Az Európai Unió erőviszonyainak átrendeződésétől tartanak a bevándorláspárti liberálisok a 2019-es EP-választások után, ezért a következő időszakban próbálják majd áterőltetni a Soros-tervet és életbe léptetni a migránsok állandó elosztását előíró kötelező kvótarendszert – nyilatkozta a Magyar Időknek Völner Pál. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Európai Parlament szakbizottsága által elfogadott, a migránsok kötelező elosztásáról szóló javaslat kapcsán a 2017. október 30-án megjelent interjúban rámutatott: az indítványt többségében „a Soros György zsebében lévő” uniós képviselők szavazták meg.
Átrendezhetik az EU erőviszonyait a 2019-ben esedékes uniós választások. – A Soros-tervet követő liberálisok mára megszállták az Európai Unió intézményeit, két év múlva azonban sok fontos pozíciót elveszíthetnek. Ezt ők is tudják, ezért a következő időszakban próbálják majd áterőltetni a Soros-tervet és életbe léptetni a migránsok állandó elosztását előíró kötelező kvóta-rendszert – nyilatkozta lapunknak az igazságügyi miniszter helyettese. Völner Pált kérdeztük arról a javaslatról is, amelyet az Európai Parlament szakbizottsága fogadott el nemrégiben a migránsok kötelező elosztásáról. Ennek kapcsán a politikus rámutatott: az indítványt többségében a Soros György zsebében lévő uniós képviselők szavazták meg.
– Sajátos polémia alakult ki az elmúlt napokban a migránsválság kapcsán: a kormány mindenkit óva int a Soros-terv elfogadásától, végrehajtásától, miközben az ellenzék úgy véli, nincs is ilyen terv. Ön szerint mi lehet az oka ennek a nyilvánvaló különbségnek?
– Politikai riválisaink azt hangoztatják, hogy mivel nem láttak eddig „A Soros-terv végrehajtása” című dolgozatot vagy döntés-előkészítő iratot, ezért Soros-terv nincs is. Azt mondhatom erre: aki eddig kételkedett abban, hogy az ostobaságnak súlyos és káros megjelenési formái is léteznek, az most jól teszi, ha alaposan megvizsgálja az ellenzék magatartását. A helyzet ugyanis minden liberális erőfeszítés ellenére úgy áll, hogy Soros György több helyen és több formában is előadta már elképzeléseit arról, hogy emberek hatalmas tömegét kell Ázsiából és Afrikából Európába költöztetni. A spekuláns a folyamat lehetséges hatásait is részletesen ismertette: szerinte komoly veszteségek lesznek, de ez sem lehet akadály. Sőt a pénzügyi háttérrel is foglalkozott, kitérve arra, miként kell dotálni az érkezőket, és hogyan teremthetnek elő ehhez szükséges fedezetet az európai államok. A Soros-terv az európai lét egészét befolyásolná, mégpedig megannyi ponton.
Az ehhez szükséges uniós és tagállami lépéseket egyébként mindezek miatt nem is igen lehet egyetlen határozatban, döntés-előkészítő hivatalos feljegyzésben vagy akár terjedelmes publicisztikában összeszedni.
– Tehát – ha jól értem a szavait – a Soros-terv végrehajtása számtalan apró lépésből állna. Ilyen apró lépés volt az a szavazás is, amelyet az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságában, az úgynevezett LIBE-bizottságban tartottak a minap?
– Ez ügyben jobb, ha megvizsgáljuk, tisztázzuk a tényeket. A grémium a közös uniós menekült-ügyi rendszer szabályozási kereteinek átalakításáról szavazott meg egy tervezetet nagyjából két hete. A bizottság lényegében úgy foglalt állást, hogy szükség van olyan kvótamechanizmusra, amely állandó jelleggel és felső határ nélkül osztaná el az unióba érkező migránsokat. Fontos az is, hogy ebből a rendszerből senki, az EU egyetlen tagállama sem maradhatna ki, a részvétel kötelező volna. Ez eddig tökéletesen egybevág azzal, amit Soros György milliárdos spekuláns elképzelt és több helyen kifejtett Európa jövőjével kapcsolatban. De volna itt még egy érdekes adalék. Néhány hónappal ezelőtt kiszivárgott egy lista, amely azoknak az európai parlamenti képviselőknek a nevét tartalmazta, akik ilyen vagy olyan ok miatt Soros György barátjának, lekötelezettjének tekinthetők. A kötelező és korlát nélküli LIBE-bizottsági előterjesztést 43 uniós képviselő szavazta meg, közülük 23-nak a neve szerepel ezen a listán. Ezek szerint a támogatók többsége valamilyen módon, valamilyen okból Soros zsebében van. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez véletlen. Aki tagadja, hogy Soros tervét követnék a brüsszeliták, az vagy hazudik, vagy nem látja a fától az erdőt.
– Maradva egy kicsit a döntésnél: mennyit ér ez a javaslat, mekkora esély van arra, hogy az abban foglaltak idővel valósággá válnak?
– Ennek a témának meg kell járnia az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot és Európai Parlamentet is, a magyar kormány pedig minden lehetséges ponton akadályozni fogja ennek az elképzelésnek vagy a Soros-terv bármely más pontjának a végrehajtását. Ez a tervezet ugyanakkor erős és nyilvánvaló jelzés, hogy a veszély nem múlt el. Ráadásul tartani kell attól, hogy a bevándorláspártiak még nagyobb sebességre kapcsolnak. Kevesebb mint két év múlva ugyanis lejár a mostani uniós bürokraták és képviselők mandátu-ma, 2019-ben európai parlamenti választások lesznek. A liberálisok egyre több európai országban veszítik el vezető, meghatározó szerepüket, ami alapján arra lehet következtetni, hogy visszaszorulnak majd az EU-ban is. Vagyis ha ebben a ciklusban, 2019-ig nem tudják végrehajtani a Soros-tervet, akkor később még kisebb esélyük lesz rá. Emiatt számítani lehet arra, hogy sorjáznak majd a próbálkozások. Azzal kapcsolatban pedig senkinek ne legyen kétsége, hogy az előterjesztéseket az emberi jogok védelmében szövegezik majd meg.
– Arra utal, hogy az egyébként oly fontos emberi jogokat csak ürügyként használják fel egyes szereplők?
– Mindezt sajnos a saját példánkon tapasztalhattuk meg, éppen tizenegy évvel ezelőtt. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a gyurcsányi diktatúra a maga véres valóságában jelent meg Budapesten. Az utcai terrorra, az emberi jogok lábbal tiprására azonban semmilyen érdemi válaszuk nem volt sem az Európai Unió liberálisainak, sem a Soros Györgyhöz köthető úgyneve-zett jogvédőknek, civileknek. A saját tapasztalatainkat sosem szabad elfelejteni. Akkor sem, ha a Nyugat mást szajkóz nap mint nap.
(IM)