Völner Pál Baranya Róbertnek adott interjúja 2018. május 31-én jelent meg a Magyar Hírlapban. Az államtitkár szólt az alaptörvény módosításáról és a közigazgatási felsőbíróságról.

Az alaptörvény módosításával egyelőre csak megteremtik a közigazgatási felsőbíróság létrehozásának lehetőségét, a részletekről később, szakmai egyeztetés után döntenek – mondta a lapunknak adott interjúban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Szerinte a bevándorlást érintő módosítás illeszkedik a nemzetközi keretekhez, ezért elvileg Brüsszel nem köthetne bele. Az államtitkár úgy látja, ha a CEU körüli vita Magyarországon a demokrácia fő problémája, akkor nagyon jó helyzetben vagyunk.

– A parlamentnek benyújtott alaptörvény-módosítással kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium fogja képviselni a kormány álláspontját az Országgyűlésben. Az egyik elem a migrációval kapcsolatos. Milyen változást javasolnak?

– A legfontosabb cél az ország szuverenitásának a védelme – erre kaptunk felhatalmazást a választóktól is áprilisban. A magyarok egyértelművé tették: nem akarják, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. A bevándorlással kapcsolatban az egyik fontos elem az a módosítási javaslatban, hogy a magyar parlament hozzájárulása nélkül nem lehet dönteni ilyen kérdésben, nem határozhatják meg mások, hogy ki éljen az országunkban. A menekültügyi eljáráshoz és a genfi egyezményhez kapcsolódva pedig az jelenik majd meg az alaptörvényben, hogy hazánk csak első biztonságos országként hajlandó menedéket adni. Azaz nem vállaljuk így át más országok ilyen irányú kötelezettségét.

– Nem fog ezért Brüsszel megint nekünktámadni?

– Ez a kitétel illeszkedik a nemzetközi keretekhez, de hogy ezenfelül mit akarnak még ránk kényszeríteni, az más kérdés. Brüsszel törekvése az, hogy a tagállamoknak minél kisebb döntési kompetenciájuk legyen. Ez egyben szuverenitásharc is.

– Az ąlaptörvényben szerepelne az új közigazgatási felsőbíróság létrehozásának lehetősége is. A kormány másodszor fut neki ennek.

– Az előző ciklusban nem lett benyújtva ez az indítvány, mert a pártokkal való egyeztetéseken kiderült, hogy már szinte a témafelvetés előtt nehéztüzérséggel támadja az elképzelést az ellenzék, fideszes pártbíróságot emlegetve. Pedig tudjuk, ennek a bíróságnak történelmi hagyományai vannak, 1949-ig létezett, éppen a kommunista rezsim szüntette meg.

– A jelenlegi szervezeti rendszerben hol foglal majd helyet a felsőbíróság?

– Most is megvan a közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszere, gyakorlatilag ennek a csúcsa hiányzik. Számos uniós országban létezik hasonló.

– Mikor jöhet létre a felsőbíróság?

– Nem szabad ezt elhamarkodottan létrehozni, most csak a lehetőségét teremtenénk meg, később, szakmai egyeztetést követően kerülhetnének a részletek a Ház elé.

– Bár az ellenzék továbbra is támadja az ötletet, most is leülnek velük egyeztetni?

– Természetesen, ahogy minden fontosabb törvénymódosítás kapcsán.

– Nemcsak az ellenzék bírálta azonban a tervet, hanem Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollja alapján az Alkotmánybíróság is megsemmisítette az erre vonatkozó módosítást.

– Az államfőnek az elnevezéssel kapcsolatban volt kifogása, és álláspontja szerint a felsőbíróság létrehozása kétharmados többséget igényel.

– Az alaptörvény módosításának része az otthon védelmével kapcsolatos elem is. Miért fontos ezt az alkotmányban rögzíteni?

– Az Alkotmánybíróság már korábban megállapította, hogy a gyülekezési jog szabályozása terén mulasztásban van a parlament. Először is azt kell látnunk, hogy különböző alapjogok léteznek, mint a magánélethez vagy a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog. A módosítás annak a helyzetnek a megoldásához nyújthat segítséget, amikor a két alapjog ütközik. Vannak magántulajdonok, házak, ingatlanok, amelyek előtt hetekig, hónapokig folynak demonstrációk, akadályozva a forgalmat, vagy megnehezítve az adott ügyben egyáltalán nem érintett ott lakók életét. Ezek engedélyezésének eldöntéséhez adna támpontot a módosítás.

– Többen szorgalmazták új gyülekezési törvény megalkotását is. Ez a módosítás ebbe az irányba hat?

– Ennek csak úgy lenne értelme, ha az alaptörvényből levezethetően egyértelművé tennénk, hogyan kell felépíteni egy új jogszabályt. Lehetséges azonban, hogy ha a módosítással ki lehet védeni ezt az alapjogi ütközést, sokkal alkalmazhatóbbá válik a jelenlegi gyülekezési törvény. Ha nem így lesz, akkor a parlamentnek az Alkotmánybíróság korábbi döntésének megfelelően kötelezően foglalkoznia kell a kérdéssel.

– A nagy eljárási kódexek megalkotását befejezte az előző ciklusban a minisztérium. Milyen jogalkotási feladatok lehetnek még hátra?

– Vannak az eljárási törvényekhez kapcsolódó jogszabályok, amelyeket még végig kell Az otthon védelmét célzó módosítás annak a helyzetnek a megoldásához nyújthat segítséget, amikor a magánélethez és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog ütközik – mondta Völner Pál igazságügyi államtitkár vezetni a jogrendszeren. Emellett mindig figyelni kell a jogalkalmazás alakulását, és ha szükséges, „csiszolni” kell a szabályozáson, hogy az eredeti céloknak jobban megfeleljen. A bíróságokra az új eljárási törvények alkalmazása mellett az elektronikus ügyintézés bevezetése miatt is nagy szakmai kihívás vár, és ennek kezelésében is segítséget kell nyújtanunk.

– A jelek szerint az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács között jelentős feszültség alakult ki. Beleszól a vitába a minisztérium?

– Semlegesek vagyunk a kérdésben, de ahogy Trócsányi László miniszter is utalt rá parlamenti meghallgatásán, foglalkozni kell az üggyel. Be is jelentette a múlt hét végén egy szakértői bizottság létrehozását, amely elemzi a kialakult helyzetet, és javaslatokat tehet a megoldásra vagy a hasonló feszültségek kialakulásának elkerülésére. A probléma oka részben az is lehet, hogy nincs meg ténylegesen az a felelősség, amely egyéb ügyekben például felvethető. Mivel a bíróság független hatalmi ág, például a kormányzat felelősségéről nem lehet beszélni a konfliktus kapcsán.

– A végén akár változhat az igazgatási modell is?

– Nem szaladnék ennyire előre, mi csak egy helyzetet elemző munkát akarunk elvégeztetni első körben.

– Az Európai Bizottság több, hazánk elleni indított kötelezettségszegési eljárást is az Európai Bíróságra vitt. Hol tartanak az ügyek?

– A külföldről finanszírozott szervezetek kapcsán továbbra is tartjuk azt az álláspontunkat, hogy szükség van az átláthatóságra. A regisztrációs kötelezettség bizonyítja, hogy száz körüli szervezetről beszélünk, amely a civil szervezetek hatvanezres számához képest elenyésző. Az unió is arról beszél közben, hogy a támogatások nyomon követése, átláthatósága mennyire fontos, és szigorítani kell a szabályokon. Ugyanakkor tagállami szinten mégis megkérdőjelezik ezt a szándékot. A másik a CEU-ügy. A közvélemény talán még mindig nem tudja igazán, hogy a Central European University és a Közép-európai Egyetem, bár a nevük ugyanaz, mégsem egy intézmény, hanem kettő. Az egyik megfelel az előírásoknak, a másiknak pedig most vizsgálják az akkreditációját. Ha ma Magyarországon ez a demokrácia fő problémája, akkor nagyon jó helyzetben vagyunk. Csak megköveteljük, hogy mindenki tartsa be a szabályokat. A megkérdőjelezhető jogalkotási trükkök éppen a szociálliberális kormányokat jellemezték, amikor Soros György írogatott leveleket az akkori oktatási miniszternek, hogy mi szerepeljen a rájuk vonatkozó jogszabályban. Ezek az esetek kérdőjelezik meg igazán, hogy egyenlő bánásmód valósult-e meg korábban az intézményekkel szemben.

– Mi a helyzet a kötelező betelepítési kvótával?

– A bolgár uniós elnökség is megállapította, ebben a kérdésben nem lesz konszenzus, ezért nem kellene erőltetni. Egyébként felhívnám a figyelmet, hogy a jelenlegi kormányzat ezen tények ismeretében kapott kétharmados felhatalmazást, tehát úgy tűnik, hogy a magyar választóknak arra van igényük, hogy ezeket az ügyeket az eddigi álláspontok mentén vigyük tovább. A tárgyalásokat még nem tűzték ki, fél éven belül nem is várható érdemi fejlemény. Igazából politikai üzengetések zajlanak.

– Továbbra is komoly fordulatot vár a jövő évi EP-választástól?

– Igen. Bár próbálnak arra rátelepedni, hogy az Európai Néppárton belül nyomást gyakoroljanak a Fideszre, vagy adott esetben kizárassák. Mindig mondtuk, a Néppárton belül is vannak Soros Györgynek emberei. Ugyanakkor a Néppártnak is látnia kell, hogyha nem hajlandó migránsügyben markáns véleményt kialakítani, akkor marginalizálódhat az Európai Parlamenten belül.

(Magyar Hírlap)