A vagyonzárolási törvény garantálja azt, hogy az úgynevezett brókerbotrány károsultjai a lehető legnagyobb kielégítést kapjanak majd, amikor elszámoltatják a velük szemben bűncselekményeket elkövetőket – jelentette ki Répássy Róbert államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában 2015. április 1-jén.

Mv: Napok óta a brókerbotrány a téma a magyar közéletben. Tegnap a parlament elfogadta a vagyonzárolási törvényjavaslatot. Ennek az lehet a célja, hogy a brókerbotrányban saját vagyonukkal is vállaljanak felelősséget az érintett cégek, cégvezetők, felügyelőbizottsági tagok vagy könyvvizsgálók. Fábián Barna vendége az igazságügyi tárca államtitkára, Répássy Róbert. Jó reggelt kívánok államtitkár úr.

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok.

Mv: Ez ugye azt jelenti, hogy nemcsak azok, akik a céget vezették, hanem a felügyelőbizottságban, akik voltak, könyvvizsgálók voltak, ők is vagyonukkal felelnek. Tehát zár alá lehet venni. Most ugye itt Tarsoly úrral kapcsolatban ugye a sajtóban lehet olvasni, hogy az ő budai villája, legalábbis amiről tudunk, az egy külföldi, egy lichtensteini cég nevén van. Ilyenkor mit lehet tenni?

Répássy Róbert: Először is szeretném elmondani, hogy a tegnapi döntés az az úgynevezett zár alá vétel, zár alá vehető vagyontárgyak körét bővítette és a személyek körét is bővítette az ilyen pénzügyi bűncselekményeknél. A zár alá vétel egy biztosítási intézkedés. Azt a célt szolgálja, hogy a későbbiek során a vagyonelkobzásnak, amit a bíróság rendelhet el, vagy pedig a polgári igényeknek a fedezete meglegyen. Tehát ez egy fedezetet biztosító intézkedés.

Mv: És akkor erre, bocsásson meg, erre szolgál a zárgondnok is, aki meg azért felelős, hogy az állagát megóvja ezeknek.

Répássy Róbert: Így van. Az úgynevezett zárgondnok, hogyha szükséges, akkor kezeli ezt a vagyont. Tehát, hogyha olyan vagyontárgyak vannak, amivel, aminek az értékét meg kell őrizni, a zárgondnok engedélye nélkül nem lehet hozzáférni ehhez a vagyonhoz. Tehát ez a zár alá vétel ez biztosítja, leköti azt a vagyont, ami fedezetül szolgálhat később. Az Ön által említett eset, tehát amikor valakinek nem a saját tulajdonában van a vagyontárgya, hanem egy cégnek a tulajdonában, hogyha megállapítható az a kapcsolat, hogy ez a gyanúsítottól származott ez a vagyon, akkor természetesen erre is kiterjedhet a zár alá vétel. Én nem tudom itt a konkrét esetben, hogy megállapítható-e az kapcsolat, hogy tényleg a gyanúsítottól származott-e? A törvény újdonsága az is, hogy egy évre visszamenőleg ezek a korábban eladott vagyontárgyak vagy átruházott vagyontárgyak is bevonhatóak a zár alá vételbe. Tehát visszamenőlegesen is nézik azt a kapcsolatot, ami a vagyon elidegenítését jelentette. A tegnapi törvény garantálja azt, hogy az úgynevezett brókerbotrány károsultjai a lehető legnagyobb kielégítést kapjanak majd, amikor elszámoltatják a velük szemben bűncselekményeket elkövetőket. A kormány határozott szándéka, hogy minden sértett, ennek a botránynak minden sértettje megkapja a kártérítést. Itt ismert az, hogy a hatmillió forint összegig terjedő betétekre más megoldás is létezik, tulajdonképpen a Betétbiztosítási Alap vagy az úgynevezett Beva fizető lesz ezekben az ügyekben. Az igazi kisbefektetők megkapják a pénzüket, a nagyobb befektetők azok, akiknek várniuk kell arra, hogy a bíróság kimondja a felelősséget.

Mv: Ilyenkor azok, akikkel szemben eljárás folyik, tehát meggyanúsították őket, számba veszik az ő vagyonukat is tételesen, meg a cég vagyonát is gondolom, és akkor abból kiderül, hogy hát itt egy csomó ingatlan van a cég nevén.

Répássy Róbert: Így van. Tehát a céges vagyonokat is érinti, tehát nemcsak a saját közvetlen, saját tulajdonban lévő, hanem akár a közvetett tulajdonokban álló vagyontárgyakra is kiterjedhet a zár alá vétel. Ezt minden esetben a bíróságnak meg kell vizsgálnia ügyészi indítványra azt, hogy mi a kapcsolat a gyanúsított és a vagyontárgy között, de a gyanúsított hozzátartozói is bele eshetnek ebbe a körbe. Tehát akár a hozzátartozók vagyona is zárolható. Nagyon hangsúlyozom, hogy a zár alá vétel az még nem jelenti azt, hogy el is vették azt a vagyontárgyat, hiszen ehhez az igazságszolgáltatás gépezetének a döntései is szükségesek. Ezek a folyamatok is elindultak. Tehát látszik, hogy a nyomozás megkezdődött, számtalan tanút hallgattak már ki és a gyanúsítottak is sorjáznak ezekben az ügyekben.

Mv: Ha megengedi államtitkár úr, egy témával odébb mennék. A büntetésük utolsó hónapjait mostantól ugye reintegrációs őrizetnek hívják. Bizonyos terheltek otthonukban tölthetik. Kik ők és mi a feltétele annak, hogy ily módon, hogy is mondjam csak, segítsék a társadalomba való beilleszkedést?

Répássy Róbert: Azt tudni kell, hogy ez egyfajta házi őrizet. Tehát az, hogy otthon tölthetik a feltételes szabadságra bocsátásuk előtti legfeljebb hat hónapot, azt házi őrizetben, tehát technikai nyomkövető biztosításával kell elképzelni, és csak azokról lehet szó, akik nem követtek el erőszakos bűncselekményt, vagy egyáltalán a bűncselekményük súlya olyan csekély súlyú, hogy itt szóba jöhet az, hogy alaposan feltehető, hogy ők a társadalomba visszailleszkednek, és a visszailleszkedésük érdekében egy ilyen reintegrációs őrizetet elrendelni. Bíró rendelheti el. A számításaink szerint néhány száz elítéltről van szó az egyébként 18 ezres fogvatartotti létszámból jelen pillanatban. De hogyha ez valóban segíti az ő társadalomba visszailleszkedésüket, akkor ezt a jog most lehetővé teszi.

Mv: Ha és amennyiben valaki ezen kedvezmény alatt megsérti a törvényt, akkor visszakerül.

Répássy Róbert: Hát nemcsak, hogy visszakerül, hanem valószínűleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is elveszíti. Tehát akkor teljes egészében ki kell töltenie a büntetését.

Mv: Államtitkár úr, nagyon szépen köszönöm, hogy itt járt nálunk.

Répássy Róbert: Köszönöm én is a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)