére a nyilvántartási státus kapcsán.
A bűnügyi nyilvántartási rendszer adatkezelési logikája és bővített adattartalma egyben a szakértői intézet kezelésében lévő nyilvántartásokban tárolt adatok valóságát, naprakészségét erősítő változás is lenne, amelynek eredményeként a nemzetközi bűnügyi adatcsere terén is az elvárásoknak teljes mértékben megfelelő, magasabb színvonalú hazai feladatellátás is biztosítható lenne, javítva mindezzel a nemzetközi bűnügyi együttműködésben való hazai részvételt.
Mint a bevezetőmben említettem, a törvényjavaslat az előbbi átfogó célokon kívül jogharmonizációs célú módosításokat is tartalmaz. A bűnügyi nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos jogharmonizációs célú módosítások egyrészt biztosítják a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló tanácsi kerethatározatnak való jobb megfelelést.
A kerethatározat 6. cikkének (2) és (3) bekezdése, ezeknek a bekezdéseknek a teljes és hézagmentes átültetése nem teljesült, a törvényjavaslat ezt kívánja pótolni. Az új szabályok az európai uniós polgárok számára megteremtik a rájuk vonatkozó bűnügyi nyilvántartási adatok rugalmasabb kérelmezési lehetőségét az állampolgárságuk szerinti tagállamtól eltérő EU-tagállamokban is.
A törvényjavaslat másik módosítása, amelyet az EU-joganyagnak való megfelelés tett szükségessé, a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (3) bekezdéséhez kötődik. Az irányelv 10. cikke a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények ismételt elkövetésének elkerülése érdekében előírja a tagállamok számára, hogy tegyék lehetővé, hogy a munkáltató tájékozódni tudjon arról, hogy az alkalmazni kívánt személyt nem ítélték-e el ilyen bűncselekmény elkövetéséért, vagy nem áll-e a kiskorúakkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó tevékenység gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.
Az irányelv 10. cikke (3) bekezdésének létezik olyan értelmezése, ami alapján ilyen irányú információcserét az európai bűnügyi nyilvántartási információs rendszeren keresztül kell végezni. A hatályos magyar szabályozás értelmében az európai bűnügyi nyilvántartási információs rendszeren keresztül valamely tagállam illetékes hatóságától érkező adatigénylésre a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatok csak büntetőeljárás céljából adhatók át. A büntetőeljárástól eltérő célból, mint amilyen az irányelv szerint a munkáltató tájékoztatása, adat kizárólag az érintett személy írásbeli kérésére, írásbeli hozzájárulásával továbbítható, és kizárólag az érintett személy részére, azaz az európai bűnügyi nyilvántartási információs rendszeren keresztül nem.
Az Európai Bizottság a tárgybeli irányelvnek való megfelelést szolgáló tagállami jogszabályi rendelkezések vizsgálata során problémásnak találta az irányelv 10. cikkének (3) bekezdése és a magyar jogszabályi rendelkezések közötti összhangot, ezért a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény olyan irányú módosítása vált indokolttá, amely a büntetőeljárástól eltérő célból érkező kérelmek közül kizárólag az irányelvre hivatkozva érkezett kérelmek tekintetében teszi lehetővé az európai bűnügyi nyilvántartási információs rendszeren keresztüli adattovábbítást. Ilyen kérelem esetén kizárólag az irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények miatti korábbi elítélésekről szolgáltatható adat a megkereső tagállamnak.
A törvényjavaslat szerinti módosítás elfogadását követően tehát, ha a bűnügyi nyilvántartó szervhez olyan kérelem érkezik, amelynek célja a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység folytatásával összefüggő munkáltatói információkérés, akkor a magyar hatóság elektronikus úton, azaz az európai bűnügyi nyilvántartási információs rendszeren keresztül fog választ adni.
A törvényjavaslat a rendszerszintű átalakítások mellett tartalmaz még a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvénnyel kapcsolatban több, a jogalkalmazói tapasztalatok miatt szükségessé váló módosítást is. Így megemlíthető az a probléma, ami a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén a külföldi bíróság által kiszabott szankcióra vonatkozó végrehajtási adatokkal kapcsolatos. Ezek az adatok a hazai bűnügyi nyilvántartási rendszer adattartalmát képezik, azonban sok esetben különböző okok miatt nem küldik meg azokat a bűnügyi nyilvántartó szervnek. Ez pedig hiányos adattartalmat jelent, és megnehezíti a nyilvántartási idő szabályszerű kiszámítását. Ennek következményeként adott esetben az érintett részére a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása jelentős problémákat okoz, bizonyos esetekben lehetetlenné válik. A törvényjavaslat célja ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölése, amelynek révén az érintett polgárok esetében a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadásával kapcsolatos hatósági döntés gyorsabban, jogalkalmazási nehézséget elkerülve születhet meg.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim!
A főbb módosítások rövid bemutatása alapján reményeim szerint az önök számára is láthatóvá vált, hogy a törvénymódosítás sokkal hatékonyabb és átláthatóbb adatkezelést eredményez, amellyel egy hatékonyabb, költségkímélőbb és alacsonyabb munkaterhelést eredményező nyilvántartás kialakítása érhető el, amivel egy kisebb részterületen jelentős mértékben elősegíthető a bűnüldözés eredményességének növelése, a bűnüldöző szervek munkájának racionalizáltabbá tétele.
Ezért kérem Önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
***
Köszönöm, elnök úr.
Nem kívánom hosszasan rabolni az idejüket, de éreztem Bárándy képviselő úr hozzászólásából, hogy egy fontos információ számára a költségek biztosításának a kérdése, és gondoltam, hogy még mielőtt lezárjuk a vitát, előtte szeretném tisztázni a helyzetet.
Tehát azok a szervezetek, amelyeket a törvény érint, azok a szervezetek mind a Belügyminisztérium felügyelete vagy irányítása alá tartoznak, és ez az előterjesztés az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium ne tudna erről az előterjesztésről, sőt a közigazgatási egyeztetés során részben kezdeményezője volt a törvényjavaslat benyújtásának, részben pedig egyet is értett a törvényjavaslattal. Tehát én azt feltételezem, hogy mivel - ahogy ön is mondta, képviselő úr - megfelelő hatásvizsgálat vagy költségigények feltérképezése sorra került a jogszabály-előkészítés során, és a Belügyminisztérium egyetért ezzel az indítvánnyal, ezért azt feltételezem, hogy a Belügyminisztérium költségvetésében biztosítható lesz ez az összeg.
Az való igaz, hogy ez nem túl nagy összeg, de azt ne felejtse el, hogy ez csak az egyik indoka a törvényjavaslatnak. A másik indoka: nyilván azok a magánszemélyek vagy elkövetők vagy potenciális elkövetők, akik a nyilvántartásban szerepelnek, nekik szükségtelen a személyes adatoknak vagy biometrikus adatoknak a megismétlése, azoknak az újragyártása, ez is egy fontos szempont.
Tehát itt két szempont találkozik, valóban részben költségcsökkentésből vagy munkateher-csökkentésből, részben pedig a személyes adatokkal való - hogy mondjam - jobb gazdálkodás, a személyes adatok jobb védelme indokolja a törvényjavaslatot.
Kérem, hogy mind a két szempontot vegye figyelembe. Köszönöm a szót, elnök úr.
***
Elnök úr, csak annyit kívánok elmondani, azt kiegészítve, amit az előbb a felszólalásomban elmondtam, hogy köszönöm a támogatásokat, és kérem, fontolják meg a törvényjavaslat támogatását. Kérem, hogy szavazataikkal is támogassák majd az Országgyűlésben az előttünk fekvő törvényjavaslatot.
(Igazságügyi Minisztérium)
