Répássy Róbert államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának a vendége volt 2015. január 19-én. Az interjú leirata.
Mv: Répássy Róbert a vendégünk, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Jó estét kívánok, államtitkár úr!
Répássy Róbert: Jó estét kívánok!
Mv: A Liberálisok azt mondják, hogy hátráltatják – mármint, hogy a kormány hátráltatja – azokat, akik saját maguk szeretnék megoldani a helyzetüket. Mármint a devizahiteles helyzetüket. Merthogy nem perelhetnek december 31-éig, mert 2015. december 31-éig elrendelték valamennyi devizahiteles per felfüggesztését. Perelhetnek vagy nem perelhetnek?
Répássy Róbert: Először is szeretném felidézni az eseményeket, hogy hogy született ez a törvény. Ez az úgynevezett első devizahiteles törvény, és részben a második törvénynek a rendelkezése volt, amit múlt év nyarán, illetőleg kora őszén fogadott el az Országgyűlés, nagy többséggel egyébként. Tehát talán éppen Fodor Gábor volt az egyetlen képviselő, aki nemmel szavazott erre a törvényre. És azért döntött így az Országgyűlés, hogy az elszámolás, elszámolás folyamatát várja meg a bank, várják meg a bíróságok is azt a folyamatot, amíg az első törvény alapján a tisztességtelen szerződési feltételek kikerülnek a szerződésekből, majd a második törvény alapján pedig új elszámolást küldenek az ügyfeleknek a bankok. És hogyha így, ezek után még valakinek van érvényesítendő kereseti kérelme, akkor folytatódhatnak a perek. De az elszámolást meg kell várni.
Mv: Igen, de tavaly arról volt szó, ha jól emlékszem, hogy ez az elszámolás, ez idén tavasszal, márciusig meg kell, hogy történjen. Akkor miért decemberig vannak felfüggesztve?
Répássy Róbert: Több lépcsőben történik meg az elszámolás. Elsősorban azokkal történik meg, akik tulajdonképpen hát különösebb vitába nem is keveredtek a bankjukkal. És ahogyan megyünk előre az időben, úgy a különböző fogyasztói csoportokkal elszámolnak. Végül talán novemberre azt lehet mondani, hogy addigra már minden fogyasztói csoporttal elszámoltak. Nem is beszélve arról ugye, hogy ezek után átváltásra kerülnek a szerződések, tehát a szerződéses tartozások. És a bank az ügyfél résére már a tisztességtelen feltételektől megtisztított és a jelentős, 20-25 százalékkal csökkentett tőke utáni tartozásokról küld majd értesítőt az ügyfeleknek.
Mv: Igen, hát átváltják, azért nem mindenkinek váltják át, ugye, ez a másik téma, amiről mostanában a miniszterelnök is beszélt, Varga Mihály miniszter is beszélt. Ugye, az autóhitelesek azok, akik előtérbe kerültek. Merthogy ugye azt mondta a miniszterelnök is, a miniszter is, hogy gyakorlatilag nekik maguknak kell megoldaniuk a vitás kérdést a bankokkal, a kormány ebben legföljebb közvetítőszerepet játszhat. ez mit jelent, ez a közvetítőszerep?
Répássy Róbert: A törvény, pontosabban nemcsak az első törvény, hanem az összes többi törvény fogyasztói szerződésekről szólt, tehát magánszemélyek szerződéséről. Ugye, ez is egy kis félreértés, hogy a vállalkozói hitelekre nem vonatkozik, vagy olyan hitelre, ahol mondjuk, egyéni vállalkozóként vették föl ezt a kölcsönt, hanem fogyasztói szerződésekre vonatkoznak ezek a szerződések, és jelzálog alapú hitelekre vonatkoznak. Ebből a szempontból egyébként mindegy volt, hogy szabad felhasználású-e a hitel, ha ezeknek a kritériumoknak megfelelt, tehát jelzálog alapú és fogyasztói kölcsön. De nem vonatkoznak olyan hitelekre, amelyek nem jelzálog alapúak, vagy amelyeket – ahogyan mondtam – vállalkozási célra vettek föl.
Mv: Márpedig egy autóhitel, az nem tekinthető jelzálog alapú hitelnek, legfeljebb lízing kör.
Répássy Róbert: Igen, nagyon ritkán fordul ilyen elő, hogy jelzáloggal biztosítanának egy gépkocsit, esetleg a szabad felhasználású hitelből vettek gépkocsit, mondjuk. De a tipikus gépjárműhitel, az nem jelzáloghitel.
Mv: Igen, de ugyanakkor pedig devizahitel, miközben ugye a kormány azt mondja, hogy a devizahiteleseket megsegíti vagy megmenti. De akkor ezek szerint ők nem tartoznak bele.
Répássy Róbert: Itt egy olyan prioritást kellett megfogalmaznia a kormánynak és az Országgyűlésnek is, azokról szólnak a törvények, azokról az emberekről, akiknek a feje fölül a házat elvihetnék, a lakásukat elvihetnék. Ezért döntött úgy nem kis költségvetési támogatással ugye a kormány, hogy megsegíti ezeket a devizahiteleseket. És nyilván azokról kevésbé tudunk gondoskodni, akik gépkocsit, vagy más vagyontárgyat vásároltak.
Mv: Ez akkor azt is jelenti, hogy az elszámolás, az elszámoltatási törvény sem vonatkozik ezekre a hitelekre?
Répássy Róbert: Áttételesen igen. Tehát közvetlenül nem, de áttételesen igen. Hiszen, hogyha egy szerződéses feltétel tisztességtelen, tehát például, hogyha az úgynevezett árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen, az bármelyik szerződésnél tisztességtelen. Csak az a különbség hogy ott az ügyfélnek magának kell tárgyalnia már a bankkal, és nem a törvényből következik, hogy megváltoznak a hitelszerződésének a feltételei.
Mv: Van-e arra kötelezettsége a banknak, hogy ezeket a hiteleket is forintosítsa? Vagy pedig ez a kettejük megállapodása, tehát a hiteles és a bank megállapodása?
Répássy Róbert: Főszabályként a megállapodáson múlik. Nyilván, hogyha beleesnek abba a kategóriába, amire a törvény vonatkozik, akkor viszont át kell váltani ezeket a hiteleket.
Mv: Jó, akkor viszont most térnék vissza a legelső kérdésre, hogy mit jelent ebben az esetben az, hogy a kormány ebben a helyzetben közvetítőként tud beszállni az ügyletbe. Ez mit jelent?
Répássy Róbert: Nyilván nem egyes ügyfelek ügyében, hanem a bankszövetség vagy az egyes bankok esetén például a pénzügyi felügyelet révén, tehát a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályok révén tud ebben a kormány részt venni. Úgy gondolom, hogyha ebben a kérdésben a bankszövetséggel a kormány tárgyalna, akkor csak abból az irányból tudná segíteni ezt a folyamatot, hogy az ügyfeleknek ne kelljen pereskednie azért, hogy például a devizahiteles törvényekben lefektetett alapelveknek megfeleljenek az új szerződések. Tehát, ahogyan mondtam az előbb, hogyha tisztességtelen volt az egyik szerződésben egy feltétel, akkor a másik szerződésből is iktassák ki ezeket a tisztességtelen feltételeket.
Mv. Ugye, az előbb azt mondta, hogy prioritást kellett felállítani, és nyilvánvalóan elsőbbséget azok élveznek, akiknek a feje fölött a lakásuk van veszélyben. Az autósok ebből a szempontból hátrébb sorolódnak, teljesen logikusan és érthetően. Erkölcsi szempontokat vettek figyelembe, amikor ezt a prioritást felállították? Életközeli szempontokat? Vagy pedig egyszerűen ennyire volt pénz?
R épássy Róbert: Hát azt mondanám, hogy társadalmi szempontokat vettünk figyelembe. Hiszen az, kinek a lakását elvihetik egy ilyen tisztességtelen és előre ki nem számítható kockázatokkal járó szerződés miatt, az mégis csak igényt tarthat arra, hogy az adófizetők, a társadalom segítse. Azok persze, akik sajnos egy gépkocsiba fektették be az egész kis vagyonukat, ezek számára nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, ezt nem vitatjuk.
Mv: És az ő esetükben is azért lehetnek tisztességtelenek a bankok.
Répássy Róbert: Hogyne.
Mv: Tehát elképzelhető, hogy elszenvedtek tisztességtelen eljárást.
Répássy Róbert: Igen, az előbb azért hivatkoztam arra, hogy ez nem azt jelenti, hogy a bankok az ő esetükben ugyanúgy követelhetik a devizatartozásukat, mert figyelembe kell venni azt, hogy a Kúria és az Országgyűlés hozott bizonyos szabályokat, amelyek a jelzáloghiteleknél, jelzálog fogyasztói kölcsönöknél automatikusan a törvény erejénél fogva érvényesülnek. Más fogyasztói csoportok esetében vagy más szerződő felek esetén pedig csak akkor, hogyha ők elindítják ezeket az eljárásokat. ezeket nem függesztette fel egyébként az Országgyűlés, tehát nem, gépkocsira vonatkozó hitelszerződést nem függesztett fel, ilyen pereket.
Mv: Államtitkár úr, köszönöm, hogy eljött hozzánk.
Répássy Róbert: Köszönöm a meghívást.
(Igazságügyi Minisztérium)
