Répássy Róbert parlamenti államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának vendége volt 2014. december 15-én. Az államtitkár szólt még az egyházi törvény kidolgozásáról és a lehetséges drogteszt megvalósíthatóságáról.

Mv: Háromnegyed nyolc múlt egy perccel. És ha már azzal fejeztük be, hogy az év egyik legfontosabb jogszabálya a végső formájába önthető a parlamentben, van itt más is amiről érdemes beszélni és ezek is formálódó jogszabályok többnyire. Például az egyik az, - ez egy ötlet – hogy vagyonnyilatkozatra is kötelezhetnék a köztisztviselőket, a fontos munkakörben dolgozó köztisztviselőket. Erről fogunk, erről is fogunk beszélgetni Répássy Róberttel, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával. Jó reggelt.

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok.

Mv: No, határoljuk be ezt a kört. Kikről beszélünk elsősorban?

Répássy Róbert: Ezt a munkáltató állapítja meg, hogy kik tartoznak ebbe a körbe. Tehát a munkaköröket jelölik meg nem a személyeket, nem a munkavállalók személyét, hanem a munkaköröket és a munkakörök olyan munkafázishoz tartoznak, amelyben esetleg minősített adatokat is kezelhetnek ezek a köztisztviselők, vagy kormány tisztviselők, vagy bármilyen más például korrupciós kockázat miatt is meg lehet állapítani ezt a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget, de annyit hozzáteszek, hogy itt az úgynevezett nemzetbiztonsági átvilágítás, nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörökről van szó. Tehát azon túl, hogy vagyonnyilatkozatot tesznek, azon túl természetesen az Alkotmányvédelmi Hivatal egy meglehetősen széleskörű hátteret derít föl a munkakörbe tartozó köztisztviselőről, vagy kormány tisztviselőről és csakhogy a félreértések elkerülése végett természetesen a politikusok is ebbe a körbe tartoznak.

Mv: Igen. Illetve ugye szó van arról is, hogy a miniszterek, vagy a miniszteri beosztásban dolgozó viszont nem mandátum után, tehát nem országgyűlési képviselőként miniszterré vált politikusok, hát ők is politikusok ugye, családtagjaik vagyonnyilatkozata is nyilvánossá váljon. Ezt hogy lehet megtenni jogszerűen?

Répássy Róbert: Tehát most is tesznek a családtagok vagyonnyilatkozatot. Ezt a politikus a saját vagyonnyilatkozatával együtt benyújtja a, vagy a Mentelmi bizottságnak, vagy a vagyonnyilatkozatokat őrző minisztériumnak. Itt a vita abban áll, hogy ki hozza nyilvánosságra a hozzátartozók vagyoni adatait. Az én álláspontom anélkül, hogy még hivatalosan megvizsgálta volna a kormány ezeket a javaslatokat, az álláspontom az, hogy a közszereplőnek kell nyilvánosságra hoznia a hozzátartozójának a vagyoni adatait, hiszen például egy képviselő, vagy egy miniszter szankcionálható, hogyha nem megfelelő adatokat tesz közzé, vagy nem hozza nyilvánosságra ezeket az adatokat. A hozzátartozó, mondjuk egy kiskorú gyermek nyilván nem tartozik ebbe a körbe, de nagyon helyes hogyha ezt a képviselő is és a miniszter is nyilvánosságra hozza ezeket az adatokat.

Mv: Milyen egyházi törvény készül vadonatúj jogszabály, vagy pedig a módosítás elegendő ön szerint, hogy részben a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság kifogásaira, részben a magyar Alkotmánybíróság kifogásaira szükség van egy új törvényre, de hogy ez módosítást jelent, vagy önálló jogszabályt arról a történelmi egyházak, vagy a katolikus egyház is például elég markáns véleményt fogalmazott meg. Mi lesz a megoldás?

Répássy Róbert: Az az igazság, hogy a minisztérium minden lehetőséget megvizsgál. Pontosabban hát minden olyan lehetőséget, ami a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletét kielégíti, az ott meghatározott szempontokat kielégíti, hiszen azért kezdődött el egy munka, mert az Emberi Jogi Bíróság Magyarországot elmarasztalta. Tehát nem valamifajta mindenféle felforgató szándékkal, vagy az eddigi törvényeknek a teljes újra írása volt a cél, hanem pusztán az a cél, hogy az Emberi Jogi Bíróság ítéletének megfeleljünk. Az más kérdés, hogy milyen mélységig kell emiatt megváltoztatni a törvényeket, vagy a vonatkozó egyházi törvényt.

Mv: Ez mikor dől el?

Répássy Róbert: Szerintem a jövő év első felében lehet, sőt azt gondolom, hogy a parlamenti ülésszak elejére lehet az Igazságügyi Minisztériumnak egy javaslata. Azért van vita, vagy az a félreértés, hogy most még teljesen az előkészítés állapotában vagyunk, tehát még nem is tudunk nyilvánosságra hozni egy tervezetet, nem is tudtuk elkezdeni az egyeztetési folyamatokat, merthogy a minisztérium is még mérlegeli az Emberi Jogi Bíróság ítéletéből következő feladatokat.

Mv: Drogteszt, csak röviden kérdezem. Ez ön szerint megvalósítható? A kiskorúak esetében, vagy pedig újságírók, politikusok esetében.

Répássy Róbert: Hát folyamatosan változnak itt a javaslatok, úgy tapasztalom, hogy még a részletek nem ismertek és az Igazságügyi Minisztérium csak akkor kerül abba a helyzetbe, hogy véleményezzen egy ilyen javaslatot, hogyha majd hozzánk fordul például az országgyűlési képviselő csoport.

Mv: Hát ez még nem történt meg.

Répássy Róbert: Ez még nem történt meg, és hogyha ez megtörténik, akkor nyilván elsősorban az alaptörvény lesz a mérce, tehát az alkotmányosság lesz a mérce. Azt a politikai célt, azt nem az Igazságügyi Minisztérium szeretné meghatározni. Egy biztos, hogy mint képviselő azt tudom mondani, hogy én a magam részéről egyébként hasznosnak tartom, hogyha a politikusok példát mutatva, mondjuk elvégeznek ilyen, vagy alávetik magukat ilyen drogtesztnek, hiszen ennek lehet valóban valamifajta preventív jellege. Lehet egy olyan jellege, hogy népszerűsíti a kábítószermentes életet.

Mv: Tehát itt az önkéntesség kifejezés, vagy az önkéntesség kérdése azért nem hagyható ki ebből.

Répássy Róbert: Így van, tehát akár lesz ilyen kötelező drogteszt, akár nem én szerintem egy ilyen ajánlás helyes lenne.

Mv: Répássy Róbertet az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát hallottuk.

(Igazságügyi Minisztérium)