Répássy Róbert tartotta meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját 2015. február 18-án az Országgyűlésben, valamint válaszolt a vitában elhangzottakra is.

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Közel egy esztendeje, 2014. március 15-én lépett hatályba Magyarország új polgári jogi kódexe, a polgári törvénykönyv. A kódex Második könyve, annak is harmadik része tartalmazza a képmás és a hangfelvétel polgári jogi védelmét. Idézni fogom a következő törvényi szabályt: „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” – mondja a polgári törvénykönyv.

Ez a törvényjavaslat nem a polgári törvénykönyv módosítására irányul, a polgári törvénykönyv vitáját több mint két évvel ezelőtt már lefolytattuk. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja pusztán a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek következetes és hatékony végrehajtása, ezért célszerű, ha mi is ezekből az anyagi jogi szabályokból indulunk ki.

Az új polgári törvénykönyv a képmáshoz és hangfelvételhez való jognak a korábbi polgári törvénykönyvön alapuló évtizedes bírói gyakorlatát és uralkodó értelmezését emelte törvényi erőre. Ennek megfelelően a hatályos Ptk. úgy rendelkezik, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalán vagy egyéb visszaélésszerű felhasználásán túl már önmagában azok engedély nélküli elkészítése is jogszabályba ütközik.

A képmás és hangfelvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához egyaránt szükséges a felvételen szereplő személy hozzájárulása. Ezen szabály alól a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel jelent csak kivételt.

A jognyilatkozatokra vonatkozó általános szabály értelmében a hozzájárulás korábban sem volt és a hatályos Ptk. alapján sincs alakisághoz kötve, azaz megtehető szóban, írásban vagy kifejezhető ráutaló magatartással is. A joggyakorlat régóta egységes a tekintetben, hogy a kép- vagy a hangfelvétel készítőjét terheli annak bizonyítása, hogy az érintett a hozzájárulását adta a róla készült kép- vagy hangfelvétel elkészítéséhez, illetve nyilvánosságra hozatalához. A bizonyítási teher így a felek közül a felvételt készítő alperesen nyugszik, és ez magában foglalja a kimentési okok fennállásának bizonyítási kötelezettségét is. A T/3018. számú, a polgári perrendtartás módosítására irányuló törvényjavaslat az előbb ismertetett anyagi jogi szabályokra épül.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Engedjék meg, hogy a következőkben röviden ismertessem a törvényjavaslatban foglalt új eljárást, amely egy már meglévő, különleges eljáráshoz, a sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan külön fejezetet hoz létre a perrendtartásban a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jog lehető leghatékonyabb érvényesítése érdekében. A módosítás szükségességét legfőképpen az indokolja, hogy a perrendtartás jelenleg hatályos rendelkezései alapján csak az általános szabályok szerint lehet pert indítani.

A jogsértés jellege, a jogsértésre történő rövid időn belüli reagálás alapvető igénye indokolja, hogy a hatályos polgári perrendünk keretei között, annak részeként kerüljön bevezetésre egy olyan új, különleges eljárás, amely az érintettek számára képes garantálni a jogsértések elleni gyors, átlátható és hatékony fellépés lehetőségét, egyidejűleg fenntartva az általános szabályok szerinti perindítás lehetőségét is.

A törvényjavaslat értelmében az új jogérvényesítési lehetőség két szakaszból áll: az előzetes eljárásból és a perből. A módosítás a képmáshoz, illetve a hangfelvételhez való jogában megsértett személyek érdekeit tartja elsődlegesen szem előtt. Az előzetes eljárás révén már a perindítást megelőzően sor kerülhet a jogsértés mielőbbi orvoslására. A jogsértő számára ugyanis lehetővé válik, hogy a sérelmet szenvedett fél kérelmére kvázi önkéntesen a megszabott határidőn belül helyreállítsa a jogsértést megelőző állapotot, a további jogsértést abbahagyhassa, a sérelmes helyzetet megszüntethesse és az érintett számára megfelelő elégtételt adhasson. Optimális esetben így az előzetes eljárás a bírósághoz fordulás elkerülését eredményezi.

Az eljárás gyorsaságát segíti elő, hogy az érintett az orvoslás iránti kérelmét 30 napon belül terjesztheti elő. Ezt a határidőt a képmás vagy a hangfelvétel készítéséről, illetve felhasználásáról történt tudomásszerzés időpontjától kell számítani, azonban az ettől az időponttól számított hat hónap eltelte után nincs helye az előzetes eljárás megindításának. Hangsúlyozom, ez utóbbi határidő nem jelenti azt, hogy a sérelmet szenvedett az általános szabályok alapján ne indíthatna pert. Ezen határidő elmulasztása csak azt jelenti, hogy a különleges eljárás szerinti per nem indítható meg.

Keresetben az érintett a személyiségi jogok megsértése esetére biztosított felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérheti, amelyek a javaslat értelmében már az előzetes eljárásban is kérhetőek voltak. A javaslat szerinti eljárás bevezetése az esetleges későbbi kártérítés és sérelemdíj megállapítása iránti eljárásokat is megkönnyítheti azáltal, hogy a jogalap tekintetében már a különleges eljárásban lefolytatásra került a bizonyítás, így a módosítás ezeknek a pereknek gyors lezárását is segíti.

A módosításra javasolt eljárás mielőbbi lezárhatóságát szolgálja továbbá, hogy a perben a bíróság soron kívül jár el, a bíróság a határidőben érkezett keresetlevélnek bírósághoz érkezésétől számított 8 napon belül kitűzi a tárgyalást, valamelyik fél távolléte nem akadálya az első tárgyalás megtartásának, mindkét fél távolléte pedig az eljárás megszüntetését eredményezi, a tárgyalást csak kivételesen indokolt esetben lehet elhalasztani, a bizonyítás eredményességének valószínűsítése esetében, és a perben igazolásnak, viszontkeresetnek, szünetelésnek helye nincs.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim!

A törvényjavaslat azzal, hogy lefekteti a pert megelőző eljárás alapvető szabályait, a perindítás elkerülését is elősegíti, illetve amennyiben az önkéntes teljesítésre nem kerül sor, úgy a bekövetkezett jogsértésnek a különleges per lefolytatásában a lehető legrövidebb időn belüli orvosolhatóságát biztosítja.

Remélem, sikerült képviselőtársaimat a javaslat valódi céljaival megismertetni, és meggyőzni önöket arról, hogy a javaslat jó célokat szolgál. Bízom benne, hogy mai vitánkat nem fogja eluralni az a bulvárértelmezés, hogy a jövőben nem lehet az utcán fényképezni. Ez az állítás már két évvel ezelőtt sem volt igaz, most pedig különösen kiábrándító lenne, ha képviselőtársaim összekevernék a polgári anyagi jogot az eljárási szabályokkal. Ellenben a törvényjavaslat mindazon jogsértések orvoslását szolgálja, amelyek elszenvedői gyakran az óvatlan, fiatalkorú, sérülékeny társadalmi csoportokból kerülnek ki. Ehhez kéri a kormány a támogatásukat.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

***

Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, tisztelt képviselőtársaim, mert szeretném önöket meggyőzni a törvényjavaslat helyes céljairól, szeretném önöket meggyőzni arról, hogy ez a javaslat jó célokat szolgál.

Nem látok akkora nagy távolságot az álláspontjaink között, és megértem azt, hogy gyanakvással fogadnak minden olyan törvényjavaslatot, amely érintheti a sajtószabadságot, a szólásszabadságot és általában a közéleti vitákat. De nagyon fontos leszögezni, hogy ez a törvényjavaslat nem változtatja meg az anyagi jogi szabályokat, nem változtat a képmással és a hangfelvétellel való visszaélés szabályain. Ez a javaslat pusztán eljárási szabályokat tartalmaz – egyrészt.

Másrészt, nem változtat a törvényjavaslat a közszereplőkre vonatkozó szabályozáson sem. A közszereplőknek továbbra is többet kell tűrniük, és a közszereplőkkel kapcsolatos bírói gyakorlatot ez a törvényjavaslat biztos nem fogja megváltoztatni, de egészen más irányba terelheti a bírói gyakorlatot.

Ami Bárándy képviselő úr szavaiból elhangzott, azt vissza kell hogy utasítsam, és nem a stílusa, hanem kifejezetten a tartalma miatt. Azt tudom mondani, hogy az a feltételezés, amit ön mondott, hogy a politika magát védi, vagy hogy személyre szabott lenne ez a törvény, ezzel kapcsolatban mindannyiuknak elmondom – és nyugodtan kérjék majd rajtam számon –, hogy bárki is reménykedjen benne, csalódni fog, hogy személyre szabott lenne ez a törvény. Bárki is reménykedjen ebben, akármelyik oldalon ül, hiába reménykedik. Ez a törvényjavaslat nem old meg olyan problémákat, amelyek a közélet egyes szereplőit bosszanthatják.

Ez a törvényjavaslat kifejezetten azt teszi lehetővé, hogy érvényesüljön a polgári anyagi jog, érvényesüljön az a polgári törvénykönyv, amely már majdnem egy éve hatályban van, és amely polgári törvénykönyv, az új polgári törvénykönyv egy évtizedes bírói gyakorlaton alapul. Lefolytattuk ezt a vitát, és gyakorlatilag már a polgári törvénykönyv parlamenti vitája során is, majd később a hatálybalépésekor is felmerült az a kérdés, hogy mostantól kezdve hogyan lehet majd fotózni, és a képmás elkészítésének vannak-e új feltételei. Nincsenek új feltételei. Nincsenek! A képmás felhasználásába a bírói gyakorlat eddig is beleértette azt, hogy természetesen már az elkészítéséhez is engedélyt kellett volna kérni. Tehát a bírói gyakorlat eddig is következetes volt abban, hogy azért nem lehet felhasználni a képmást, mert nem kértek engedélyt az elkészítésére. A bírói gyakorlat eddig ezt így értelmezte. Tehát nem tett mást a polgári törvénykönyv, mint leírta ezeket a szabályokat.

Kérem, gondoljanak abba bele, és az is szíven ütött, hogy azt mondta Bárándy képviselő úr, hogy maga a törvény elfogadható és támogatható lenne, ha - és ott elmondta, hogy milyen kifogásaik vannak vele. Tegyük félre, hogy kik miben reménykednek, hogy a jövőben milyen új védelmet kapnak ettől a törvénytől. Ezt tegyük félre, inkább nézzük azt, hogy hány olyan sértett lehet, hány olyan jogaiban megsértett ember lehet, akinek segítene ez a törvény azzal, hogy minél hamarabb orvoslásra kerüljön képmásának a felhasználása. Önök biztos ismernek olyan eseteket, amikor nem közéleti szereplők vagy azok hozzátartozói, hanem teljesen hétköznapi emberek, vétlen emberek, főleg fiatalok kerülnek abba a helyzetbe, hogy felhasználják a képmásukat az akaratukon kívül.

Már bocsánat, de azért, mert egyes képviselők gyanakodnak, hogy majd a másik oldalon ülők ezt fel tudják használni, most ne segítsünk azoknak a fiatalkorúaknak, akiknek a képmásait illetéktelenül felhasználják az interneten? Vagy ne segítsünk azoknak, akikről megalázó helyzetben fotót készítenek és utána fölrakják? Hát miért ne segíthetnénk? Ezért vagyunk itt. A cél az, és ebben a célban szerintem egyet tudnánk érteni, hogy ez a törvényjavaslat, egyáltalán hogy a képmás védelme, a magánélet védelme, a magánélet tisztelete érdemel annyit, hogy az Országgyűlés a lehető leghatékonyabb, legjobb eszközöket használja fel a magánélet védelme érdekében.

Tényleg csak azt tudom mondani, hogy ha visszagondolnak az elmúlt évek vitáira, akkor állandó problémát jelentett az, hogy elhúzódnak az ilyen perek, nem lehet gyorsan elégtételt kapni. Mire a képmás lekerül arról a helyről – legyen az például egy internetes tárhely –, addigra már számosan átvették, és számos jogsértést okoztak ezekkel a képmásokkal. Ezért érthető, ha azt javasolja a kormány, hogy egy nagyon gyors megoldást, és ráadásul a bíróságokat lehetőség szerint elkerülő megoldást alakítson ki az Országgyűlés. A sajtójog már feltalálta a helyreigazítás szabályait, évtizedek óta léteznek a helyreigazítási szabályok, ehhez hasonlóan a képmással való visszaélésre is hasonló szabályokat be lehet vezetni egy külön eljárásban, és gyorsan, hatékonyan lehet orvosolni ezeket a jogsértéseket. De bízom benne, hogy nem is fog mindegyik ilyen ügy eljutni a bírósághoz. A minisztériumnak az a célja, hogy olyan megoldást javasoljunk, amely nem szükségszerűen okoz jogvitát.

Még egyszer mondom, a kritikáikat nem kívánom lesöpörni, csak azt szeretném mondani, hogy adekvát problémákra adekvát kritikákat mondjanak. Ha úgy gondolják, hogy problémát jelent például maga az eredeti szabályozás is, azt természetesen nem a polgári eljárásban kell megoldani, hanem a Ptk.-ban. Csak én nagyon óvatosan bánnék ezzel az eszközzel. Ezt akkor is elmondtam a polgári törvénykönyv vitájában, és most is el fogom mondani, hogy a képmással való visszaélés új polgári szabályai, tehát az új Ptk.-beli szabályok nem a kormány javaslatára kerültek az új Ptk.-ba, hanem a professzorokból álló törvény-előkészítő bizottság találta ki ezeket a szabályokat, ők javasolták, hogy így kerüljön szabályozásra. Ennek mind az elméleti megalapozása, mind pedig a bírói gyakorlati megalapozása évtizedek óta megtörtént már, és évtizedek óta figyelték, hogy hogyan alakul ennek a jogterületnek a szabályozása – tehát nem a kormány javaslatára.

Ezért is kell visszautasítanom, hogy bármiféle politikai szándék, személyes jogalkotás lenne, hiszen a polgári törvénykönyvet előkészítő, a Vékás Lajos által vezetett bizottságnak ezt a javaslatát szó szerint, változtatás nélkül terjesztette az Országgyűlés elé a kormány. Már csak ezért is kérem azt, hogy ne gyanúsítgassuk egymást itt különféle személyre szabott jogalkotásokkal. Ebben az ügyben, a képmással való visszaélés ügyében, ahogy mondtam, egy szakmai konszenzus alakult ki, és ilyen törvények születtek ebből a szakmai konszenzusból. Ettől még a polgári perrendtartásban meg kell teremteni a hatékony eszközöket a Ptk. szabályainak a végrehajtására.

Végül, nem is lezárva a vitát, mert azért szóltam hozzá, hogy lehessen vitatkozni, mindenki kerülhet abba a helyzetbe, még a közéleti szereplők is kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy illetéktelenül felhasználják a képmásukat. Amikor egy ilyen ügyből esetleg jogvita lesz, akkor másként fognak velünk bánni, közéleti szereplőkkel, mert nekünk nyilván többet kell tűrnünk. Ezzel teljesen tisztában vagyunk. De nem biztos, hogy mindannyian szeretnénk, ha kiskorú gyermekek képeit használnák fel illetéktelenül, s még egyszer mondom, függetlenül attól, hogy ki kinek a gyereke.

Tehát nem azt kérem önöktől, hogy a politikai szempontjaikat tegyék félre, hanem azt kérem önöktől, hogy próbálják a vétlen áldozatok szemszögéből nézni ezeket a képmással való visszaéléses eseteket. Sajnos nem találta még meg az Országgyűlés az ellenszerét a képmással való visszaélésnek. Az, hogy perek indulhatnak, az, hogy ezek a perek eljutnak egyszer jogerős döntésig, a mai viszonyok között nem jelent semmiképpen sem hatékony és gyors jogorvoslatot ezekben az ügyekben.

Csak egy ilyen gyorsított eljárás, egy ilyen külön eljárás jelenthet minimális jogorvoslatot. Mert természetesen egy ilyen 30 napos határidő, meg még további bírósági eljárások alatt is még számtalan jogsértést lehet elkövetni egy képmással, a képmással való visszaélést sajnos meg lehet többszörözni, mire eljut a döntésig. De még így is legalább lehetőséget adnánk arra, hogy azért a fotózás és egyáltalán a képmás közzétételének etikai szabályai egy kicsit javulnának Magyarországon. Úgy tűnik, hogy ezek a szabályok olyannyira rugalmasak, olyannyira lazák, hogy szinte senki sem tartja be ezeket.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

***

Köszönöm a szót. Nagyon vicces volt, amit tetszett mondani, de semmi köze nincs a törvényjavaslathoz. Gondolom, ezt ön is érzi. Ezt a bizonyos EMMI-s szókészletet, amit egyébként a világ minden országában használnak, úgy hívják, hogy politikai korrektség, tehát melyek azok a szavak, amiket egyáltalán lehet, illik használni például a fogyatékossággal élőkre vagy akár a szegénységre is. Ezt a világon mindenütt politikai korrektség címén tanítják, oktatják, és különösen a politikusokat felvértezik ezekkel a kifejezésekkel.

Lehet, hogy én nem így csináltam volna, ahogy az EMMI csinálta, de például az igazságügyi területen is van néhány olyan kifejezés, ami, hogy mondjam, nem politikailag korrekt. Ilyen például, hogy a büntetőeljárás alanyát terheltnek nevezi a büntetőjog. Ugye azért, ha valakit terheltnek neveznek, nem biztos, hogy az jut eszünkbe róla, hogy gyanúsított az illető. Na most, éppen azért a politikai korrektségnek van helye szerintem. Nem olvastam még az EMMI-nek ezt a szószedetét, de akár a parlamenti képviselők számára is lehetne bizonyos, politikailag korrekt szavak használatát javasolni.

Tehát a két percbe ennyi fért bele, és nem is akarok többet foglalkozni azzal, amit mondott, mert úgy gondolom, hogy nem függ össze a törvényjavaslattal. Különösen nem indokolja azt, hogy ha az MSZP tudja, hogy ez a törvényjavaslat – ahogy mondta Bárándy képviselő úr is – elfogadható és támogatható lenne, akkor miért nem támogatja az MSZP? Azért, mert az EMMI-ben megjelent egy ilyen levél. Körülbelül én most ezt értettem abból, amit mondott.

***

Tisztelt Ház!

Ismételten kérem önöket, hogy a törvényjavaslat céljait tekintsék. A törvényjavaslat céljaival nem éreztem ellentmondást az önök hozzászólásaiból, tehát a törvényjavaslat alapvetően jó célokat szolgál, ezt ez után a vita után megállapíthatjuk. Az természetesen más kérdés, hogy a szavazás során ki hogyan áll a törvényjavaslathoz.

Mindenesetre kérem, fogadják el nekem, hogy ez a törvényjavaslat nem változtat a képmással való visszaélés szabályain, nem változtat azokon a polgári jogi szabályokon, amelyek már évtizedek óta a bírói gyakorlatban alkalmazásra kerülnek. Ez a törvényjavaslat pusztán hatékonyabbá teszi a jogvédelmet, a jogorvoslatot, ezt a hatékonyságot pedig azok, akik elszenvednek képmással való visszaélést, elvárhatják tőlünk, hogy ilyen hatékony törvényeket alkossunk az ő védelmük érdekében.

Ezért kérem a tisztelt Ház támogatását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

(Igazságügyi Minisztérium)