Répássy Róbert parlamenti államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának vendége volt 2014. november 19-én.
Mv: Fél nyolc múlt hat és fél perccel. Jó reggelt kívánok! Ha valaki a tényleges életfogytiglanból letöltött már negyven évet, akkor hivatalból kell megindítani a kegyelmi eljárást. A változtatásra az Emberi Jogok Európai Bírósága idén májusban hozott ítélete miatt van szükség. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Répássy Róbert a stúdióban. Jó reggelt kívánok!
Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!
Mv: Ezzel a döntéssel vagy ezzel az új szabályozással együtt létrejön egy új testület is. Ennek a testületnek mi lesz a feladata?
Répássy Róbert: Egy úgynevezett kegyelmi bizottság jön létre, bírákból álló kegyelmi bizottság. A Kúria elnöke jelöli ki majd ezeket a bírókat. Büntetőbírókból és kúriai és ítélőtáblai büntetőbírókból. Az a feladata, hogy megvizsgálja az elítélt feltételes szabadlábra helyezésének az elvi lehetőségét. Tehát a kegyelmi eljárás itt azt jelenti, hogy a bírákból álló testület az igazságügyi miniszternek tesz egy előterjesztést, és az igazságügyi miniszter ehhez az előterjesztéshez kötve van. Tehát a miniszter változtatás nélkül továbbítja ezt a köztársasági elnöknek, a köztársasági elnök viszont nincs kötve ehhez a bírói testületnek a véleményéhez. Továbbra is a kegyelem az a köztársasági elnök döntésének, a szabad döntésének a lehetősége.
Mv: Akkor mi értelme a kegyelmi bizottságnak, hogyha igazából nem eszerint fog a folyamat végén lévő államfő dönteni?
Répássy Róbert: Ennek két oka van, vagy inkább három, azt mondanám. Az egyik oka az, hogy ahogyan ön is mondta, ez, hivatalból negyven év után mindenképpen megvizsgálják a kegyelmet, a kegyelem lehetőségét. Ez egy egyfajta reményt adhat az elítélt számára, mert az emberi jogi bíróság azt rótta fel Magyarországnak, hogy semmilyen reménye nincs a szabadulásra az elítéltnek. Tehát mindenképpen megvizsgálják a kegyelmi kérelmét, vagy pontosabban azt a helyzetet, hogy szabadlábra helyezhető-e, egyrészt. Másrészt pedig egy alapos vizsgálat fog történni. Tehát a szokásos kegyelmi kérelmeknél is lényegesen alaposabban megvizsgálják az elítéltnek a helyzetét, szabadlábra helyezhetőségét. És hát nem utolsó sorban nem az Igazságügyi Minisztérium tisztviselői vizsgálják meg, hanem független bírák vizsgálják meg ezt a helyzetet, akik ráadásul tapasztaltak a büntetőügyekben. És ezért van ennek jelentősége, hogy az igazságügyi minisztert köti ez a bírói döntés. Ők egy hosszú, tehát egy alapos vizsgálat után egy indoklással ellátott véleményt terjesztenek a köztársasági elnök elé. Ezért ez is egy kifogás volt a köztársasági, bocsánat, az emberi jogi bíróság részéről, hogy az indokokat nem tudja az elítélt, hogy miért utasítják el esetleg a kegyelmi kérelmét, a szabadlábra helyezési kérelmét.
Mv: De mégiscsak az a kulcsmomentum, hogy végül hogyan dönt vagy dönt-e az államfő...
Répássy Róbert: Így van, hát ezért kegyelem...
Mv: ...vagy mi alapján dönt az államfő.
Répássy Róbert: Igen, ezért kegyelem. Tehát a kegyelem az minden országban, a világon mindenütt az államfő szabad mérlegelésén múlik. Most a szabad...
Mv: Akkor máshogy kérdezem. Hogyha ez a testület úgy dönt vagy úgy összegzi a rendelkezésére álló információkat, hogy kegyelem adható az adott elítéltnek, ennek ellenére az államfő azt mondja, hogy nem, akkor nem lesz egy feszültség, amit mondjuk kritizálni fog a strasbourgi bíróság?
Répássy Róbert: Nem hiszem. Azért nem, mert a kegyelem a jellegénél fogva eddig is a köztár-sasági elnök gyakorlatilag szabad mérlegelésén múlott, és nem lehet ebben befolyásolni a köztársasági elnököt. A legtöbb országban és nálunk is a köztársasági elnök döntését viszont az igazságügyi miniszter ellenjegyzi, ami azt jelenti, hogy az egész Igazságügyi Minisztérium is megvizsgálja a kegyelmi kérelmet. Tehát egy alapos, hogy mondjam, felelősséget megosztó döntésről van szó. Itt, ebben az esetben még nem is az igazságügyi miniszter, hanem, ahogyan mondtam, ez a bírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálja majd meg. Tehát ő veszi magára azt a felelősséget, ez az öt bíró, hogy szabadlábra helyezhető-e egy elítélt. Pontosabban nem is a szabadlábra helyezésről mondanak ők véleményt, hanem arról, hogy ha bíró elé kerülne az elítélt, és az eredeti ítélet megengedte volna a feltételes szabadlábra helyezést, akkor vajon a bíró milyen szempontokat mérlegelne. Ez azért fontos, mert ugye itt kizárt a feltételes szabadlábra helyezés az eredeti ítélet szerint.
Mv: Tehát, hogyha ez a testület úgy dönt, hogy ők úgy látják, hogy ez az elítélt, ha bíróság elé kerülne, kerülhetne, a feltételes szabadlábra helyezés, akkor igazából végül semmi jogosítványa nincs a folyamat végén ennek a testületnek?
Répássy Róbert: Ez egy tanácsadó testület valójában, tehát egy véleményező tanácsadó testület. A köztársasági elnök számára készít egy véleményt arról, hogy bírák hogyan mérlegelnék a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Tehát magyarul támogatják a kegyelmi kérelmet vagy nem.
Mv: De a köztársasági elnöknek minden joga megvan ahhoz, hogy ezt figyelembe vegye, nem?
Répássy Róbert: Így van, vagy elutasítsa. A köztársasági elnök úgy is dönthet egyébként, hogy feloldja azt a tilalmat, hogy nem helyezhető feltételes szabadlábra az elítélt. Tehát még ő nem engedi azt, hogy szabadlábra kerüljön az elítélt, hanem majd egy újabb bírói vizsgálatnak lehet része az, hogy esetleg szabadlábra kerül az elítélt.
Mv: Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, Répássy Róbertet hallották az előző percekben.
(Igazságügyi Minisztérium)