Répássy Róbert államtitkár a TV2 Tények Este című műsorának volt a vendége 2015. március 11-én. Az államtitkár szólt az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblájáról, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi döntéséről.

Mv: Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára szerint az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott elemzése azt igazolja, hogy az igazságszolgáltatást igénybe vevők szemében erősödött Magyarországon az igazságszolgáltatás függetlensége. A Tények este vendége Répássy Róbert államtitkár. Jó estét kívánok államtitkár úr. Köszönöm szépe, hogy itt van.

Répássy Róbert: Jó estét kívánok.

Mv: Az elemzésben az szerepel, hogy a hatékonyság és a minőség terén nagyjából az uniós átlagot ütjük meg. Ön pedig úgy értelmezte ezt talán a Kossuth Rádióban egy interjúban a minap, hogy van még lehetőség a javulásra, de hogy alapvetően jó úton járnak. Nem is a jó út érdekelne engem elsősorban, hanem hogy hol van még lehetőség javulni?

Répássy Róbert: Ez a felmérés vagy ez a vizsgálat ez egy, az Európai Bizottság által immáron harmadik alkalommal készített munka. Úgy hívják, hogy igazságügyi eredménytábla, és öt szervezet adatait gyűjtik be, többek között az Eurostat adatait, a Világbank adatait, a Világgazdasági Fórum adatait, és az európai uniós tagállamoknak az igazságszolgáltatását próbálják mérni. És ahogyan ön is mondta, három szempontból igyekeznek meghatározni ezt a rangsort. Egyrészt hatékonyság szempontjából, mennyire hatékony az igazságszolgáltatás, mennyire gyorsak az eljárások például. A másik kérdés a minőség, tehát mondjuk az ítéleteknek az elfogadottsága milyen. A harmadik szempont az a függetlenség kérdése. Egyébként 56 táblát, 56 táblázatot tartalmaz az eredménytábla. És itt a legfontosabb a függetlenségmutató, ott ugyanis még egy nagyobb merítést vizsgál a Világgazdasági Fórum, 144 országot vizsgál. 72.-ek voltunk 2010-ben ezen a rangsorban, most 56. lett Magyarország. Tehát azért négy év alatt 16 helyet lépett előre ezen a rangsorban. Az első két szempont a minőség és a hatékonyság az a statisztikai alapokon alakul. Ez az utolsó, a függetlenség viszont megkérdezéses, tehát kérdőíves véleménynyilvánítások alapján. Általában az igazságszolgáltatás igénybe vevőjét, jogászokat, ügyfeleket kérdeznek meg arról, hogy mit gondolnak a bíróságokról, mennyire hiszik el, hogy a bíróságok függetlenek és a tevékenységük így függetlenül alakul.

Mv: Ebbe majd belemegyünk, mert itt nullától hétig terjed a skála, és 2010-ben én is felírtam magamnak, hogy hogyan teljesítettünk és aztán '12-től '14-ig mennyiben változott ez a dolog, hogy 3,5 és 4 között vagyunk, legalábbis a legtöbb választ tekintve. De ugye itt van egy olyan érdekes dolog is, hogy a bírói függetlenség terén, hogyha már ezt így említette, az Unió 11 tagállamát gyakorlatilag Közép-Európa minden országát megelőzi Magyarország, de Görögországot is, Olaszországot is, hogy egyáltalán mit jelent az Európai Bizottság szemében a bírói függetlenség?

Répássy Róbert: Hát, ahogyan elmondtam, itt megkérdezik azokat az embereket, akik tapasztalatokat, közvetlen tapasztalatokat szereznek az igazságszolgáltatásban, és az ő véleményüket gyűjtik egy ilyen eredménytáblába. Tehát ez nem az, a bizottságnak, bocsánat nem az Európai Bizottságnak a saját véleménye, hanem egy, a Világgazdasági Fórum által megkérdezett vélemény, közvélemény-kutatás, ez egy bizonyos szakmai vagy hát, hogy mondjam egy célzott személyi körben tartanak egy kutatást, és ez a kutatás mutatja ezeket az eredményeket. Én úgy értékelem, hogy ahhoz képest, hogy az Európai Bizottság részéről ugye gyakran érte korábban kritika a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, még kötelezettségszegési eljárást is indítottak hasonló témákban, és hát ugye azért van itt hazai és nemzetközi kritika is, ahhoz képest az jó eredmény, hogy előrelépés történt a függetlenség megítélésében. Tehát még egyszer mondom, nem annyira függetlenségről van szó, hanem a függetlenség megítéléséről. Arról, hogy az ügyfelek, az igazságszolgáltatás igénybe vevői hogyan ítélik meg a bíróságokat. Azaz mennyire van respektje, elfogadottsága a magyar bíróságoknak, magyar igazságszolgáltatásnak.

Mv: És például a bizottság jelentése kiterjed arra, hogy a korrupció mennyire van jelen az egyes tagállamoknak az igazságszolgáltatásában? Tehát mondjuk erre vonatkozó kérdést is kapnak a megkérdezettek?

Répássy Róbert: Igen, egyrészt kapnak ilyen kérdést. Másrészt ismert ugye ez az úgynevezett korrupciós index, a korrupciós index is hasonlóan történik. Megkérdezik, hogy az embereknek mi a véleménye, mi a közérzet a korrupciós ügyekben. Ezekben sajnos Magyarország inkább hátrébb szerepel. Ehhez képest is mondom, hogy jó eredmény az, hogy az igazságszolgáltatásban viszont bíznak. Tehát, hogy a korrupciós ügyekben az igazságszolgáltatás dönt, akkor azt inkább elfogadják, mint sem elutasítják az emberek ezeket a döntéseket.

Mv: Idézem akkor újra Önt, az igazságszolgáltatást igénybe vevők szerint erősödött Magyarországon az igazságszolgáltatás függetlensége, lényegében ez egy értelmezés az elemzés alapján. Ez teljesen egyértelmű. Nézzünk két esetet, de kizárólag technikai szempontból. Az egyik egy polgári büntetőügy, tudom, hogy nincs ilyen kategória, de egy polgárokkal történt büntetőügy, a szigetszentmiklósi gyerekmolesztálás, aminek a kapcsán még itt a Tényekben, meg a Mokkában is egymásnak üzengetett meg a bíróság és a ügyészség is, és ez nekem rendkívül furcsa volt. De hát nemcsak nekem, az internetes újságíróknak, meg hát mindenkinek, hogy a bíróság és az ügyészség képviselői egymást nyílt színen a sajtón keresztül egymásnak üzengettek. A másik meg mondjuk az V. kerületi ingatlanok ügye, ahol a nyomozó hatóság elutasította a feljelentéseket. Tehát lényegében átvette a büntetőbíróság szerepét, csak hogy nagyon leegyszerűsítsem a dolgot. Hogy ezek például, ilyen, ezek a helyzetek eljutnak-e az Európai Bizottsághoz, eljutnak-e Brüsszelbe a megkérdezettekhez?

Répássy Róbert: Válasszuk külön a két esetet. Ugye az első esetben, a szigetszentmiklósi ügyben egy elsőfokú bírósági ítéletet kommentált az ügyészség, amit egyébként jogszerűen megtehet, már a fellebbezésben megteheti, és a fellebbezésben kifejtheti az ügyészség, hogy mi az álláspontja a bírói ítéletről. Az nyilván egy szokatlan és mondhatnám meglepő fordulat, hogy a nyilvánosság előtt védik meg az álláspontjukat, vagy próbálják megvédeni az álláspontjukat. De hogyha arra gondolunk, hogy az ügyészi vád, vagy az ügyészi fellebbezés úgy is elhangzik egy nyilvános tárgyaláson, ezzel még önmagában nem lenne probléma. Csak azt, én is azt gondolom, hogy ennek a vitának a helyszíne az a tárgyalóterem, tehát ott kell összecsapni ezeknek az érveknek. Szerintem az egész abból adódik, hogy nagyon, ahogy mondják médiatizált ez az egész igazságszolgáltatás, tehát a média figyelmének a középpontjában áll. Itt nem lehet azt csinálni, hogy magunkra zárjuk a tárgyalótermet, és a tárgyalóteremben mondja el egymásnak az ügyész, vagy a bíró, vagy az ügyvéd az álláspontját, hanem a nyilvánosság előtt, a közvélemény előtt is zajlanak ezek a meccsek. Tehát ehhez hozzá kell szoknunk, hogy most nem akarok, hogy mondjam összehasonlítást tenni az amerikai igazságszolgáltatással, de ott is televíziós kampányokat folytatnak egy-egy ügyfélnek az érdekében. Tehát az ügyvédek bemennek a tévébe és ott elmondják, hogy mi az álláspontjuk, és ugyanezt csinálja az ügyész is. Tehát bemegy akár a tévébe is, hogy mi az álláspontja. Aztán persze a bíróság dönt. Tehát a végét mindenképpen a bíróságnak kell megmondania. És akkor hadd térjek rá a függetlenségre. Hát a szigetszentmiklósi ügy az azt mutatja számomra, hogy a bírói függetlenség az mindennel szemben függetlenség. Tehát adott esetben a társadalom igazságérzetével szemben is megteheti a bíró, hogy azt mondja, hogy lehet, hogy a társadalom itt sokkal súlyosabb ítéletet várt volna, de én ilyen és ilyen okokból nem osztom a véleményt, nem osztom a közvéleménynek az álláspontját. Meglátjuk, hogy a másodfok alá fogja-e támasztani az elsőfokú bíróság ítéletét. Én úgy gondolom, hogy még nagy csatára számíthatunk, tehát az ügyészség és a bíróság. Nem is az ügyészség, a bíróság. Az ügyészség és a védők között van csata, de abban az értelemben, hogy végül a bíró dönt, és a bíró az ügyészség munkáját is minősíti, ezért van természetesen egy ilyen érzés.

Mv: Az elemzéseket...

Répássy Róbert: Nem válaszoltam egyébként.

Mv: Igen, bocsánat.

Répássy Róbert: Az V. kerületi ügyekre nem akartam kitérni. Ott annyiban pontosítanám, hogy természetesen a nyomozó hatóság nem az igazságszolgáltatás szerepét veszi át. A nyomozó hatóságnak van egy önálló feladata. Hogyha úgy ítéli meg, hogy bűncselekmény történt, akkor vádemelésre tesz javaslatot. Egyébként ez ellen lehet panasszal élni. Tehát a feljelentő panasszal élhet és kérheti az ügyésztől, hogy vizsgálja meg, hogy itt miért utasították el ezeket a feljelentéseket. Tehát legalább az ügyészig mindenképpen eljutnak az ügyek. És hogyha meg is van egy sértettünk, akkor pedig még a pótmagánváddal is élhet egyébként, hogyha úgy ítélte meg, hogy jogtalanul vagy méltánytalanul utasították el a feljelentését.

Mv: Mi a helyzet az ügyhátralék-feldolgozásokkal?

Répássy Róbert: Igen, ebben az igazságügyi eredmények között is szerepel az, hogy rövidültek az eljárások. Én inkább azt mondanám, hogy a legnagyobb baj a Budapest-központú régióban, tehát a központi régióban, a budapesti bíróságokon volt a legnagyobb hátralék. Ezeket komoly munkával, komoly és elismerésre méltó munkával a bírói szervezet feldolgozta. Tehát ma már az országban egyenletes azért az ügyeknek az ügyintézési határideje. Már nem lóg ki, mondjuk Budapest a nagyon elhúzódó ügyekkel. Természetesen nem százszázalékos a siker. Ezért is mondtam azt, hogy még van tennivaló, tehát van a hatékonyság, az eljárások gyorsítása szempontjából van még mit tenni.

Mv: Na, hát nézzük akkor meg, amit itt az imént már említett, hogy nullától hétig – pontosabban én kezdtem el mondani, Ön nem mondta részletesen, hogy –, nullától hétig terjedt egy skála, amin lehetett szavazni, és amin ezeket a véleményeket el lehetett mondani. És ahogy Ön is mondta, 2010-től folyamatos emelkedést tükröz ez a görbe. Voltunk mi három és felesek is, annál is rosszabbak, most már a négyeseket is megütjük sok esetben. Vagy hát Ön jobban belelát, talán még fölé is csúszunk, tehát közelítünk a heteshez. Hogy hol teljesített Magyarország a legrosszabbul ebben a listában?

Répássy Róbert: Főleg azok az ügyek húzódnak el, amelyek sok vádlottas vagy sok ügyféllel vannak a bíróság előtt, tehát mondjuk egy ilyen, ahogy szokták mondani a bírák, megaügyek, tehát olyan ügyek, amiben látjuk mi is, hogy óriási tárgyalótermet kell bérelni, érkeznek az ügyfelek, érkeznek a védők sorra, sorra, sorra. Na most, ezek az ügyek még mindig nem elég gördülékenyen mennek. Tehát nyilván, hogyha majd új büntetőeljárási törvényt vagy új polgári perrendtartást fogad el az Országgyűlés, amit most készítünk elő, akkor ezekre az ügyekre, ezekre a nagy ügyekre speciális megoldások kellenek. Jó lenne azt elérni, amit az amerikai filmekben lehet látni, hogy egy bíróság elkezdi tárgyalni az ügyet, és mondjuk, egy hét alatt vagy két hét alatt vagy három hét alatt semmi mást nem csinál, csak ezzel az üggyel foglalkozik, és végigmennek az egész ügyön, és a végén, frissen a bizonyítékok közvetlen tapasztalása után dönt a bíróság. Tehát ilyen megoldásokra lehet számítani. Ezekben a nagy ügyekben, tehát ilyen többvádlottas ügyekben még mindig elhúzódnak az eljárások, ez kétségtelen így van.

Mv: Nem ide tartozik, de talán mégis. Friss strasbourgi döntés, hogy emberi jogokat sért vagy sérthet a börtönök túlzsúfoltsága Magyarországon, és a magyar államnak ezért összesen 25,7 millió forintot kell fizetnie hat fogvatartottnak. Önök ezt nem vitatják, elfogadják?

Répássy Róbert: A konkrét ügyben nem tudom, hogy tervezünk-e fellebbezést. Hatvan napja van ilyenkor megvizsgálni az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy lesz-e fellebbezés vagy sem. Úgy hívják, hogy a Nagykamarához fordulunk-e, vagy kérjük, hogy a Nagykamara elé terjesszék az ügyet vagy sem, a strasbourgi Nagykamara elé. De azt tudom mondani, hogy tisztában van a kormány azzal, hogy túlzsúfoltak a börtönök. 130 százalék és 150 százalék között van körülbelül a zsúfoltság, tehát legalább egyharmadával több a férőhelyeken lévő személyek száma. A kormány januárban a belügyminiszter előterjesztésére elfogadott egy jelentés, amelyben egy hároméves börtönépítési program van. Több mint négyezer férőhellyel kell bővíteni a börtönöket. És itt hadd térjek ki arra a mai felvetésre, ezeknek az elítélteknek az érdekeit képviselő szervezetek felvetették, hogy változtatni kell a büntetőpolitikán. Nem hiszem, hogy erre sor kerülne, sőt azt kell mondjam határozottan, hogy nem fog változni a büntetőpolitika, tehát marad a büntetőjogi szigor. Egy országban el kell dönteni, hogy börtönöket építünk vagy pedig enyhe büntetéseket szabnak ki a bíróságok. Ezt az utat már egyszer, az előttünk lévő kormányok próbálták, és akkor volt számtalan enyhítő szakasz, volt a, a középmértékes büntetést eltörölték, a visszaesőknek a szigorú megítélését eltörölték. Kétségtelenül igaz, hogy ez a szigorú büntetőpolitika több mint négyezer személlyel több elítéltet eredményezett, de úgy hisszük és meggyőződésünk, hogy ott vannak jó helyen az elítéltek, és nem szabad kísérletezni azzal, hogy feltételes szabadlábra helyezzük őket vagy visszaengedik őket a társadalomba, és akkor próbaidő alatt veszélyesek a társadalomra.

Mv: Nagyjából egy percünk maradt. Nézzük a végrehajtói rendszer átalakítását! Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, hogy nincs kompromisszum, a miniszterelnök azt várja az igazságügyi minisztertől, hogy kompromisszumok nélkül tegye rendben a végrehajtói rendszert. Mit jelent ez a kompromisszum nélküliség?

Répássy Róbert: Jelen pillanatban az Igazságügyi Minisztérium a Bírósági Végrehajtói Kamarát vizsgálja és átvilágítja a kamara tevékenységét. Az első kérdés az, hogy a végrehajtói kamara, ami itt nem egy klub vagy egy egyesület, hanem nagyon fontos közhatalmat gyakorló szereplő, ez a kamara ez törvényesen, átláthatóan működjön, úgy működjön, hogy a panaszokat érdemben kezeljék. Tehát ezért van ez az átvizsgálás. Amire a kormányszóvivő utal, hogy nincs kompromisszum, az alatt azt értem, hogy a bírósági végrehajtást rendbe kell tenni, a bírósági végrehajtásnak törvénytisztelőnek, átláthatónak és nem utolsó sorban az emberi méltóságot tiszteletben tartónak kell lennie. Ezért az Igazságügyi Minisztérium és a kormány eltökélt abban, hogy végigviszi a bírósági végrehajtás rendbetételét.

Mv: És ennek lehet következménye az – tényleg csak nagyon röviden szeretném, hogyha válaszolna –, hogy mondjuk szűkülhet a végrehajtók jogköre?

Répássy Róbert: Itt nem a végrehajtók jogkörével van baj elsősorban, hanem, ahogy mondtam, a végrehajtás minőségével, azzal, hogy mennyire empatikus a végrehajtás, mennyire veszi figyelembe az emberi méltóságot és mennyire tartja tiszteletben az emberi méltóságot a végrehajtás. Ebben az értelemben, ha ehhez szükséges, hogy szűküljön a végrehajtók jogköre, akkor mindent meg fogunk tenni. De a bírósági végrehajtás nagyon fontos azoknak, akik bíznak – a témánk elején –, bíznak az ítéletekben. Tehát a bírósági végrehajtás ahhoz kell, hogy a bírói ítéleteket a gyakorlatban is végre lehessen hajtani.

Mv: Államtitkár úr, nagyon szépen köszönöm, hogy eljött.

Répássy Róbert: Köszönöm én is a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)