Répássy Róbert mondta el a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját, valamint reagált a vitában elhangzottakra 2015. február 18-án az Országgyűlésben. Leirat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim!

Mint ahogy az önök előtt is ismert, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény – ismertebb nevén a jogegységi törvény – szerint a fogyasztói kölcsönszerződések részévé váló egyoldalú kamatemelést, költségemelést, illetve díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötések vonatkozásában azok tisztességtelenségét kellett vélelmezni. A jogegységi törvény ugyanakkor lehetővé tette, hogy a pénzügyi intézmények pert indítsanak a magyar állammal szemben e vélelem megdöntése iránt, azaz lehetőséget kaptak arra, hogy bizonyítsák az érintett szerződéses kikötések tisztességességét.

A 2010. november 26-át követően közzétett vagy módosított általános szerződési feltételek érintett szerződéses kikötései vonatkozásában ugyanakkor a jogegységi törvény előbb említett fő szabályától eltérően nem áll fenn a tisztességtelenség vélelme.

Ezekben az esetekben a Magyar Nemzeti Bank vizsgálhatja meg, hogy a pénzügyi intézmények kikötéseit tisztességtelennek találja-e, és amennyiben egyes kikötéseket tisztességtelennek talál, ő az, aki közérdekű keresettel pert indíthat.

A most tárgyalt törvényjavaslat elsődleges célja, hogy kiegészítse a 2014. évi XL. törvénynek, közismert nevén elszámolási törvénynek e közérdekű keresettel indított perekre vonatkozó szabályait. A törvényjavaslat továbbá pontosítja a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények rendelkezéseit azok alkalmazásának megkönnyítése érdekében a jogalkalmazói visszajelzések alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül szóljak néhány szót arról, hogy a törvényjavaslatban foglalt módosítások milyen jellegű változásokat tartalmaznak.

Az elszámolási törvényt kiegészítő szabályok részletesen meghatározzák, hogy a pénzügyi intézmény érintett szerződések kikötésekkel kapcsolatos, a Magyar Nemzeti Bank felhívása alapján tett adatszolgáltatásának milyen tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy az alapján a Magyar Nemzeti Bank szükség esetén a megfelelő tartalmú keresetlevelet előkészíthesse.

Annak érdekében, hogy a részletesen meghatározott adatszolgáltatás alapján legyen lehetősége a Magyar Nemzeti Banknak közérdekű kereseteit benyújtania, a módosítás lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a keresetlevelét 2015. február 28-a helyett legkésőbb 2015. április 30-áig terjeszthesse elő. Ezen túlmenően a törvényjavaslat további, az eljárási mechanizmust egyszerűsítő, segítő, valamint a szükséges igényérvényesítést hatékonyabban biztosító eljárási szabályt vezet be a közérdekű keresettel indított perekre vonatkozóan, azokhoz kapcsolódóan.

A törvényjavaslat lehetővé teszi például, hogy a pénzügyi intézmények közokiratban foglalt nyilatkozatban vállalhassák, hogy a szabályozással érintett valamennyi vagy meghatározott szerződéses kört érintő fogyasztóval az elszámolási törvény szabályai szerint elszámolnak. Ebben az esetben közérdekű keresetindításra nem kerül sor, a pénzügyi intézmény pedig részlegesen vagy teljesen mentesül az adatszolgáltatás kötelezettsége alól.

A törvényjavaslat lehetőséget teremt a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy meghatározott esetekben 2015. április 30-át követően is érvényesíthesse az érintett fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos igényét. Erre akkor kerülhet sor, ha bármely, 2016. december 31-éig megindított eljárásban észleli, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatása hiányos vagy valamely részében valótlan tartalmú volt. Ebben az esetben, ha a közérdekű per még folyamatban van, úgy keresetváltoztatásra van lehetőség, amennyiben pedig jogerősen befejeződött, akkor perújításnak van helye, míg ha per korábban nem volt folyamatban, úgy perindításra van lehetőség. Az erre vonatkozó szabályozás hivatott biztosítani azt, hogy valamennyi jogos fogyasztói igény vonatkozásában valós lehetőség legyen az igényérvényesítésre.

A törvényjavaslat több ponton módosítja a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény, közismert nevén a Ptké. rendelkezéseit.

A 2014. március 15-én hatályba lépett Ptké. módosítására a Ptk.-hoz kapcsolódó átmeneti szabályok közel egyéves alkalmazása során felmerült jogalkalmazói észrevételek alapján kerül sor. Így például a Ptk. jogi személyekről szóló Harmadik könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések, cégbírósági jelzések alapján tervezett módosítása a gazdasági társaságok és szövetkezetek Ptk. hatálya alá rendeződésének még gördülékenyebb végrehajtása érdekében pontosítja e cégek kötelezettségeit és az ezzel összefüggő cégbírósági eljárás egyes szabályait is.

A pénztartozás tekintetében fennálló kamatfizetési kötelezettség körében a Ptké. egy értelmező szabállyal egészül ki, amely egyértelművé teszi, hogy a kamatkövetelés értelmezési tartománya a dolog természete folytán csak pozitív előjelű lehet. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kiegészítése is indokolttá vált. A Ptk. szerinti betétszerződés lényegi eleme ugyanis az, hogy a bank köteles az elhelyezett betét után kamatot fizetni, majd egy későbbi időpontban az elhelyezett betéttel azonos összeget a betétesnek visszafizetni.

Fontos társadalmi-gazdasági érdek fűződik azonban ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer a nemzetközi pénzügyi helyzethez és pénzpiaci gyakorlathoz igazodjon. Ezért szükségessé vált annak lehetővé tétele, hogy a bankok a hazai szabályok szerint is kiköthessenek, illetve érvényesíthessenek negatív előjelű kamatot, de csak és kizárólag abban az esetben, ha a betétes nem természetes személy.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A teljesség igénye nélkül próbáltam a legfontosabb jogszabályi változásokra rámutatni. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat az önök által már korábban elfogadott törvényekhez kapcsolódik, azok tartalmát pontosítja, illetve kiegészíti az alkalmazás megkönnyítése, valamint az elszámolások zökkenőmentes lefolytatása érdekében, a jogalkalmazói visszajelzések alapján.

Kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

***

Köszönöm a szót, elnök úr.

Abban reménykedtem, hogy a törvényjavaslat vitája során nem fog megismétlődni a devizahiteles törvények vitája, de kár volt ebben reménykednem.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az úgynevezett devizahiteles törvényekből, amit az elmúlt évben fogadott el az Országgyűlés, a négy törvényből hármat az ellenzék is megszavazott, egy-két független ellenszavazat kivételével. A negyedik törvényt valóban nem szavazta meg az ellenzék, vagy legalábbis nagyobbrészt nem szavazta meg. Tehát olyan törvényekről vitatkoztunk itt, ami elvileg az Országgyűlés nagy támogatását élvezi.

Ami azokat az állításokat illeti, hogy nem segített a kormány, a kormány nem kellő időben, nem kellő mélységig segített ezeken a problémákon: tényleg volt alkalmunk az elmúlt évben vitatkozni sokat, de szeretném felidézni, hogy az előző országgyűlési ciklusban és már ebben a ciklusban is, tehát a két ciklusban eddig összesen hat alkalommal, hat törvényalkotás során foglalkozott az Országgyűlés a devizahiteles problémával. Tehát legalább hat olyan törvényt fogadott már el az Országgyűlés, amiben igenis segítettünk a devizahitelesek helyzetén. Hiszen először az Országgyűlés döntött az egyösszegű végtörlesztésről, majdnem 200 ezer család tudott élni az egyösszegű végtörlesztés lehetőségével. Utána döntött az Országgyűlés az eszközkezelő felállításáról. Majd ezt követte ez év derekán a négy devizahiteles törvény, a Kúria jogegységi döntését végrehajtó és azt a bankokra kötelező erővel előíró törvény, amelynek nyomán a tisztességtelen szerződési feltételek kikerülhettek a szerződésekből. Ezt követően döntöttünk a bankok elszámoltatásáról, döntöttünk a fair bankok szabályairól, arról az új szabályozásról, hogy hogyan kell majd a jövőben eljárniuk a bankoknak. És a negyedik: a devizahitel-szerződések, a kölcsön-, fogyasztói szerződések kötelező átváltásáról is döntöttünk.

Tehát több százezer embert érintő problémával foglalkozott az Országgyűlés a kormány javaslatára, és azt kell, hogy mondjam, nincs ma már olyan devizahiteles, akinek a szerződése teljesen érintetlenül maradna, hiszen a kormány és a törvényhozás jóvoltából ezeket a szerződés mind könnyítette az Országgyűlés. Valóban nem törölte el ezeket a szerződéseket, de ezt már sokszor kifejtettük, hogy a szerződések teljes érvénytelensége nemkívánatos eredménnyel járna, hiszen az az eredeti állapot helyreállításához vezetne, az eredeti állapot pedig sajnos egyszerűen úgy írható le, hogy a banknak volt pénze, az ügyfélnek meg nem volt lakása. És ez az eredeti állapot senkinek sem kívánatos, ezért igenis a szerződések érvényben tartása mellett kellett végrehajtani olyan módosításokat a szerződéses kapcsolatban a szerződés feltételei között, amelyek könnyebbé teszik a devizahitelesek helyzetét.

Ebben az évben, a 2015-ös esztendőben közel 1000 milliárd forint kerül vissza így a családokhoz, pontosabban 1000 milliárd forinttal lesz könnyebb az ő hitelük, az ő tartozásuk, összességében ennyi lesz a hatása ezeknek a törvényeknek, és egy átlagos számként a 25-30 százalékos tőketörlesztés-könnyítés várható ezeknek az elszámolási törvényeknek a hatására. Tehát úgy gondolom, hogy az Országgyűlés nagyon sokat tett a kormány javaslata alapján a devizahitelezés problémájának a megoldásra. Ennyit tulajdonképpen arról, amiről nem szól ez a törvényjavaslat.

A törvényjavaslat – ahogyan már a bevezetőben, a vitaindítóban is elmondtam – korrigálja néhány ponton ezeket a törvényeket, pontosan azt teszi lehetővé, hogy a bankfelügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank be tudjon avatkozni, és érdemi keresetindítási lehetőséget kapjon a Nemzeti Bank, megfelelő adatok alapján, megfelelő és most már rendszerezett adatok alapján számoljanak be a Magyar Nemzeti Bank számára a kereskedelmi bankok az általános szerződési feltételeikről. Ezután pedig – egy erős fogyasztóvédelmi jog alapján – közérdekű keresetet indíthat majd a Magyar Nemzeti Bank, ha úgy látja, hogy a bankok nem tartják be az általános szerződési feltételekre vonatkozó törvényeket.

Ehhez kéri a kormány az önök segítségét. És örülök annak, hogy a kritikák mellett döntően támogató nyilatkozatok hangoztak el. Kérem a tisztelt Ház minden képviselőcsoportját, hogy támogassa ezt a javaslatot, hiszen ezzel fogyasztóvédelmi szempontú, fogyasztóvédelmi irányú módosításokat lehet végrehajtani. Azzal tisztában van a kormány, hogy a fogyasztási kölcsönök magánszemély, természetes személy kötelezettjei a jövőben is rászorulnak arra, hogy az Országgyűlés vagy a kormány támogassa őket a devizahitelezés problémájából való megszabadulásuk és egyáltalán az adósságtól való megszabadulásuk érdekében.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

(Igazságügyi Minisztérium)