Az Igazságügyi Minisztérium tudomásul veszi az Alkotmánybíróság határozatát – közölte Répássy Róbert államtitkár a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában 2014. július 9-én.
Mv: Ma este a vendégünk Répássy Róbert, az Igazságügyi minisztérium államtitkára, akit tisztelettel köszöntök a stúdióban. Jó estét kívánok!
Répássy Róbert: Jó estét kívánok!
Mv: A kormány egyetért, vagy csak tudomásul veszi az Alkotmánybíróság tegnapi döntését?
Répássy Róbert: Hát nem is tehet mást a kormány. Hiszen az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire nézve kötelezőek. Ezért én inkább azt mondanám, az Igazságügyi Minisztérium nevében tudom azt mondani, hogy tudomásul vesszük az Alkotmánybíróság határozatát. Az Alkotmánybíróság az úgynevezett három csapás szabály alkalmazási lehetőségei közül, amely kétféle módon volt eddig a Btk. szerint alkalmazható, ebből az egyiket semmisítette meg. A Büntető törvénykönyv szerint a harmadik súlyos, erőszakos személy elleni bűncselekmény két esetben válthatja ki a legsúlyosabb büntetést. Az első esetben, amikor egy eljárásban bírálnak el három vagy akár több bűncselekményt is. Ez úgy állhat elő, hogy egyszerűen időben olyan gyorsan követték el egymás után. Vagy esetleg nem tárták föl, tehát ha a nyomozás még nem tárta föl a korábbi bűncselekményeket. Ezért egy eljárásban bírálnak el több bűncselekményt.
Mv: Tehát halmozottan bírálták ezt.
Répássy Róbert: Halmazatban.
Mv: Ezt alkotmányellenesnek találta. És Önök ezzel egyetértenek, hogy ez a szabályozás eredetileg is túl szigorú volt?
Répássy Róbert: Még egyszer mondom, tudomásul vesszük az Alkotmánybíróság határozatát. Hadd mondjam el, hogy mi a másik megoldás, amit viszont nem érinthet az Alkotmánybíróság. Azt a megoldást, amikor a Btk. úgy szabályoz, hogy a visszaeső bűnözőre, még pedig aki már harmadszor esik vissza és mindig erőszakos bűncselekményeket követett el, rá nézve a legsúlyosabb, akár életfogytig tartó szabadságvesztést is ki lehet szabni. Az az érdekes, hogy itt, ebben az esetben a Btk. kizárja a szabad lábra helyezést, a feltételes szabadlábra helyezést. Ezért gyakorlatilag tényleges életfogytiglant kell kiszabni. Ez megítélés kérdése szerintem ez a súlyosabb büntetés, és nem az, amit megsemmisített az Alkotmánybíróság.
Mv: Tehát a három csapás törvény az nem sérült Önök szerint, az Önök felfogása szerint ezzel az alkotmánybírósági döntéssel.
Répássy Róbert: Az eredeti elképzelés az, hogy a visszaeső bűnözőkre, a bűnismétlőkre sújtson le a törvény szigora, ez nem sérült.
Mv: Államtitkár úr, terveznek-e Btk.-módosítást az ügyben, hogy az első variáció, tehát a halmazati büntetés kiszabást valamiféleképpen mégis csak elrejtsék a Btk.-ban? Vagy ezt most már hagyják és tudomásul veszik az Ab-döntését?
Répássy Róbert: Az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan elemzi a bírósági gyakorlatot és figyelemmel fogja kísérni, hogy a büntetőpolitikai cél, a kormány büntetőpolitikai célja megvalósul-e a visszaeső bűnözőknek a szigorú büntetésével. És amennyiben azt tapasztalnánk, hogy hát vannak olyan elkövetők, akik három, vagy több erőszakos bűncselekményt követnek el, de emiatt a mostani alkotmánybírósági határozat miatt kicsúsznak a büntetőjog szigorából, akkor természetesen lépni fogunk.
Mv: Az a büntetőpolitikai cél, hogy csak kimondjuk egészen konkrétan, ez a határozott fellépés a visszaeső bűnözők…?
Répássy Róbert: Így van. A bűnismétlés, különösen az erőszakos bűncselekményeket elkövetőkkel szemben a legszigorúbb.
Mv: Ez Önök szerint, az Ön meglátása szerint ez jelen pillanatban garantálva van, hogy ez a büntetőpolitikai cél érvényesül ezzel, hogy az Alkotmánybíróság ezt a passzust így gyakorlatilag…?
Répássy Róbert: Mondok egy számadatot. Az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatása szerint, amit januárban tudok... januári adatokat tudok mondani, több mint 150 esetben alkalmazták visszaesőként a három csapás büntetést. Ez azt jelenti, hogy már több mint 150 elkövetőre sújtott le a három csapás az elmúlt években.
Mv: Van egy érdekes dolog még, hiszen azzal együtt, hogy így döntött az Alkotmánybíróság, egyúttal elrendelte az alkotmányellenesnek minősített passzusok alapján jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Ezt tudják Önök a minisztériumban, hogy hány ilyen eljárásról lehet szó?
Répássy Róbert: Nem, nem tudjuk, mert még az Országos Bírósági Hivatal sem tudott erre számadatokat adni. Valószínű, hogy itt vagy az ügyésznek, vagy egy folyamatban lévő ügyben magának a bírónak kell észlelnie, hogy a most megsemmisített szabályokat alkalmazni lehetett volna, vagy már esetleg első fokon alkalmazták. És ezért kell majd új eljárást lefolytatni, vagy esetleg felülvizsgálni az ítéletet.
Mv: Ez ugye úgy… kérem, erősítsen meg, ha jól értelmezem. Itt nem kell az egész büntetőpert újratárgyalni, csak a büntetés kiszabását kell a bírónak módosítania, ugye?
Répássy Róbert: Amennyiben már jogerős ítéletről beszélünk, akkor igen. Akkor már csak a büntetés kiszabását kell megváltoztatni.
Mv: Államtitkár úr, egy másik kérdést is szeretnék, van egy kis időnk még. A neten terjengett a délután folyamán egy állítólagos törvénytervezet megalkotásának a híre. És az úgy szól, hogy a nettó árbevétele után 15 százalékos különadót kellene az Önök terve szerint, a kormány terve szerint annak a cégnek fizetnie, aki az elmúlt hét évben százmillió forint feletti útépítési támogatást, vagy megbízást nyert el az államtól közbeszerzéseken. Meg tudja erősíteni, hogy van-e ilyen ötlete a kormánynak, vagy nincs?
Répássy Róbert: Én nem ismerek ilyen előterjesztést, de ez nem jelenti azt, hogy a kormány nem foglalkozik ilyen kérdéssel. Az biztos, hogy az én feladatkörömbe nem találkoztam ezzel az elképzeléssel.
Mv: Tehát az igazságügyi tárcán, nyilvánvalóan, hogyha van ilyen kormányzati elképzelés, előbb-utóbb átmegy majd.
Répássy Róbert: Igen, igen. Tehát nyilván, hogyha van egy ilyen törvénykezdeményezés, akkor az Igazságügyi Minisztérium véleményezni fogja, vagy részt is vesz az előkészítésben.
Mv: Egy másik hír szerint már az NGM-ben, a Nemzetgazdasági Minisztériumban foglalkoznak a legutóbbi kormányülésen felkérték a minisztériumot arra, hogy dolgozzon ki egy olyan válaszformációt, amely állítólag egy készülőben lévő brüsszeli útépítési bírságra reflektál majd. Erről tud valamit, hogy készül Brüsszelben egy ilyen közbeszerzéseket firtató bírság?
Répássy Róbert: Nem tudok. Nem tudom sem cáfolni, sem megerősíteni, mert én magam nem találkoztam ezzel. Még egyszer mondom, elnézést kérek, hogy nem készültem erre a kérdésre, és ezért nem tudok pontos választ adni. De természetesen tájékoztatást fogunk adni a nyilvánosságnak.
Mv: Ezt megköszönjük. De egy utolsó kérdésem lenne. Ön személyesen, jogászként, vagy államtitkárként, parlamenti államtitkárként egyébként egy ilyen típusú különadó bevezetésével egyet értene? Hiszen ez egy visszamenő hatályú jogszabály lenne, és azért látjuk a 98 százalékos különadónál az Európai Bíróság mit reagált. Van-e esélye egy ilyennek visszamenőleg hatálya?
Répássy Róbert: Visszamenőleges hatályú adó kivetésének nincs esélye. Megalkothatjuk ugyan ezt a törvényt, de előbb-utóbb azt meg fogja semmisíteni vagy az Alkotmánybíróság, vagy strasbourgi bírósági ítéletbe fog ütközni.
Mv: Köszönöm szépen, Répássy Róbert köszönöm, hogy bejött hozzánk.
Répássy Róbert: Köszönöm szépen.
(Igazságügyi Minisztérium)