Répássy Róbert államtitkár az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitájában az alábbi beszédet mondta 2015. március 31-én az Országgyűlésben. Leirat.

Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!

Nem szeretném nagyon húzni az időt azzal, hogy a közöttünk, a bizottsági ülésen lefolytatott vitát felelevenítem, de a bizottsági ülésen hivatkoztam egy alkotmánybírósági határozatra, amely a 165/2011. december 20-ai Ab-határozat számot viseli. Ennek indoklásában szerepel az a mondat, hogy a törvénytervezet előkészítése nem része a jogalkotási folyamatnak, ezért az egyeztetés törvényi kötelezettségének avagy a társadalmi vita megszervezésének elmaradása politikai felelősséget keletkeztet a jogalkotó oldalán, de nem eredményezi a törvény közjogi érvénytelenségét. Erre az Ab-határozatra hivatkoztam a bizottsági ülésen.

Valamint hivatkoztam arra, hogy a köztársasági elnök a visszaküldő levelében kifejezetten azt írja, hogy „a törvénnyel ebben a formában nem tudok egyetérteni”. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett politikai vétójogával élt, tehát nem közjogi érvénytelenség miatt mellőzte a törvény kihirdetését. Ha a törvényt közjogilag érvénytelennek tartotta volna, nyilvánvalóan az Alkotmánybíróságnak kellett volna megküldenie.

Ezen túlmenően a köztársasági elnök úr visszaküldő levelében megfogalmazott kifogásokat, aggályokat az előterjesztő kormány megfontolta, a szükséges egyeztetést lefolytatta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal, és bizonyos kérdésekben egyetértésre is jutott ezzel a testülettel. Ezeket a módosító javaslatokat tartalmazza a Törvényalkotási bizottság módosító indítványa. Tehát mindazokat a szükséges, a köztársasági elnök által javasolt eljárásokat lefolytatta a kormány, ami alapján újra idekerülhet a Ház elé zárószavazásra a törvényjavaslat.

Természetesen nem értettünk mindenben egyet a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal. Az, hogy a vita fennáll a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal bizonyos kérdésekben, nem akadálya egyébként a törvény megalkotásának. Megjegyzem, és ezt Önök is tudják, hiszen erről sokat beszéltünk, hogy már a törvény előkészítő szakaszában is érdek-képviseleti szervezetekkel egyeztetett a kormány, tehát nem maradt el a jogalkotási törvény által előírt érdekképviseleti egyeztetés. A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórummal kapcsolatos speciális egyeztetési kötelezettség a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó szabályaiból következik.

Összefoglalva tehát, tisztelt Ház, nincs semmi akadálya annak, hogy zárószavazást tartsunk. A jogszabály érvényessége szempontjából, azt gondolom, a törvény által érintett személyi körbe tartozó közszolgálati dolgozók érdekei szempontjából a kormány maradéktalanul megtett mindent azért, hogy figyelembe vegye ezeknek a dolgozóknak, közszolgáknak az érdekeit, hiszen számos esetben azért került sor a jogszabály módosítására, hogy a szervezeti átalakítások, az államigazgatás szervezeti átalakításai ne érintsék hátrányosan a dolgozókat, a közszolgákat, azért, hogy fenn tudják tartani a szolgálati jogviszonyukat, tehát ne veszítsék el a munkahelyüket.

Kérem a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, elnök úr.


***

Köszönöm a szót, elnök úr.

Csak röviden szeretnék szólni, hiszen csatlakozom a Kovács Zoltán képviselő úr által elmondottakhoz. Azzal szeretném kiegészíteni az itt elhangzottakat, hogy a törvényjavaslat nem építi le a garanciákat, a törvényjavaslat megtartja azokat a garanciákat, amelyek a közszolgálati dolgozók személyi körülményeire, munkakörülményeire vonatkoznak. Tehát tévedés az az ellenzéki álláspont, hogy itt romlana a helyzete a közszolgálati tisztviselőknek.

Sokadszor hangzik el az a tévedés, hogy nem elég családbarát a javaslat. A bizonyos háromórás utazási időt úgy kell érteni, hogy oda-vissza természetesen, tehát másfél-másfél óra lehet, és csak abban az esetben nem kell ehhez a köztisztviselők beleegyezése, ha egy adott településen belül változik meg a munkáltató székhelye. Tehát egy településen belüli munkáltatói székhelyváltozás esetén nőhet meg az utazási idő, amit el kell fogadnia a köztisztviselőnek. Ez gyakorlatilag Budapestet érinti, hiszen a kormányhivatalok, állami szervek leginkább Budapesten kerülnek úgy összevonásra, hogy a székhelyük jelentősen távolabb kerül egy korábbi helytől, a vidéki megyeszékhelyeken az ott dolgozókat semmilyen hátrány nem fogja érni.

Szeretném leszögezni, hogy elsősorban a vezetők illetménye fog csökkenni, azért a vezetők illetménye, mert a közigazgatási átszervezések miatt összevonásokra kerül sor, egyes igazgatási szerveket összevon a kormány. Ezeknek az igazgatási szerveknek eddig külön vezetőik voltak. Tehát tévedés, nem felel meg a valóságnak, hogy itt a köztisztviselők nagy részét fenyegetné valamifajta illetménycsökkenés. Kifejezetten csak a vezetői tisztségben lévőket érheti ilyen hátrány.

Megjegyzem, hogy a vezetői megbízás viszont a közszolgálatban indokolás nélkül bármikor visszavonható. Tehát nem számíthat örök időkre a vezető arra, hogy az ő illetménye a vezetői pótlékkal kiegészített illetmény marad, hanem nyilván az illetménytábla szerinti garantált illetményére számíthat.

Tisztelt Ház!

Csak egy utolsó mondat az úgynevezett közjogi érvénytelenséggel kapcsolatos vitáról. Szeretném megerősíteni, hogy egyetértünk a köztársasági elnök úr értékelésével, egyetértünk a visszaküldő levelében foglaltakkal. A javaslat érvénytelenségével kapcsolatban nem merülhet fel kétely, hiszen a köztársasági elnök maga az elmaradt egyeztetés pótlását írta nekünk elő. Ez megtörtént, ezért… Ez volt az egyik kifogása az érvényesség körében, az elmaradt egyeztetés pótlása, ezt pedig a kormány megtette, tehát a törvényjavaslatról az Országgyűlés szavazhat, a kormány álláspontja szerint a javaslat érvényességéhez nem fűződik kétség.

Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet.

(Igazságügyi Minisztérium)