Répássy Róbert államtitkár az M1 Ma reggel című műsorának volt a vendége 2014. december 15-én. Az interjú leirata.

R: Az Igazságügyi Minisztérium kiterjesztené a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a fontos és bizalmas köztisztviselői és kormánytisztviselői munkakört betöltőkre. A tárca támogatja azt is, hogy a nem képviselő miniszterek családtagjainak vagyona is megismerhető legyen. Jelentősen nőtt az ilyen vádak miatt indított eljárások száma. A tavalyi 1215-tel szemben idén több mint 3000 ügyről tud beszámolni az ügyészség. Az igazságügyi tárca sikeresnek ítéli az idei évtől működő bejelentővédelmi törvényt, amely teljes anonimitást biztosít, s amelyre támaszkodva idén 270 vizsgálatot indíthattak. A bejelentések negyven százaléka bizonyult megalapozottnak.

Mv: Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Jó reggelt államtitkár úr.

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok.

Mv: Itt a felvezetésben, ugye kezdjük így, fontos és bizalmas köztisztviselői és kormánytisztviselői munkakört betöltőkre vonatkoznak. Kik ezek? Mely munkakörök? Honnan számít fontosnak és bizalmasnak?

Répássy Róbert: Ezeket a munkaköröket a munkáltató határozza meg, tehát minden egyes állami szervnél a vezető, vagy esetleg, hogyha van azon belül valamilyen szervezeti egység, akkor a szervezeti egység vezetője. De úgy szokták ezt meghatározni, vagy egy másik megközelítésben, hogy az úgynevezett nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök, tehát azok a munkahelyek, ahol szükség van ilyen nemzetbiztonsági ellenőrzésre ahhoz, hogy valaki egyáltalán ott felvételt nyerjen és munkába álljon.

Mv: Hány százalékát érintheti ez durván arányban a köztisztviselőknek és a közalkalmazottaknak?

Répássy Róbert: Hát eltérő az egyes állami szerveknél nyilván, a kormánynál sokkal nagyobb, akár húsz százalékát is elérheti az állománynak ez a kör. Más munkahelyeken öt százalék körüli személyeket érint. Itt azt tudni kell, hogy a munkaköröket határozzák meg, és nem feltétlenül a személyre nézve határozzák meg, hogy kinek szükséges vagyonnyilatkozatot tenni. És még egy fontos szabály, hogy van egy olyan vagyonnyilatkozat, amit a munkáltatónak kell tenni, de természetesen az úgynevezett nemzetbiztonsági átvilágítás ennél sokkal szélesebb körben, akár a vagyonnyilatkozat leellenőrzésére is szolgál, a nemzetbiztonsági átvilágítás. Tehát az egy erősebb garanciát jelent az átláthatóság szempontjából.

Mv: Mi indokolja ennek a bevezetését most?

Répássy Róbert: Ugye, ez nem teljesen újdonság, a vagyonnyilatkozat. Ugye, erről van is egy vita.

Mv: Persze, nyilván, csak ebben a körben.

Répássy Róbert: Igen, van is egy vita arról, hogy mennyit érnek a vagyonnyilatkozatok. Nem teljesen újdonság. Viszont minél szélesebb körű a vagyonnyilatkozat-tétel, és minél rendszeresebb az ilyen vagyonnyilatkozat-tétel, annál valószínűbb, hogy van visszatartó ereje a megmagyarázhatatlan vagyongyarapodás esetén az esetleges korrupciós veszélyekre való felkészülés miatt.

Mv: A valóságtartalmát hogyan fogják majd vizsgálni? Mert nyilván senki nem kötelezhető arra, hogy... nyilván bele kell írni mindent, de hát előfordult, hogy kimarad belőle ez-az.

Répássy Róbert: Hát, ahogyan mondtam, az egyes fontos és bizalmas munkakörökben maga a nemzetbiztonsági ellenőrzés feltárhat olyan hiányosságokat vagy eltéréseket, már amiről egyáltalán egy magyar alkotmányvédelmi szerv képes információval rendelkezni. Azért mondom ezt, mert sajnos volt rá példa egy parlamenti párt elnökhelyettesénél ugye, hogy egy külföldi bankszámla már nehezebben volt feltárható, ahhoz kifejezetten egy külföldi jelzés, egy külföldi információ kellett ahhoz, hogy fel lehessen tárni ilyen bankszámlát. De a vagyonnyilatkozatok kérdéskörében fontos azt megjegyezni ugye, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat hogyan kezelik. A hozzátartozók is tesznek vagyonnyilatkozatot, legalábbis a politikusok esetében mindenképpen van hozzátartozói vagyonnyilatkozat. Van egy vita arról jelenleg, és azt hiszem, hogy ebben rövid időn belül döntést is lehet hozni, hogy vajon a hozzátartozók vagyonnyilatkozata mennyiben legyen nyilvános, ki kezelje a hozzátartozók vagyonnyilatkozatát, milyen következtetéseket lehet levonni ebből a vagyonnyilatkozatból.

Mv: Itt vannak mindjárt ugye a nem képviselő miniszterek hozzátartozói.

Répássy Róbert: Igen, mert a képviselő, tehát országgyűlési képviselő miniszterek, ők az országgyűlési törvény szerint tesznek vagyonnyilatkozatot, tehát a képviselői vagyonnyilatkozatukat évente kötelesek megtenni, és a hozzátartozóik is tesznek vagyonnyilatkozatot. De az úgynevezett nem képviselő miniszterek pedig a rájuk vonatkozó törvény szerint tesznek egyébként ugyanolyan tartalmú vagyonnyilatkozatot. Én ebben a pillanatban nincs arról tudomásom, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokról lenne valamilyen előterjesztés, hiszen az Országgyűlés az országgyűlési törvényt általában egy képviselői, vagy valamilyen bizottsági indítványra szokta megváltoztatni. Én azt jeleztem korábban is, hogy álláspontom szerint az a helyes, hogyha a politikust kötelezik arra, hogy a hozzátartozójának a vagyoni helyzetéről számoljon be, hiszen a hozzátartozó nem közszereplő, őt ilyen nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre nem lehet kötelezni. Ráadásul nem is lehet szankcionálni, ezért csak a politikusnak a kötelessége és esetleg kikényszeríthető kötelessége lehet az, hogy a hozzátartozóiról is beszámoljon.

Mv: Itt a végére azt mondja, az idei évtől működő bejelentésvédelmi törvény, ami teljes anonimitást biztosít. Meglepő, hogy a bejelentések negyven százaléka megalapozottnak bizonyult.

Répássy Róbert: Igen, egy nagyon fontos új jogszabály lépett életbe a korrupció elleni küzdelemben. Ez január 1-jétől az új közérdekű bejelentésekről és panaszokról szóló törvény. Ennek egyik legfontosabb intézménye, hogy az alapvető jogok biztosánál, tehát az ombudsmannál egy internetes felületen, teljesen anonim módon lehet bejelentéseket tenni. És jól mutatja, hogy azért nem egy puszta hát feljelentgetésről és névtelen feljelentgetésre használják ezt a felületet, mert negyven százaléka a több mint 270 bejelentések valósnak bizonyult.

Mv: Ezek milyen jellegű bejelentések?

Répássy Róbert: Korrupció veszélye, vagy korrupció gyanújára hívhatják fel a figyelmet. Egyébként mondjuk a közérdekű bejelentés egy széles körű fogalom, tehát mindenféle törvénytelenségre fel lehet itt hívni a figyelmet. De a cél az volt elsősorban, hogy a korrupciót lehessen kiszűrni ezekkel a bejelentésekkel.

Mv: Államtitkár úr, tisztelettel köszönöm, hogy itt járt nálunk. Jöjjön máskor is.

Répássy Róbert: Köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)