Az egyes jogállási törvények módosításáról szóló javaslat vitájában Répássy Róbert államtitkár válaszolt a képviselők hozzászólásaira 2014. december 1-én az Országgyűlésben.

Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!

Elnézést kérek önöktől, hogy nem lelkesedtem azért, hogy újból részt vegyek a vitában, ugyanis negyedik alkalommal folytatjuk le ezt a vitát, szinte ugyanazokat a kérdéseket boncolgatjuk; ugyanazokra a felszólalásokra ugyanazokat a válaszokat tudom csak adni. Két alkalommal bizottsági ülésen és egy alkalommal itt a plenáris ülésen is megvitattuk már ezeket a kérdéseket.

Másrészt, amiért nem szóltam hozzá minden témához, mert olyan szabályokat kritizálnak, amelyek húsz vagy akár huszonnégy éve változatlanok. Természetesen ez nem ok arra, hogy ne változtassuk meg, de most ez a javaslat nem arról szólt, hogy megváltoztassuk ezeket a szabályokat.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Az egyes jogállási törvények módosításáról szóló javaslat szabályai, valamint módosításai a jogalkalmazás könnyítését, a szabályozás átláthatóbbá és hatékonyabbá tételét szolgálják. Több esetben szabályozási űrt töltenek be vagy olyan régi szabályozási ellentmondásokat oldanak fel, amelyek megalkotása nem várathat magára többet.

Kiemelendő ezek közül a közjogi tisztségviselői igazolványra vonatkozó rendelkezések megalkotása. Ezen szabályok az alapvető jogok biztosa által jelzett szabályozási hiány miatt kerültek bele a javaslatba, az alapvető jogok biztosa kvázi mulasztásos helyzetként ítélte meg, hogy egyes közjogi tisztségviselők – így többek között ő maga is – nem rendelkeznek olyan igazolvánnyal, amely az általuk betöltött tisztség fennállását igazolná. E jelzés alapján az Igazságügyi Minisztérium egyeztetést folytatott több közjogi tisztségviselővel a szabályozásról, ennek megfelelően került kialakításra a jelenlegi javaslat. Az igazolvány jelentősége abban is megmutatkozik, hogy az egyeztetés hatására a közjogi tisztségviselői igazolványra jogosultak köre jelentősen kibővült, tekintettel a beérkezett észrevételekre. Az észrevételek szintén azt támasztották alá, hogy a jelenlegi szabályozási hiány gyakorlati problémákat vet fel, nehézségeket okoz az egyes közjogi tisztségviselők számára. A törvényjavaslatban szereplő szabályozás azonban megfelelő eszközökkel orvosolja a helyzetet. A társadalmi egyeztetésre és a normaszöveg kibővülésére vonatkozó kritikákkal kapcsolatban úgy vélem, az nem róható fel az előterjesztőnek, hogy a jogalkalmazói jelzéseknek megfelelően alakítja a benyújtott javaslatot.

Szintén több kritika érte a javaslatot a miniszteri biztosokra vonatkozó szabályozás módosítása kapcsán. Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi szabályozási anomália miatt a rendelkezéseket minél előbb szükséges volt módosítani.

A javaslat alkalmas erre, és a jövőben egy átláthatóbb és a miniszteri biztosi intézmény funkciójával összhangban álló szabályozási környezet kerül kialakításra. A miniszteri biztos díjazásának megállapításával kapcsolatos politikai felelősség a minisztert terheli, az Országgyűlés pedig interpelláció vagy kérdés formájában be is számoltathatja a minisztert arról, hogy egyes esetekben miért tartotta szükségesnek a díjazást vagy miért akkora összegben. A szabályozás nagy előnye továbbá, hogy a bújtatott juttatások és fizetések helyett átlátható módon biztosítja a miniszteri biztosok díjazását.

Kritikával illették az általános vita során a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályokat is, különösen a polgármesteri tisztség felfüggesztésének a lehetőségét a fegyelmi eljárás során. Bár ezt a bizottságok előtt is elmondtam, itt is leszögezem, hogy a polgármesteri fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályozás nem tartalmaz új rendelkezést, a korábbi szabályokat veszi át a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény is.

Közérdek fűződhet ahhoz, hogy bizonyos fegyelmi felelősséget megalapozó cselekmény elkövetésekor a polgármestert tisztségéből felfüggesszék. Bizonyos bűncselekmények elkövetésekor ennek a lehetőségnek továbbra is fenn kell maradnia. Az a módosítási javaslat, amely kizárná a polgármesteri tisztség felfüggesztését, egyben azt is jelentené, hogy ha a polgármester elismeri a fegyelmi felelősségét megalapozó cselekményt, a fegyelmi eljárás idejére akkor sem függeszthető fel, tehát továbbra is szabadon gyakorolhatja jogosítványait, rendeleteket vétózhat meg, személyi döntéseket hozhat.

Továbbra is hangsúlyozom, hogy a szabályozás nem kötelezően írja elő a polgármesteri tisztség felfüggesztését, pusztán lehetőségként adja meg a képviselő-testület számára. A képviselő-testület döntése ellen pedig – igen szűk határidőkkel – bírói útra tartozó jogorvoslati eljárás vehető igénybe. Megjegyzem, hogy nemcsak a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony ismeri a felfüggesztés lehetőségét fegyelmi eljárás során, hanem többek között a kormánytisztviselők esetén a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvény is, de ugyanígy példaként említhetők a bírák is.

A Törvényalkotási bizottság javaslata alapján az Európai Unió mellett működő állandó képviselet személyi állományának szakmai irányítása a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül át. A kormány, élve az Alaptörvényből fakadó szervezetalakítási szabadságával, a jövőben más minisztert bíz meg bizonyos ügyek ellátásával. Nem szokatlan az Európai Unióban, számos európai uniós tagállamban, hogy az európai uniós ügyek irányítása nem a külügyminiszter portfóliójába tartozik. Kiemelendő azonban, hogy ez nem jelenti a külügyi feladatok teljes átadását a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére, csupán az állandó képviselet szakmai irányítására vonatkozik a változás. A javaslatnak természetesen semmi köze a prezidenciális közjogi berendezkedéshez, mert ott a köztársasági elnök nem áll a parlament ellenőrzése alatt. Ezzel szemben a Miniszterelnökséget vezető miniszter, mint bármely miniszter, miniszteri felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek.

Kizárólag a jogrendszeri koherencia megteremtését és fenntartását szolgálják a javaslat szabályai, ezzel pedig a hatékony jogalkalmazást segítik elő. A rendelkezések megalkotására a benyújtás előtti egyeztetés alkalmával, valamint a törvényjavaslathoz a parlamenti szakasz alatt beérkezett módosító indítványok megvizsgálását követően, alapos megfontolás után került sor. Ismét kiemelem, hogy a javaslat több esetben olyan szabályozási anomáliát vagy hiányt orvosol, amelynek hatálybalépésére minél előbb szükség van.

Kónya Péter képviselő úr értékes hozzászólását külön is köszönöm, bár a felvetéseinek megfelelő rendelkezések nem szerepelnek a törvényjavaslatban.

Tisztelt Ház!

Kérem a képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni és elfogadni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

(Igazságügyi Minisztérium)