Répássy Róbert államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozott a totalitárius diktatúrák európai áldozatainak emléknapján. A 2015. augusztus 24-én elhangzott műsor leirata.
Mv: A totalitárius diktatúrák európai áldozatainak világnapja alkalmából egy konferenciát tartottak az észt fővárosban. A tallinni nyilatkozatot, amit azóta többen elfogadtak, ez a nyilatkozat tulajdonképpen felszólítja az európai országokat, hogy erkölcsileg és anyagilag is támogassák a totalitárius rendszerek történetének a vizsgálatát. Ezt a nyilatkozatot Magyarország is támogatja. Ott van még mindig Tallinnban az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Répássy Róbert, akivel vasárnap délután beszélgettek. Jó napot kívánok!
Répássy Róbert: Jó napot kívánok!
Mv: Pontosan mi a tallinni nyilatkozatnak a lényege? Kik azok, akik támogatják, aláírják?
Répássy Róbert: Tallinnban tartja az Európai Unió által elfogadott európai emléknap alkalmából az észt igazságügyi minisztérium és az észt emberi jogi intézet szervezésében az Európai Unó, sőt, még unión kívüli tagállamok része tart egy konferenciát, amely augusztus 23-a alkalmából, tehát a Molotov-Ribbentrop-paktum évfordulóján egy emléknapon kerül megrendezésre. Ez az emléknap a totalitárius diktatúrák áldozatainak állít emléket. És a konferencia támogatott és elfogadott egy olyan nyilatkozatot, amely új megközelítésbe helyezi a kommunizmus bűneinek üldözését, mert arra kötelezi a nyilatkozatban magát a nyilatkozatot elfogadó igazságügyi minisztériumok, hogy létrehoznak egy munkacsoportot, amely megvizsgálja egy nemzetközi intézmény, esetlegesen nemzetközi büntető bíróság felállítását a kommunizmus bűneinek kivizsgálására és a bűnösök megbüntetésére.
Mv: Vagyis akkor ez nem csupán egy elvi állásfoglalás, hanem konkrét feladatokat is tartalmaz mindazok számára, akik ezt a nyilatkozatot elfogadják?
Répássy Róbert: Ez egy első lépés. Egy első lépés egy olyan munkacsoport létrehozásáról, amely szakértői munkacsoport. Ebben Magyarország is, és az itt konferencián jelenlévő, egyébként általában a balti államok és a visegrádi országok vettek részt, és még Georgia igazságügyi minisztériuma is részt vett, sőt, egy portugál kollégánk is részt vett, és egy olyan munkát fognak elkezdeni, amiben megvizsgáljuk azt a lehetőséget, hogy létre lehet-e hozni, létre kell-e hozni nemzetközi elszámoltatás céljára létrehozandó fórumot. Felmerült egyébként a hasonló témákkal való összehasonlítás. Nyilván felmerült a nürnbergi bírósággal való összehasonlítás, a náci bűnösök megbüntetésének a fóruma. És azt állapította meg a konferencia, hogy a kommunizmus bűnei nincsenek ilyen külön speciális bíróság alá vonva. Ráadásul az egyes országokban, ahol a kommunizmus valamilyen módon hatalomra került, ezekben az országokban eltérő a jogi megítélése is a kommunizmus bűneinek. Nem egyformák a büntető törvénykönyvek ezekben az országokban.
Mv: De különböző nemzetközi visszaélések, népirtások ügyében vannak olyan fórumok, ahol zajlik vizsgálat, akár bírósági vizsgálat is. Miért nem lehet ezt ebbe beleapplikálni? Miért kell egy teljesen új testületben gondolkodni?
Répássy Róbert: Általában ezeket a nemzetközi büntető bíróságokat mindig valamilyen egyezménnyel arra a konkrét bűncselekményre, abban az országban elkövetett bűncselekményekre hozzák létre. Tehát ezekben mindig egy nemzetek által, egy országok által kötött szerződés mondja meg azt, hogy a benne részes államok, azok milyen bűncselekmények miatt engedik át a büntetőjogi hatóságoknak az eljárását. Hiszen elvileg ugye a saját nemzeti büntető igazságszolgáltatás elé állíthatók ezek a kommunizmus bűneit elkövető személyek. Van is erre példa. Itt külön foglalkoztak a konferencián a Magyarországon folyamatban lévő Biszku Béla elleni eljárással. Viszont ezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy egy nemzetközi büntető bíróság adná meg a súlyát és a függetlenséget. Hiszen akkor olyan bírák ítélkezhetnének ezekben az ügyekben, akik semmilyen módon nem elfogultak, vagy nem tekinthetők nemzeti szempontból pártosaknak. Ezt ne én mondom, hanem itt a konferencián hangoztak el ilyen vélemények.
Mv: Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, ahhoz szükség van arra, hogy a legtöbb európai ország ezt akár anyagilag, akár erkölcsileg támogassa? Azokra az országokra is számítanak ebben az esetben, ahol a kommunizmussal nem kellett olyan arányban megküzdeniük, mint mondjuk a kelet-európai országoknak? Vagy azokra az országokra is számítanak, ahol bizonyos értelemben ez a fajta elszámoltatás már lezárult?
Répássy Róbert: A konferencia záró nyilatkozata felhívja ezeket az országokat az erkölcsi és anyagi támogatásra. Nem régóta emlékezünk meg augusztus 23-án a totalitárius rendszerek európai áldozatairól. És az a tapasztalata az igazságügyi minisztereknek, hogy főleg csak a volt kelet-európai országokból, tehát a volt nagy keleti blokk országaiból jönnek az igazságügyi miniszterek és elvétve találkozunk csak nyugati tagállamok igazságügyi minisztereivel. Tehát jó lenne, hogyha azok is bekapcsolódnának ebbe a munkába, ahogy ön fogalmazott, ahol nem került totalitárius helyzetbe a kommunista hatalom.
Mv: Az előző percekben az igazságügyi minisztérium parlamenti államtitkárát, Répássy Róbertet hallották.
(Igazságügyi Minisztérium)