Új korban élünk, új kihívásokkal kellett szembesülni, és ennek mentén kellett megalkotni azt az időtálló Alaptörvényt, ami olyan értékeket, mint a család vagy éppen a nemzet tradíciói be tudott emelni alaptörvényi szintre – hangsúlyozta Völner Pál államtitkár Tóbiás József (MSZP) napirend előtti felszólalására reagálva az Országgyűlés 2016. április 25-i ülésnapján.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
Valóban ötéves az Alaptörvény, és valamennyien jól emlékszünk, akik itt ültünk akkor ennek a Háznak a padsoraiban, az Alaptörvény elfogadásának folyamatára. Arra, hogy felváltott egy pártállami időkből eredő Alkotmányt, amit ’89-ben ideiglenes jelleggel toldoztak-foldoztak, hogy az átmenetet biztosítsák, ahogy házelnök úr itt a délelőtt folyamán is elmondta, a pártállami elit a büntetlenségét és javainak átmentését biztosítsa. Ennek valóban megfelelt a korábbi alkotmány, azonban új korban élünk, új kihívásokkal kellett szembesülni, és ennek mentén kellett megalkotni azt az időtálló Alaptörvényt, ami olyan értékeket, mint a család vagy éppen a nemzet tradíciói be tudott emelni alaptörvényi szintre. Hiszen a liberális világban, a globalizálódó világban ezek az értékek szinte mintha nem léteznének, mintha nem érdemelnének említést.
Ugyanakkor sikerült olyan értékeket is beemelni, ami éppen az Önök idején nem volt jellemző, például a cégek átláthatósága, amelyekkel az állam szerződik, közérdekű adatok, amikről most vitatkozunk. Éppen ez az Alaptörvény tette lehetővé, hogy ezekről vitákat folytassunk, és ezek kikövetelhetők legyenek. Vagy éppen a lefolytatott nemzeti konzultáció keretében megérkezett válaszokból sikerült azt elérni, hogy az államadósságnak csökkennie kell, nem úgy, mint az Önök idejében, amikor az egekbe szökött. Alkotmányos elvárás a mindenkori kormánnyal szemben, hogy az államadósság nem emelkedhet, nem lehet a jövő nemzedékeinek kárára adósságokat felhalmozni.
Ennek az Alaptörvénynek a szellemiségéből, a kormányzat teljesítményéből ered, hogy sikerült megfékezni az inflációt. Nem kell ma már elvenni a nyugdíjasok 13. havi nyugdíját, hogy stabilizáljuk a költségvetést. És annak, hogy a nyugdíjak értékállósága ilyen inflációs szint mellett, ekkora emelés mellett is biztosítható, annak inkább örülni kell. Főleg, ha mellévesszük a rezsicsökkentés hatásait; amikor önök nyolc éven keresztül 2-3-szorosára emelték a rezsidíjakat, vagy éppen a mostani áfacsökkentési akciók, amelyek szintén a nyugdíjasok, az idősebb, a szegényebb rétegek védelmét szolgálják.
Nem áfacsökkentési trükkökről beszélünk, mint a 2006-os választások előtt, amikor önök februárban csökkentették, majd a választások után rögtön megemelték az áfát. Nem tudom, honnan van erkölcsi alapjuk felvetni ilyen kérdéseket egyáltalán. Először egy kicsit a tükörbe kellene nézni. Szociális jogokról beszélnek, oktatásról, egészségügyről, amit fizetőssé akartak tenni, és éppen a népszavazás akadályozta meg Önöket abban, hogy elvegyék a szélesebb tömegektől ezeknek a szolgáltatásoknak az ingyenességét. Teljes ellentmondás van az Önök felszólalásaiban, amit ezekben az ügyekben tanúsítanak.
Ugyanakkor, ha belegondolunk abba, hogy ez az Alaptörvény tudta megteremteni azt a jövőre nézve is, hogy szilárd alapokon nyugszik öt éve a magyar jogrendszer, hogy ugyanúgy biztosított a hatalmi ágak különállása, ahogy korábban volt, hogy az emberi jogok, az emberi méltóság védelme nemzetközi fórumok által megvitatottan is helyére került az Alkotmányban, mind-mind azt támasztja alá, hogy azok a rágalmak, amiket ezzel kapcsolat akkor is és azóta is hangoztatnak, nem helytállóak. Természetesen Önöknek megvan a joguk, hogy vitassák azt, hogy ami ebben az Alaptörvényben benne foglaltatik, az önök számára kedvező vagy nem, hogy ez Önöknek tetszik vagy nem.
Az mondják, hogy Alaptörvény miatt meg fog bukni ez a kormányzat. Kérem, 2011-ben fogadtuk el ezt az Alaptörvényt, ’12-ben lépett hatályba, öt éve működik, és 2014-ben voltak országgyűlési választások, voltak önkormányzati választások; mindazok a jóslatok, amiket ezekkel kapcsolatban emelgettek, módjuk lett volna meggyőzni azokat a választókat, akik a választásokon részt vettek vagy éppen nem vettek részt, hogy válasszák önöket. Mert Önök szeretnének egy alkotmányos felhatalmazást kapni, amit 2010-ben megkapott a Fidesz–KDNP-kormánytöbbség, és nem kapták meg ezt az alkotmányozó többséget, sőt a kormányzó többséget sem.
Ezen kellene gondolkodniuk. Köszönöm szépen.
(Igazságügyi Minisztérium)