Répássy Róbert Kovács Andrásnak adott interjúja 2015. július 23-án jelent meg az Origón.
Nem ütközik a hatályos régészeti törvénnyel a szerb–magyar határon építendő kerítés – többek között erről is beszélt Tusványoson Répássy Róbert az Origónak. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint még nem dőlt el, hogy bűncselekménynek számít-e az illegális határátlépés.
Milyen jogszabályokat fogadhat el ősszel a parlament, főleg úgy, hogy a költségvetésről sem kell majd vitázni és dönteni?
A kormány részéről már be kellett nyújtani a jogalkotási terveket. Az Igazságügyi Minisztérium a magáncsőd keretében alkot végrehajtási rendeleteket a következő félévben. Fontos téma és feladat az új egyházügyi törvény módosítása, mivel azt szinkronba kell hozni az európai emberi jogi és az alkotmánybírósági határozatokkal.
Megszűnik-e a parlament kizárólagos egyház-elismerési joga?
Az Országgyűlés nem az elismerő szerepébe került az egyházak tekintetében, a képviselők csak az együttműködési viszonyt határozhatják meg. Az egyházaknak bírósági regisztráción kell keresztülmenniük. Változatlan szabály lesz, hogy az Országgyűlés dönt többek között az egyházak adóügyi kedvezményeiről vagy az állami támogatás nagyságáról. Az oktatási tevékenységbe nem lesz beleszólása az államnak, csak az akkreditálás esetében lesz beleszólásuk az érintett intézményeknek.
Nem tart attól, hogy a biztonságos származási országokról szóló lista esetében nemzetközi eljárás indulhat?
Vita vagy kritika már elindult ezzel kapcsolatban. Annak van relevanciája, hogy jogvita lesz-e. Civilszervezetek azt vetítik előre, hogy emberi jogi bíróságon lesznek jogviták, de ez nem probléma. Az általunk biztonságosnak tekintett ország vonatkozásában ez a lista egy nemzeti büszkeségi kérdés is. A szerb miniszterelnök magától értetődőnek nevezte, hogy az országa biztonságos.
Ősztől valóban bűncselekmény lesz az illegális határátlépés?
Az e heti keddi kormányülés megvizsgálta a kérdést, de nem volt végleges döntés erről. Mivel csak ősszel ülésezik a parlament, ezért az Igazságügyi Minisztérium tovább vizsgálja ennek a lehetőségét. Teljesen nyitott a kérdés, hogy szükséges-e jelenlegi jogszabályoknál szigorúbban megvédeni az országot.
A déli határon létesítendő kerítés építése nem ütközik a régészeti törvénnyel?
A minisztériumnak nem feladata ennek a vizsgálata, de minden hatályos törvényt be fognak tartani az építés során. Ezek a jogszabályok egyébként nem a határsávra vonatkoznak, hanem autópálya-építésekre, ahol komolyan megmozgatják a talajt. Erős analógia, hogy ezeket figyelembe kellene venni.
A választás eljárási törvényben lehetnek-e változások főleg annak tükrében, hogy komoly jogvita alakult ki a népszavazási kérdések beérkezésének a határidejében?
Sem a Nemzeti Választási Irodától, sem a Nemzeti Választási Bizottságtól nem érkezett kérés arra vonatkozóan, hogy változtassunk a szabályokon.
Mit vár az idei Orbán-beszédtől?
Számomra nem azok voltak a 2014-es beszéd legizgalmasabb részei, amiket a sajtó felkapott. Fontosak ezek a beszédek, de azt is tudni kell, hogy ezeket nem lehet tértől és időtől elválasztani. Egy nemzetpolitikai szabadegyetemen elhangzott beszéd lényegesen szabadabb műfaj egy parlamenti felszólalásnál. Szerintem ilyenkor a miniszterelnök maga sem rendelkezik teljesen kiforrott gondolatokkal, inkább eszmefuttatások, amiket a beszédben elmond.
Az eredeti interjú:
http://www.origo.hu/itthon/20150723-megsem-lesz-buncselekmeny-az-illegalis-hataratlepes.html
(Origo)
